Felelős az elhízásért is, a felnőttkorban kialakult cukorbetegségért, a magas vérzsírszinttel járó kórképek kialakulásáért. Ennek ellenére a napi rostfogyasztáunk 15-20 gramm az ajánlott 30-40 gramm helyett.

A vastagbélben részben alkati okok miatt, de elsősorban a rostszegény táplálkozás következtében tasakok, vastagbél-kiboltosulások (diverticulumok) keletkezhetnek. Innen ered a betegség elnevezése. Ha a tasakokban pangó, visszamaradt béltartalomban elszaporodnak a baktériumok, gyulladás, diverticulitis alakulhat ki.

A diverticulosis által okozott panaszok rostban gazdag táplálkozással gyógyíthatók! Tehát mind a megelőzésben, mind a már kialakult betegség gyógyításában a rostdús táplálkozás döntő szerepet játszik, mert ezek élénkítik a bélmozgásokat, elősegítik a rendszeres székletürítést, így megszüntetik vagy legalábbis csökkentik a béltartalom pangását, rövidítik a tranzitidőt, ezáltal a bélfalra gyakorolt nyomást.

A székrekedés és a diverticulosis diétája azonos, ugyanazok az alapelvek érvényesülnek a diétában, ugyanannak az étrendnek a megvalósítása szükséges mindkét esetben.

Emésztőenzimeknek ellenálló növényi sejtfalakat és sejt közötti állományt alkotó anyag, melynek fő összetevői a cellulóz, hemicellulóz, pektin és a lignin.
A szervezet nem tudja hasznosítani őket, akkor miért van szükség rájuk?

A szervezetnek kellenek olyan anyagok, amelyek ballasztanyagként viselkednek és ellenállnak az emésztőenzimek bontó hatásának. Ezért nevezzük ezeket a növényi rostokat az előbbiekben felsorolt előnyös élettani hatásuk miatt diétás rostnak.

A zöldség- és főzelékfélék különösen gazdagok rostban. Elsősorban a zöldborsó, zöldbab, sárgarépa, fehérrépa, káposztafélék, karalábé, száraz hüvelyesek, csemegekukorica, de a rostban szegény zöldség- és főzelékfélék is nélkülözhetetlenek (tök, padlizsán, patisszon, paraj, sóska).

Ugyancsak sok rostot tartalmaznak a gyümölcsök, különösen a málna, ribiszke, sárgabarack, körte, szilva, gesztenye, szőlő, alma, de természetesen a többi gyümölcs is értékes rostforrás. Hasonlóan gazdag rostban a paradicsom, zöldpaprika, uborka, retek, cékla, dinnye. A gyümölcsök, főleg a dinnyék jelentős víztartalma felhígítja a béltartalmat, gyorsítja a béltartalom továbbhaladását, elősegíti a székletürítést.

A zöldség- és főzelékfélékből, valamint a gyümölcsökből naponta többször kell fogyasztani, a zöldség- és főzelékfélékből egy-egy alkalommal 150-250 grammot, a gyümölcsökből 100-150 grammot.

Jó hatásúak az étrendben a korpás kenyér és péksütemények. A búzakorpa, búzacsíra, a barna kenyér, a zabpehely igen sok rostot tartalmaz, ezért célszerű ezeket az étrendbe beépíteni. A fehér kenyér és pékáru, a fehér lisztből készült tésztafélék rostban szegények.

Amikor a rostban gazdag élelmianyagok és élelmiszrek fogyasztását javasoljuk, egyesek gyakran puffadástól és teltségérzettől tartanak, mások a fokozott gáztermelődésre panaszkodnak, Tény, hogy egyes élelmianyagok rostanyagtartalmának bomláskor illóolajok, gázok, kémiai anyagok szabadulnak fel mind a főzés során, mind a bélcsatornában.

Ebből következik, hogy az aromás illóolajokban különösen gazdag nyersanyagokat (karalábé, kelkáposzta, karfiol, káposzta) hosszabb ideig kell főzni, hogy legyen idő az illóanyagok felszabadulására és eltávozására. Megfelelő főzéstechnikával tehát jelentősen csökkenthető a bélben keletkezett gázok mennyisége.

Gáz természetesen minden ember bélrendszerében keletkezik, bármilyen táplálékot is fogyaszt. A zöldség, a főzelék, valamint a gyümölcs alapú táplálkozás azonban kifejezetten csökkenti a szelességet azáltal, hogy számos anyagot, többek között gázokat is megköt, rost- és folyadéktartalmuk a székletürítést eredményezve pedig elősegíti a gázok eltávolítását.

bélcsatornában különösen akkor keletkezik sok gáz, ha bőséges a zsírfogyasztás, ráadásul alkohollal együtt. A kellemetlen gázképződés csökkentése érdekében elsősorban nem a rostok fogyasztását kell mérsékelni, hanem a zsiradékokét.

Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy a zsírokból, főleg az állati eredetű zsírokból és a koleszterinből a vastagbélben lévő baktériumok hatására rákkeltő anyagok is keletkeznek. Ha valaki székrekedésben szenved, ezek az anyagok sokáig, napokig időznek a vastagbélben. A rostanyagok viszont megkötik ezeket a bomlástermékeket, elősegítve a székletürítést.