Hirdetés

Erősödő vita a kórházi ágyak megszüntetéséről

kórház, ágy, Korházszövetség |

Népszabadság   Népszabadság

A jövő év júniusa előtt nem tartjuk elfogadhatónak a kórházi ágyak számának csökkentését - nyilatkozta tegnap a Kórházszövetség soros elnöke. Ajkay Zoltán indokok sorát hozta fel annak a felhívásnak az alátámasztására, amelyben a szövetség és több más szervezet kérte: egyelőre vegyék le a napirendről az ágyszámcsökkentést. Patthelyzet körvonalazódik olyan ügyekben, mint az egészségügyiek bére és a csőd közeli kórházak finanszírozása.

Ajkay Zoltán lapunknak nyilatkozva elmondta: a Kórházszövetség más szakmai szervezetekkel (Magyar Orvosi Kamara, Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete) és az önkormányzatok szövetségével közösen felhívja az egészségügyi minisztert a jelenlegi ágyszámcsökkentési tárgyalások felfüggesztésére. Ezt azzal indokolta, hogy a hétfői egyeztető fórumokon alig-alig fogadtak el leépítéseket a fenntartók, sőt van megye, ahol a központi csökkentési szándék ellenére ágyszámemelést kívántak az önkormányzatok. Ajkay szerint a megyék felében bizonyosan nem jutnak megállapodásra a megjelölt határidőig. Másrészt az osztályok működéséhez szükséges ágyak számát módosító rendelet megjelenése nélkül lehetetlen érdemben egyeztetni a leépítésekről. Az intézmények finanszírozási gondjai fokozódni fognak - állítja Ajkay. A PM a kassza egyre gyorsabb apadása miatt ismét kevesebb pénzt fordít kórházi ellátásokra. A tervezett díjcsökkentés miatt az év hátralévő részében 10-15 százalékkal apadhat az intézmények bevétele. Ez azzal járhat, hogy tovább nő az eladósodás - szögezte le.

Az egyeztetések eddigi fordulójában csupán néhány megyében sikerült megállapodniuk a feleknek, a legtöbb helyen azonban a fenntartók nem engednek jelenlegi kapacitásaikból. Eddig csak 103 ágy sorsa dőlt el. Ha a megbeszélések továbbra is egy helyben topognak, akkor az OEP-nek kell döntenie, hogy jövőre melyik 76 805 ezer ágyra köt szerződést a jelenlegi 84 399-cel szemben. Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint egyébként a mostani ágyszámcsökkentés helyett a kétéves költségvetési törvény keretében kellene a finanszírozási problémákat rendezni.

A fővárosi önkormányzat jogászai most dolgoznak azon a törvényességi óváson, amelyet hamarosan benyújtanak az egészségügyi tárcához, a fővárosban és Pest megye kórházaiban jövőre tervezett, majdnem háromezer ágyat érintő leépítés miatt - mondta lapunknak Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes. A fővárosi önkormányzat eredeti javaslatában nemhogy csökkentené az ágyszámot, hanem még pluszhelyeket igényelne. A Városházán arra is emlékeztetnek: négy éve kétezer-ötszáz ágyat szüntettek meg Budapesten, és csak itt akadt példa kórház bezárására.

Az egészségügy a GDP-ből hazánkban 6,5 százalékkal, míg az Európai Unió államaiban általában 9-11 százalékkal részesedik. Az ágyszám az ágazat anyagi helyzetét meghatározó központi problémák egyike. Ugyancsak az egészségügy anyagi helyzetével összefüggő témakör az ott dolgozók alacsony bérezése, amihez elválaszthatatlanul kapcsolódik a fejlett országokban elképzelhetetlen hálapénzrendszer továbbélése. A Tárki nemrég elkészült felmérése szerint a lakosság évente 34 milliárd forintnyi hálapénzt ad. Ez azonban nem enyhít számottevően az ágazati bérfeszültségen, amit a közelmúltban tartott egészségügyi demonstrációsorozat is tükröz. A KSH legutóbbi jelentése szerint az egészségügyben az átlagos bruttó kereset 67 771 forint havonta, ezzel az ágazat szinte sereghajtó. A külföldi orvosi, ápolónői helyekre sokszoros a túljelentkezés, miközben a gyógyító intézményekben - főleg a fővárosban - égető az ápolónőhiány, elsősorban a három műszakban dolgozók soraiban. Cser Ágnes szerint ahhoz, hogy a bérek megőrizzék reálértéküket, még az idén 18,4 milliárd forintra lenne szükség. Erre nincs esély. Az egészségügyi miniszter legutóbbi nyilatkozata szerint a tényleges bérfejlesztéshez "sok, nagyon sok" pénz kellene, ez azonban a Pénzügyminisztérium szerint egyelőre nem áll rendelkezésre. A 15 milliárdos egyszeri juttatás pedig a levonások, közterhek következtében esetenként körülbelül feleakkora nettó összeget hozott az egészségügy dolgozóinak, mint amennyire azok az első hivatalos bejelentések után számítottak.

Gógl Árpád egészségügyi miniszter februárban bejelentette: ha az önkormányzatok erre igényt tartanak, az állam átveszi tőlük kórházaikat. E kijelentésnek - miként utóbb kiderült - csekély valóságalapja volt. A Veszprém megyei önkormányzat ugyanis sikertelen kísérletet tett arra, hogy a szorult anyagi helyzetben lévő megyei kórházat átadja az államnak. A tárgyalások kezdetekor a tárca képviselői leszögezték: ez a kérdés most nem aktuális, a megye próbáljon segíteni magán. A tárca egyik főtanácsadója be is jelentette: az önkormányzatok félreértették Gógl szavait, a tárca csak azokat a kórházakat veszi át, amelyek csődben vannak. Az önkormányzatok így végképp csapdába kerültek: azt nem engedhetik meg, hogy kórházuk csődbe kerüljön, ha viszont a megye pénzt ad a kórháznak, saját működése kerül veszélybe. Példa erre a Vas megyei önkormányzat esete, amely a megyei kórház működőképességének megőrzése érdekében 300 millió forint hitelt vett föl, s ezzel éppen a megyei önkormányzat került csődveszélybe. Az állam pedig nem segített: amikor Vas megye pályázott az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok gondjainak enyhítésére létrehozott állami alapból, a BM gyakorlatilag elutasította a kérést azzal: a kórházfenntartás nem kötelező feladat, ezért a megye saját hibájából került nehéz helyzetbe.

kórház, ágy, Korházszövetség

2002-07-10 16:16:29

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop