A bölcsőhalál okát mindeddig csak találgatni tudtak az orvosok. Az Egyesült Államokban évente több mint 2 ezer, azaz 10 ezerből mintegy 7 csecsemő hal meg élete első hónapjaiban a hirtelen bölcsőhalál következtében. A kutatók azt tapasztalták, hogy a legtöbbjüket, főleg a fiúkat, a hasukon alva, gyakran túlságosan puha ágyban éri a halál.

Az elmúlt években végzett felvilágosító kampány a csecsemők háton altatásáért némileg csökkentette a halálesetek számát.

A bostoni gyermekkórház orvosai által vezetett kutatócsoport 31, bölcsőhalálban elhunyt csecsemő agyszövetét hasonlította össze tíz olyan csecsemőével, akik más okból haltak meg. A kutatók az agytörzsre összpontosítottak, mert az agytörzs az autonóm idegrendszer központja, ez ébreszti fel az alvókat, ha túlságosan kevés oxigént lélegeznek be.

Az új vizsgálat eredményei szerint a folyamatnak a szerotonin termelés hiányosságához is köze van, a szerotonin teszi lehetővé a rendszer reagálását. Azt tapasztalták, hogy a bölcsőhalálban elhunytaknál az agytörzs sejtjeinek szerotonin iránti érzékenysége jelentősen alacsonyabb volt a többieknél. A rendellenesség valószínűleg már a terhesség alatt, az agytörzs fejlődésének korai szakaszában kialakul.

A kutatók szerint annak bizonyítéka, hogy a csecsemőhalálnak egyértelmű biológiai okai vannak, megnyugvást hozhat a szülőknek, akik sok esetben magukat hibáztatják, valamint reményt adhat a lehetséges gyógyításra is. A kutatók remélik, hogy a közeljövőben diagnosztikai tesztet is ki tudnak fejleszteni, és esetleg megelőzni a bölcsőhalált.

The New York Times