Néha a betegek is ferdítenek
- A paternalisztikus orvoslás nem tűnik el egyik napról a másikra - mondja Balázs János. A betegjogi képviselő szerint az orvosok atyáskodását sokszor maguk a betegek táplálják: időnként az a jó nekik, ha valaki átveszi tőlük a terhet, és dönt a sorsukról helyettük.
- A törvény jó - véli -, de minden törvény annyit ér, amennyit sikerül betartani belőle. Ebben szerinte jelentős feladat hárul a betegjogi képviselőkre, ám, mint fogalmaz, jobban át kellene itatni az egészségügyiek képzését orvos- és bioetikai kérdésekkel annak érdekében, hogy a betegjogok jobban érvényesülhessenek. Azok betartása, betartatása ugyanis elsősorban az egészségügyi személyzeten múlik.
Balázs János azt mondja, az előzetes félelmekhez képest betegjogi képviselőként jól fogadták az intézményekben. Egy-egy ironikus megjegyzést leszámítva inkább a kórházi minőségbiztosítás részeként értelmezik tevékenységét. Az is előfordul, hogy osztályvezető főorvosok küldik hozzá a panaszosokat. Ugyanakkor az eltelt mintegy tíz hónapban egyetlen "durva ügyben" sem fordultak hozzá.
- A legsúlyosabb eset az volt, amikor egy beteg műhibát vélt felfedezni a rajta elvégzett orvosi beavatkozás után, amikor azonban egy másik szakorvos és az osztályt vezető főorvos jelenlétében átbeszélték a történteket, elállt attól, hogy ügyét továbbvigye - mondja. Ennél részletesebb információval Balázs János nem szolgál, csupán azt jegyzi meg: praxisában "voltak ferdítések" orvosok és betegek részéről egyaránt. Mint fogalmaz: vannak rafinált betegek is, akiket manapság gyakorta a nagy pénz reménye motivál az orvos elleni fellépésre.
A betegjogi képviselőnek nincs kompetenciája az orvosszakmai ügyek megítélésére. Ha az intézmény falain belül nem tartható panasszal keresik fel, a magasabb szakmai fórumok, például a közvetítői tanács segítségét kéri - mondja Balázs János, aki leggyakoribbnak a dokumentáció kérését és a tájékoztatási jog sérülését nevezi. Megjegyzi: olyan sok a beteg, hogy a területen dolgozó nővérek és orvosok csak nehezen képesek megfelelő ellátásukra. Ebben a helyzetben szinte természetes, hogy részletes tájékoztatás helyett inkább a gyógyításra fordítanak időt abból a kevésből, ami egy-egy betegre jut. Legfeljebb igyekeznek magyarra fordítani a kórházi zárójelentést - ha azt később kéri tőlük a beteg.
Balázs János
33 éves, nős, két gyermeke van. Tizenöt évet töltött az egészségügyben: volt segédápoló, később osztályvezető ápoló, dolgozott mentőn, intenzív osztályon. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségtudományi Karán végzett, jelenleg a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen személyügyi szakigazgatást tanul. A betegjogi képviselőség mellett egy német érdekeltségű cég alkalmazottja.
Fogadóórái: Kedd, 15.30-18.30: Szent János Kórház. Szerda, 15.30-18.30: Budai Gyermekkórház
2002-07-10 17:12:08