Felerősítő (roboráló) étrendet adunk lázas állapottal járó betegségek után, hosszú ideig elhúzódó betegségekben, műtéti beavatkozások után, a lábadozás időszakában és az erősen lesoványodott betegeknek.
Ha a diétában a normál szükségleten felül adunk fehérjét, ügyeljünk arra, hogy legalább ötven százaléka teljes értékű legyen. A étrendben adhatunk sovány húsokat, halat, tejet, tejtermékeket, sajtot, túrót, aludttejet. A tojást, az egyik értékes fehérjeforrásunkat változatos formában készíthetjük el.
Ha betegünknek leromlott állapota miatt híznia is kell, akkor az ételt vajjal, tejszínnel, tejfellel, tojássárgájával, cukorral való dúsítással tehetjük energiában gazdagabbá.
Vigyázni kell a fokozatosságra, mert a hirtelen megterhelés hatására gyomor- és bélbántalmak léphetnek fel. Arra törekedjünk, hogy egyszerre kis mennyiségű ételt fogyasszon, de több alkalommal étkezzék a beteg.
Kezdetben helyesebb a megszokott ételeket adni, és ezt kevés cukorral, vajjal, margarinnal, tejszínnel dúsítani.
Az édességekkel vigyázni kell, hogy azok ne legyenek émelyítőek. Szívesen fogyasztják a betegek a gyümölcs vagy gyümölcskészítmények felhasználásával készített édességeket.
Jó zsírfelvevő a tojássárgájában található lecitin, ezért az olajjal vagy vajjal készült mártások az étrendet változatossá tehetik.
Naponta legalább hat alkalommal étkezzék a beteg. Alkalmazzuk a burkolt tálalási formát, amikor kis mennyiségekben adunk nagyobb energiatartalmú ételeket.
Aki hízni akar, az igyekezzék több időt fordítani a pihenésre, a nappali nyugalom is hozzásegítheti a beteget a gyorsabb fel-erősödéshez, vagy hízáshoz.
Oldalak: 1
Rigó, J.; Betegségek diétái 1998; SubRosa Kiadó
2005-03-12 11:14:17
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
