A gyógyszerellátás színvonala a fogyasztó szempontjából

Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index értékelése külön fejezetben foglalkozott a gyógyszerekkel, a terápiák minőségével és elérhetőségével. E fejezet részletes adatsorait elemeztük ki.

gyógyszer, gyógyítás, gyógyszerellátás | InforMed Hírek14   InforMed | Borjádi, Gy.
Január végén tette közzé a 2015-ös Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsort a stockholmi Health Consulmer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet.

A tanulmány országonként pontozza az egészségügy színvonalát a fogyasztó szempontjából nézve. Vizsgálják például, hogy mennyire könnyű a betegek információhoz való hozzáférése, milyen hosszúak a várólisták, milyenek az egészségügyi mutatók, milyen hatékony a megelőzés, vagy milyen eredményes a gyógyszerek használata.

Magyarország két hellyel visszacsúszva a 27. lett a 35-ös listán és a szomszédos államokhoz viszonyítva sem lehetünk büszkék az eredményre:
  • Ausztria: 12.
  • Szlovénia: 15.
  • Horvátország: 16.
  • Szlovákia: 24.
  • Magyarország: 27.
  • Szerbia: 30.
  • Románia: 32.
Összességében jó hír, hogy a gazdasági válság miatti költségmegszorítások ellenére az európai egészségügyi mutatók javultak. A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet egy érdekes tanulságra: arra a következtetésre jutottak, hogy nincs közvetlen összefüggés az egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférés lehetősége és az egészségügyre költött pénz nagyságrendje között, így felteszik a kérdést, hogy miért van ez így?

A válasz meglepően egyszerű: az egészségpolitikusok körében is népszerű általános vélekedéssel szemben, a várólista nem spórol, hanem végeredményben többletköltségeket okoz a büdzsében, ugyanis megszakítja az ellátás folyamatát, ami szinte mindig plusz költséget jelent!

A tanulmány 6. fejezete a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdéseket vizsgálja, és összesen 7 mutatóban értékelték az országokat. A mutatók közül kettőben kerültünk a jó (zöld) kategóriába, egyben a közepesbe (sárga) és négyben a legrosszabb (piros) zónába sorolták pontszámunkat.

A két jól teljesítő ismérv egyike a „laikusoknak is érthető gyógyszerkönyv” volt, amelyben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján megtalálható színvonalas és jól használható gyógyszeradatbázis hozott jó pontszámot. Örvendetes, hogy a hazai gyógyszerhatóság ilyen színvonalasan végzi munkáját.

Szintén jó eredményt értünk el az „antibiotikumok felhasználásában”, ami az antibiotikumok célzott és nem túlzott használatáról szól, a részletes táblázatok az orvosok felelős és magas színvonalú munkáját mutatják.

Némiképpen árnyalja ezt a képet az a grafikon, mely szerint a megkérdezett magyar emberek kevesebb, mint 30 százaléka volt azzal tisztában, hogy az antibiotikumok nem gyógyítják a megfázást és az influenzát, igazolva azt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által is már többször felvetett tényt, hogy az egészségértés témájában lenne még tennivaló.

A sárga zónába eső mutató a „metformin felhasználást” értékelte, amiben szintén jó eredményt (10. hely) értünk el. E mutató elsősorban a cukorbetegek felismerését és a kezelés indítását jelzi, így ismét elmondhatjuk, hogy a magyar orvosok jó és felelősségteljes munkát végeznek.

A legrosszabbul teljesítő mutatók között szerepelt a gyógyszertárban beszerezhető gyógyszerek társadalombiztosítási támogatása. A WHO adatai alapján a teljes gyógyszerpiacot tekintve, azaz a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszereket is vizsgálva ez az érték 49% százalék, tehát a gyógyszerek árának már több mint a felét zsebből fizetjük.

Két konkrét gyógyszercsoportban is vizsgálták a modern, innovatív terápiák hozzáférhetőségét, ezek „az új rákgyógyszerek felhasználása” valamint „a modern arthritis gyógyszerek használata”. Ez utóbbiban egy, a beteg életminőségét és állapotát drámaian javító terápia (ún. TNF-α inhibitor gyógyszer) felhasználását vizsgálták, e tekintetben Magyarország a 19. helyen van, alacsony értékű felhasználással.


Sources of data: IMS MIDAS database. For prevalence data: eumusc.net: Report v5.0 Musculoskeletal Health in Europe (2012). Special Eurobarometer 272 (2007). National agencies. CUTS data.

Végezetül térjünk ki „az új gyógyszerek hozzáférhetőségét jellemző, a támogatás első napjáig eltelt idő” kategóriára is. A részletes adatsorokban 2012-es a legfrissebb közölt adat, ami átlagosan 317 nap, azaz a törzskönyvezés időpontjától 2012-ben átlagosan 10,5 hónap telt el a befogadásig, és a tanulmány szerzői kiemelik, hogy ez a mutató lényegesen romlott az elmúlt 2 évben!

Magyarországon jelenleg is több mint 50 innovatív készítmény, több mint 50 új indikációban nem, vagy csak egyedi méltányossági kérelemmel elérhető. Az 50-nél is több készítményből 35 új, nem támogatott hatóanyag. Van közöttük olyan készítmény, mely már több mint 1500 napja vár támogatásra.

A gyógyszer-innováció pedig ma már olyan gyors ütemben zajlik, hogy hazánkban a hosszú várakozási idő miatt egyes területeken egész készítmény generációk maradhatnak ki a magyar beteg gyógyítását szolgáló gyógyszerkincsből.

| gyógyszer, gyógyítás, gyógyszerellátás
2016-03-10 21:35:43


Megkezdődtek a jövő évi kórházi gyógyszerellátást érintő közbeszerzések

Augusztusi kiírással megkezdődtek a jövő évi országos kórházi gyógyszerellátást biztosító közbeszerzési eljárások - közölte az Állami Egészségügyi Ellátó ...


Új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapítót fejlesztenek a pécsi egyetemen

Az idegi eredetű, úgynevezett neuropátiás fájdalmakra megoldást nyújtó, új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító gyógyszer fejlesztését kezdték meg a Pécsi Tudom...


Az OGYÉI határozata ellenére nem zárt be a Lánchíd Gyógyszertár

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) a működési engedély visszavonásáról szóló határozata ellenére nem zárták be a budap...


Magyar-izraeli gyógyszeripari minikonferencia Tel-Avivban

Minikonferenciát szervezett Magyarország tel-avivi nagykövetsége azzal a céllal, hogy elősegítse az új izraeli gyógyszerek magyarországi klinikai vizsgálatait.


Bezáratta a budapesti Lánchíd Gyógyszertárat a hatóság

Visszavonta a budapesti Lánchíd Gyógyszertár működési engedélyét az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), valamint 45 millió fori...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^