Kép: Fresh Start of California

Elterjedt nézet, hogy a drogosoknak csak erős akaratra van szükségük ahhoz, hogy változtatni tudjanak viselkedésükön. Az emberek gyakran alulbecsülik a szenvedélybetegség bonyolultságát, melynek megszüntetése nem csupán akaraterő kérdése.

A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már többet tudunk arról, hogyan működnek a drogok az agyban, és azt is tudjuk, hogy a szenvedélybetegséget lehet kezelni, el lehet érni, hogy az illető leálljon a szerrel, és élhető életet éljen.

Mi az a kábítószerfüggőség?

A kábítószerfüggőség az agy gyakran kiújuló, krónikus megbetegedése, ami kényszeres kábítószer-használathoz vezet, mely mind a betegre, mind környezetére károsan hat. A függőség kialakulása során egyaránt megváltozik az agy szerkezete és működése. Igaz, hogy eleinte mindenki szabadon eldöntheti, hogy a droghoz nyúl-e vagy sem, azonban idővel éppen az agyban lezajló változások befolyásolják a beteg önuralmát és döntési képességét, ugyanakkor fokozódik a sürgető vágy is a droghasználatra.

Szerencsére a gyógyszeres kezelés és a viselkedésterápia együttes alkalmazása a legtöbb betegnél sikerrel jár. A személyre szabott megközelítés és az orvosi, pszichiátriait és társadalmi problémák egyidejű kezelése tartós felépülést és drogmentes életet eredményezhet.

Hasonlóan a többi krónikus betegséghez, a diabéteszhez, asztmához vagy a szívbetegséghez, a kábítószerfüggőség is sikerrel karban tartható, de ugyancsak nem ritka a visszaesés sem. A visszaesés nem jelent kudarcot, azt jelzi csupán, hogy változtatni kell a kezelésen vagy új módszereket kell bevetni.

Mi történik az agyban droghasználatkor?

A kábítószerek vegyi anyagok, amelyek beavatkoznak az agy kommunikációs rendszerébe, és megzavarják az idegsejtek közti információáramlást. Ezt kétféle módon érik el, utánozzák az agy természetes ingerület-átvivőit és/vagy túlstimulálják az agy jutalmazási mechanizmusát.
A marihuánának és a heroinnak hasonló a szerkezete, mint a neurotranszmittereknek, becsaphatják az agy receptorait, rendellenes üzenetek közvetítésére vehetik rá az idegsejteket.

Más drogok, például a kokain és a metamfetamin hatására igen nagy mennyiségű természetes neurotranszmitter szabadul fel, végső soron ez is megzavarja a normális kommunikációs mintákat.

Szinte valamennyi drog, közvetve vagy közvetlenül, az agy jutalomközpontját célozza meg, dopaminnal árasztja el az „áramkört”. A rendszer túlzott ingerlése eufórikus hatást okoz, és beindít egy olyan mintát, amely arra ösztönzi az illetőt, hogy ismételje meg a droghasználatot.

Az ismételt droghasználat során az agy hozzászokik a dopamin-löketekhez, ennek eredményeképpen pedig kevesebb dopamint termel. Ez után gyengül a dopaminnak a jutalmazó központra gyakorolt hatása, a használó már kevésbé élvezi a drogot és a korábban örömet okozó dolgokat. Ez a csökkenés arra ösztönzi a függőt, hogy újra a droghoz nyúljon, megkísérelve ismét normálissá tenni a dopamin működését. Ilyenkor valószínű, hogy immár nagyobb adagra van szükség, nő a tolerancia.

A hosszú ideig tartó használat az agy más rendszereire is hat. A glutamát olyan neurotranszmitter, amely a jutalmazó központra és a tanulási képességre hat. Amikor a droghasználat megváltoztatja a glutamát optimális koncentrációját, az agy megpróbál kompenzálni, ez azonban rontja a kognitív funkciókat.

A drogok elősegítik a nem tudatos (kondicionált) tanulást, amitől a droghasználó kontrollálhatatlan vágyat érez, ha a drogos élményéhez kapcsolható személyt vagy helyet lát, ezért a droghasználó nem törődik cselekedetének káros következményeivel, hanem kényszeresen drogozik, azaz függővé válik.

Miért lesz az egyik ember függő, a másik meg nem?

Nincs egyetlen olyan tényező, amely meg tudná határozni, ki lesz drogfüggő. A kockázatot a biológia, a társadalmi környezet, és az életkori illetve a fejlettségi fok befolyásolja, de hatással lehet a nem, az etnikai hovatartozás és egyéb pszichés zavarok megléte is.

A kulcs a megelőzésben rejlik

A drogfüggőség megelőzhető betegség, a család, az iskola és a lakó- valamint más közösségek, továbbá a média bevonásával készült prevenciós programok hatásosan csökkentik a drogfüggőség kockázatát. Fontos, hogy elsősorban a fiatalok megértsék a droghasználat kockázatait.