A köztudatban eléggé elterjedt, hogy egyes gyógyszerek - különösen az altatók,
a nyugtatók és a fájdalomcsillapítók - tartós szedése hozzászokással járhat.
Ez a veszély különösen a vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szerek esetében
fenyeget. Sokkal súlyosabb következményekkel jár a kábító hatású fájdalomcsillapítókhoz,
a morfinhoz és társaihoz való hozzászokás. Hogy elejét vegyék az ilyen kóros
szenvedély kialakulásának, amely az egyes ember jellemét, személyiségét, de
testi egészségét is lerombolja, szigorú rendszabályok írják elő az orvosnak
az ilyen szerek rendelését, a gyógyszerésznek pedig ezek kiszolgálását.
Nem kevésbé súlyos hozzászokást okozhatnak az élénkítő hatású étvágycsökkentők,
pl. a Teronac, továbbá egyes nyugtató és a Parkinson-kór gyógyítására használt
szerek. A hozzászokás állapotában lévő ember sokszor csalásra, sőt erőszakra
vagy bűncselekményre is képes azért, hogy a tűrhető közérzetéhez szükséges
kábító vagy nem kábító gyógyszert megszerezze. Tudni kell azt is, hogy a kábítószerhez
hozzászokott embernek saját akarata és elhatározása általában nem elég ahhoz,
hogy kóros szenvedélyéről leszokjék. Csak intézeti - orvosi és gyógyszeres
- kezelés kecsegtet sikerrel. Tisztában kell lenni azonban azzal is, hogy intézetben
végzett elvonókúra hatása sem mindig végleges, mert igen gyakori a visszaesés,
tehát mindig célszerűbb a kábítószerhez való hozzászokást megelőzni, mint gyógyítani.
Azért viszont, mert egyes szerek a hozzászokás veszélyével járnak, nem szabad
általánosítani és azt a tévhitet kelteni, hogy minden gyógyszerhez hozzászokhatunk.
Sajnos sok idős ember azért nem szedi pl. az orvos által előírt vérnyomáscsökkentő
szert vagy a szívműködést javító digitáliszkészítményt, az éjszakai nyugalmát
biztosító altatót vagy a székletürítést elősegítő hashajtót, mert a hozzászokás
veszélyétől tart. Pedig ezekben az esetekben a félelem sokszor nemcsak alaptalan,
hanem egyenesen káros. Káros azért, mert a magas vérnyomás és szívgyengeség
ellen rendelt gyógyszereket tartósan kell szedni és elhagyásuk kárt okoz a
betegnek. Ugyanígy káros, ha az idős ember hosszú éjszakákat álmatlanul tölt
el vagy tűri a székrekedés kellemetlenségeit, hiszen az altatókból vagy a hashajtókból
sokfajta van, tehát szükség esetén váltogatni is lehet őket. A hozzászokással
kapcsolatban elmondottak is bizonyítják, mennyire fontos és nélkülözhetetlen
a tájékozottság, valahányszor gyógyszerszedésre szorulunk. A sokszor hangoztatott "hozzászokás
veszélye" tehát általában alkalmas arra, hogy néhány embert visszatartson
a hozzászokás kóros szenvedélyétől, de gyakran eredményezheti azt is, hogy
a beteg az egészsége vagy az élete fenntartásához szükséges gyógyszereket se
vegye be.
Oldalak: 1
Szendei, K.; Gyógyszer a családban 2004; InforMed
2005-04-09 09:42:42