A fórumon Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont elnöke, a konzorcium vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy az új gyógyeljárásokat, illetve gyógyszereket klinikai kipróbálásnak, hosszú tesztfolyamatnak kell megelőznie. Mint mondta, jelenleg Európában mintegy 65 százalékban a nagy gyógyszergyárak rendelik meg ezt az eljárást az egészségügyi intézményektől, a maradék 35 százalékban az egyetemek saját innovatív ötleteiből lesz egy új módszer, vagy épp gyógyszer. "Hazánkban azonban ez a 35 százalék sajnos a gyakorlatban konvergál a nullához. Ezen szeretnénk javítani, méghozzá minél rövidebb idő alatt" - olvasható a PTE által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A Széchenyi-díjas professzor szerint a szakmai háttér, a tudás Magyarországon is nemzetközi szintű, de az erre a területre fordítandó támogatás messze nem éri el a nyugati európai országokét. Ezért lenne fontos, hogy uniós forrásokat szerezhessenek az intézmények a kutatásokra, innovatív ötletek megvalósítására.

Az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a nem gyógyszergyárak által szponzorált klinikai vizsgálati tevékenységekhez gyógyszereket, orvosi és egyéb eszközöket biztosítson azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel. A szervezet elsődleges feladata az egyetemek, intézmények vagy osztályok által kezdeményezett vizsgálatok elősegítése, megfelelő színvonalon tartása, valamint azok hatósági engedélyeztetése.

A finanszírozást az Európai Bizottság erre elkülönített Klinikai Kutatási Fejlesztési Alapja szolgáltatja. Az ECRIN a különböző országok kutatói hálózatát fogja össze, célja az európai klinikai, elsősorban a nem kereskedelmi, akadémiai indíttatású vizsgálatok támogatása.

A HECRIN konzorcium vezető szakmai intézménye a Pécsi Tudományegyetem, amely mellett a Semmelweis Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem és az országos orvosi intézetek működnek együtt az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai felügyelete mellett.