A szegedi önkormányzat múlt pénteki közgyűlésén számos kérdésben mára halasztották a döntést: egyebek közt az országos visszhangot kiváltott egészségügyi privatizáció ügyében is. Az új szabályozás a háziorvosi körzethatárok módosítását tartalmazná, illetve azt, hogy a háziorvosi rendelőket vásárlásra vagy bérletre felkínálják a háziorvosoknak. Arról is elhalasztották a döntést, hogy a szegedi közgyűlés hozzájárul-e ahhoz, hogy a Fuziomed Kft. átvilágítsa egy majdani funkcionális privatizáció kezdeteként a városi önkormányzat fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményeit.

A szegedi önkormányzat egészségügyi ellátási kötelezettségét a jövőben úgy kívánja teljesíteni, hogy a háziorvosoknak megvételre, illetve bérletre kínálja föl a rendelőt és teljes felszerelését. Ezt az orvosok szakmai szervezetei kifogásolták, mivel véleményük szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott pénz nem fedezi az épületek és a műszerek fenntartását, illetve a szükségessé váló pótlásokat. Az önkormányzat azonban a háziorvosokra akarja hárítani ezeket a költségeket. Ugyancsak vita alakult ki a háziorvosi körzetek határainak megváltoztatásáról. Dr. Bartha László polgármester a tervezett módosításokat azzal indokolta, hogy a körzethatárok 32 éve változatlanok, de a város szerkezete, az egyes területek lakossága sokat változott azóta. A városházi ellenzék ezzel szemben azt állítja, néhány, a városi vezetőséghez közel álló orvosnak így akartak körzetet kreálni. A polgármester ezt visszautasította.

Sokan kifogásolták azt is, hogy az egészségügy funkcionális privatizációja ügyében csak az utolsó pillanatban, vagyis a múlt csütörtökön - egy nappal a képviselő-testületi ülés előtt - tartottak közmeghallgatást. A bírálók álláspontja szerint az így megrendezett fórum igazából nem azt célozta, hogy a városi polgárok véleményét kikérjék, és figyelembe vegyék, hanem az előre eldöntött intézkedést akarták vele legitimálni a város vezetői.

A csütörtök délutáni közmeghallgatáson egyrészt folytatódtak a korábbi, szakmai körökben már lefolytatott viták, másrészt a megjelentek rákérdeztek a funkcionális privatizációt kísérő városi szóbeszédekre. Felállt például egy idősebb asszony, és elmondta: ő azt hallotta, hogy ha új üzemeltetője lesz a szegedi fekvőbeteg-intézetnek, akkor az I-es kórházból, ahol most 3-as belosztály néven az elfekvőrészleg üzemel, luxuskórházat csinál majd a magánvállalkozó. A krónikus betegeket hazaadják a hozzátartozóiknak, tegyenek velük, amit tudnak, az épületben pedig "egyágyas szobákat alakítanak ki a gazdag népek számára". Dr. Bartha László tagadta, hogy ilyesmi a tervek között szerepelne. Különösen azzal az állítással szállt vitába, amely szerint magánkézbe játszanák át az egészségügyi intézményeket. A polgármester azt magyarázta, hogy a vagyon továbbra is önkormányzati tulajdonban marad. A tervek szerint csupán az üzemeltetést adnák ki a magánvállalkozásnak. Bartha szerint sem a betegek, sem az egészségügyben dolgozók nem járnak így rosszabbul.

- Ez nem igaz: az orvosok igenis rosszabbul járnak - állította a következő felszólaló, egy a járóbeteg-rendelőben dolgozó orvos, és miként mondta, tagja annak a 82 tagú orvoscsoportnak, amely maga is pályázott az intézmények működtetésére. Ők közhasznú társaság formájában működtették volna a kórházakat és a szakrendelőt. A felszólaló azt fejtegette: az elképzelések megvalósulása esetén háttérbe szorulnak a szakmai szempontok, mivel a magánüzemeltető pénzügyi megfontolások szerint hozza meg döntéseit. Az egészségügyi intézmények működtetésére ezután is csak az egészségbiztosítási pénztár kaszszájából lesz lehetőség, ezért voltaképpen nem számít, hogy valóban tőkeerős cég-e az üzemeltető.

- Azt a pénzt, amennyit az OEP ad, a szakmához értő orvosok - állította a fölszólaló - sokkal célszerűbben tudnák felhasználni, mint a pénzügyi menedzserek.

Egy gyermekorvos azt kérdezte: mi szükség van új gyermekorvosi körzet létrehozására, amikor egyre kevesebb gyerek van a városban. - Éppen erre hivatkoztak a város vezetői , amikor korábban több iskola bezárásáról döntöttek.

Borsi Éva orvos-közgazdász azt kifogásolta: a háziorvosoknak szociális ellátási feladatokat is vállalniuk kell, holott az nem az ő dolguk, és nem is fizet érte az egészségbiztosító. Egy másik fölszólaló, Domokos István elmondta: az orvosokat kihagyják a vállalkozásból azzal a jelszóval, hogy ők úgyis csak a gyógyításhoz értenek. Az orvosok a jogaik korlátozásának érzik ezt.

Egy asszony kifejtette: folyton csak a pénzről beszélnek, eközben szó sem esik a beteg emberekről, pedig minden változtatásnak az ő érdekükben kellene történnie.

Dr. Bartha László amellett érvelt: az egészségügyi szervezet mindenképpen változtatásra szorul. A városi kórház szakszervezete és közalkalmazotti tanácsa viszont kilátásba helyezte, hogy élni fog vétójogával, ha valóban a tervezett formában kívánják megvalósítani az egészségügyi szervezet átalakítását. A nyitva hagyott kérdésekről ma dönt a közgyűlés.