A lap csütörtöki száma ismerteti: július elején új, az eddiginél szigorúbb és következetesebb szabályozást léptetett életbe az Európai Gyógyszerügynökség az orvosságok okozta mellékhatások monitorozási kötelezettségéről. A rendelkezés szerint a nemzeti hatóságoknak - így Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYI) - minden, a betegektől érkező bejelentést kötelezően tovább kell küldeniük az európai mellékhatás adatbázisba.

A nagyobb odafigyelést az indokolja, hogy becslések szerint a gyógyszert szedők 5-10 százalékánál jelentkezik valamilyen mellékhatás, ráadásul ezek teszik szükségessé a kórházi felvételek 5 százalékát is. A nem várt, súlyos gyógyszerhatás az EU-ban az ötödik leggyakoribb halálok, évente csaknem 200 ezer haláleset hozható összefüggésbe ezzel. Az emiatt keletkező többletköltség évente nyolcvanmilliárd euróra becsülhető az unióban.

Az elmúlt húsz évben a gyógyszerek négy százalékát kellett valamilyen nem várt, súlyos mellékhatás miatt kivonni a forgalomból. Ez látszólag nem magas arány, de ha figyelembe vesszük, hogy több mint 1,5 milliárd dollár és 12-13 év kell ahhoz, hogy egy molekulából orvosság legyen, már azt jelenti, hogy dollármilliárdokat bukhat az a cég, amelyik nem tett meg mindent ezek kiküszöböléséért.

A mellékhatások eddig sem maradtak rejtve a gyógyszerügyi hatóságok előtt, évente mintegy 1000-1200 jelzést kap az OGYI - tájékoztatta a Világgazdaságot az intézmény. Nagyjából hatvan százalékban maguktól a készítmények gyártóitól (forgalomba hozóitól), negyven százalékban orvosoktól és gyógyszerészektől érkezik bejelentés, betegektől és hozzátartozóktól évente tucatnyi jelzést kapnak. A hazai jelentésszám elmarad a fejlett országok átlagától, mivel ezekben egymillió lakosonként 200-500 jelzést tartanak ideálisnak és reálisnak.