Hirdetés

Testünk a lelkünk tükre

Vajon mitől betegszünk meg? Elképzelhető, hogy egytől egyig mi „teremtjük” betegségeinket? Ha igen, meg is tudjuk szüntetni, hisz a betegség nem ellenség, hanem szövetségesünk. Agyunkban a megoldás I a vészhelyzetre...

betegség, lélek |

Ideál - Reforméletmód magazin 2006 ;18(8):29-30   Celsus Kft. | Sziebig, T.

Magyarországon tartott szemináriumot Chislaine Lanctot- ejtsd: Cilén Lanktó -, az Egészségügyi maffia című könyv méltán világhírű írónője, aki 25 évig orvosként praktizált. Előadását - hátat fordítva a hagyományos orvoslásnak - Hammer doktor új német orvostudományára, a pszichoszomatikára, azaz a testi betegségek lelki hátterével foglalkozó elméletre alapozta.

Az előadás fő célja az volt, hogy a hallgatók megismerjék azt a fajta gondolkodást, melyből felismerhető, hogy minden ember képes alakítani saját egészségi állapotát, és elsősorban mi vagyunk a felelősek gyógyulásunkért, nem pedig orvosaink, gyógyszerészeink vagy természetgyógyászaink.

Magam teremtőm

Individualitások vagyunk. A szó első része, indivi oszthatatlant jelent, míg második része, a dualitás, a lélek és a test kettősségét szimbolizálja. Tehát mivel eme kettősség oszthatatlan, ezért egy és elválaszthatatlan. Úgy kell elképzelni, mint a tükröződést, ami során a lelki folyamatok visszaköszönnek a test síkján. A lélek a teremtő, a test a teremtett- magyarázta az előadó -, ennek értelmében az ember teremt, és saját maga által teremtetik is egyben.

Tévhit, hogy külső erők - baktériumok, vírusok, gombák, férgek, gének stb... - okozzák betegségeinket, hiszen azok másokat is bombáznak, mégsem betegszik meg mindenki tőlük. Ha magunkon kívül keressük az okot, azaz a „bűnöst”, akkor a „megváltót” is keresnünk kell, általában orvosok és vegyszerek képében.
A vélt kiváltó és a gyógyító fejünk fölött harcol egymással, míg a betegség a mi teremtményünk, nekünk kell valamit kezdenünk vele.

A valós megoldás a tudatos emberi viselkedés, ami rendelkezik a teremtés erejével, és elsőbbséget ad a léleknek a testtel szemben.

Jegyezzük meg! A test csak tükrözi - betegség formájában - a lélek problémáit, amit éppen ezért pszichés síkon lehet megoldani. Ahogy Chislaine fogalmaz: „Hiába meszelem ki a tükörképből a foltot, attól az még ott marad, csak épp nem látom, de a festék lekopik, és a folt újra látható lesz - a kioperált daganat kiújulhat -, ha az alapproblémát, ami a lélekben gyökerezik, nem sikerült megoldanom.”

Segítő betegség

Életünk során kompromisszumokat kötünk, vagyis darabonként eladjuk a lelkünket, és ez stresszel és traumákkal jár, csorbítja lelkünket. A probléma testünkben tükröződve visszaköszön, és semmi mást nem akar, mint felhívni a figyelmet arra, hogy hagyjunk föl a lelki prostitúcióval, mert megadtuk énünket a materiális javaknak, a birtoklásnak, a félelmeinknek stb..., tehát nem vagyunk békében magunkkal.

Amint ezt a „kibillentséget” sikerül visszabillentenünk, harmóniát teremtünk, a betegség elmúlik, mert a harmónia automatikusan megnyilvánul a tükörképben, a testünkben is.

Fontos! A tudatosság abban áll, hogy nem veszítjük szem elől a prioritást: első a lélek! Chislaine Lanctot az érthetőség kedvéért a következő példát hozta az előadásán: „Nem megfelelő sorrend, ha a betegek automatikusan orvoshoz rohannak. Majd amikor a tudományos orvoslás drasztikus módszerei - mérgezés, darabolás, égetés - eredménytelennek bizonyulnak, és gyógyíthatatlannak minősítve hazaküldik őket meghalni, az érintettek elmennek a természetgyógyászhoz, mint utolsó mentsvárhoz, de már annyira megrémülve, hogy a félelmem elhiteti velük, hogy meghalnak... és csak a haláluk beállta előtti percekben gondolkodnak el azon, hogy -mondjuk - sosem tudtak megbocsátani apjuknak, ez a bajuk...

A fordított sorrend a helyes! Először fogadjuk el apánkat - vissza az egyensúlyhoz! -, és mindent, amit nekünk okozott, hiszen mi teremtettük magunknak, hogy így szolgáljuk a tudatosságunk fejlődését! Aztán jöhet más, gyengéd külső segítség igénybevétele is, ha egyáltalán szükség lesz rá...”
Kinek van igaza?

„Az emberek nem rákban halnak meg, de nem is a kórokozóktól, vírusoktól, baktériumoktól, hanem a félelemtől és a kimerültségtói” - írja dr. Hammer.

Izgalmas könyv jelent meg a napokban az EzVan Kiadó gondozásában. Giorgio Mambretti és Jean Séraphin: Orvostudomány a feje tetején - És ha mégis igaza van Hammer doktornak? címen. A szerzők olyan témában végeztek kutatómunkát, ami valóban képes lenne a hivatalos orvostudományt a feje tetejére állítani.

A könyv azokról a félelmetes betegségekről szól, amelyek a világ lakóit egyre nagyobb számban tizedelik, pedig a tudomány nagy erőkkel kutatja a megoldást, ám munkáját ez idáig nem koronázta siker... A könyv egy másként gondolkodó orvos kálváriáját mutatja be.

Feldolgozatlan trauma

Hammer doktor pszichoszomatikai elméletét saját példájából kiindulva dolgozta ki. Miután meghalt a fia, ő hererákot kapott. Kutatásai később bebizonyították, hogy minden hererákos férfinak a múltjában van valamilyen utódelvesztéssel kapcsolatos feldolgozatlan trauma. Orvosként arra is rájött, hogy különböző emberek életében, egymáshoz hasonló megéléssel járó drámai helyzetek az agy ugyanazon pontjaiban okoznak - CT-vel jól kimutatható - elváltozást, és onnan kiindulva hatnak ugyanazon szervekre, melyek megbetegedéssel jeleznek.

Tehát nem az azonos helyzet, hanem az azonos megélés eredményezi az azonos betegségeket. Például, ha valaki bármilyen formában, akár valósan, akár vélten megéli a folyamatos halálfélelmet - fenyegeti a főnöke, az orvos, az adóhatóság -, az agyának olyan pontjára van negatív hatással, melyből az alaplétfenntartáshoz szükséges szervek - tüdő: légzés; emésztőrendszer: evés-ivás; nemi szervek: szaporodás - betegségei indulhatnak ki. Természetesen a kórság csak a feldolgozatlan traumák esetén alakul ki.

Az egység erejével

Az elmélet szülőatyjának kutatási eredményeiből kiderül, hogy az agy mely területeinek milyen betegségek kiváltásában van szerepük. Az alapszükségleteinkhez tartozó félelmek olyan traumákkal vannak összefüggésben, melyekhez az életünk alapfunkcióihoz szükséges szervek tartoznak, teljes mértékben függetlenül a dohányzástól, a vitaminoktól és az étkezéstől.

A biztonságérzet, az önmegbecsülés és a kapcsolatok szintjén jelentkező traumák már más és más szervek megbetegedéseiben tükröződhetnek. így nem véletlen például, hogy a menopauza el következtével - amikor sok nőnek csökken az önértékelése - megbetegednek a csontjai, azaz a vázrendszere, ami tartja. Tehát a csontritkulás nem egyenes következménye a menopauzának: csak azoknál a nőknél alakul ki, akik ezzel egyidejűleg úgy élték meg, hogy elvesztették nőiességüket, és ezt az önértékelési traumát nem tudták feldolgozni.

Az egészséghez, az élethez szükséges megoldás így hangzik: szellemi szinten kell emlékeznünk arra, hogy a lelkünk a teremtő és a testünk a teremtett, és mi e kettő egy és szétválaszthatatlan része vagyunk.

Sziebig Tímea
betegség, lélek

2006-08-03 17:25:26

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop