Hogyan születik a gyógyszer?

A földkerekség számtalan kutatólaboratóriumában nap mint nap a természetben eddig sohasem létezett vegyületek százait állítják elő. Ezt követően kerül sor annak megállapítására, hogy kísérleti állatban az illető vegyület mutat-e olyan hatást, amelyet a gyógyászatban értékesíteni lehetne. E célból megvizsgálják a szer hatását a kísérleti állat valamennyi életfunkciójára, pl. a szívműködésre, a légzésre, az emésztésre, a vérnyomásra, a testhőmérsékletre stb.
gyógyszer, hatásvizsgálat, farmakológia | Gyógyszer a családban 2004 ;   InforMed | Szendei, K.
Ha állatkísérletben az új vegyület a gyógyszertani (farmakológiai) vizsgálatok kapcsán olyan hatást mutatott, amely magában hordja annak ígéretét, hogy embergyógyászati célra esetleg alkalmas lesz, még mindig nem kerül sor a szer kipróbálására emberen. Előbb a farmakológiai laboratóriumban még pontosan tisztázzák, hogy milyen adagban okoz a szer mérgezést, illetőleg kizárják daganatkeltő vagy magzatkárosító hatását. Csak e sok és nehéz tűzpróbán átesett új szernél kerülhet sor annak eldöntésére, hogy embergyógyászatban alkalmazható-e. Ismét szigorú törvények írják elő, hogy melyik egyetemi klinika vagy kórház, milyen speciális előképzettséggel rendelkező orvosa jogosult arra, hogy - a beteg megfelelő tájékoztatása és beleegyezése esetén - emberen próbálja ki az új gyógyszert.

Speciális képzettségű orvosok, a klinikofarmakológusok a beteg embereken végzett ellenőrzések során nem csak azt bírálják el, hogy az új szer kifejti-e a várt előnyös hatást, hanem azt is, hogy milyen káros mellékhatásai vannak, és azokra milyen gyakorisággal kerülhet sor. A klinikofarmakológiai vizsgálat feladata az is, hogy emberen pontosan elkülönítse a szer gyógyhatását a gyógyszerbe vetett hit hatásától. E célból a valódi gyógyszerrel színben, ízben, külalakban azonos, de hatóanyag nélküli "gyógyszert" - ezt hívják placebónak - adnak a betegnek úgy, hogy sem a beteg, sem az orvos ne tudja, hogy mikor kapja a beteg a valódi gyógyszert és mikor a placebót. Ezt egy jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet később összehasonlítanak az elért eredményekkel. Ha csak a beteg nem tudja, hogy mikor kap valódi szert és mikor placebót, egyszerű vakpróbának, amikor sem az orvos, sem a beteg nem tudja (csak jegyzőkönyv rögzíti), akkor kettős vakpróbának nevezzük. Ezzel a módszerrel lehet emberkísérletben elkülöníteni a valódi gyógyszerhatást az új gyógyszerbe vetett bizalom alapján létrejövő hatástól. Seregnyi egyértelmű bizonyíték van ugyanis arra, hogy placebó hatást nem csak maga a gyógyszer fejthet ki, de befolyásolhatja ezt a gyógyszer ára, az orvos tekintélye, sőt még az is, hogy maga az orvos mennyire hisz a rendelt gyógyszerben.

Minden olyan szer, amely néha ismert, néha ismeretlen csatornákon keresztül kerül a beteg kezébe, kuruzslószer még akkor is, ha az emberek egymás közt említik vagy akár egy-két újsághír dicséri hatékonyságát, hiszen ehhez szigorú klinikai bizonylatokra és az egészségügyi hatóságok engedélyére van szükség, éppen a betegek érdekében, védelmében. Ezek nélkül egyszerű kuruzslásról van szó, amit a civilizált ember eleve elutasít, hiszen felesleges volna vállalni egy kuruzslószer szedésével járó kockázatot.

2005-04-09 09:48:42
| gyógyszer, hatásvizsgálat, farmakológia

+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^