Hirdetés

Létszám feletti katonaorvosok

hadsereg, közhasznú társaság, kórház, jatona |

Népszabadság   Népszabadság

Közhasznú társasággá alakulnak a honvédségi kórházak?Közhasznú társaságokká alakítják (kht.) a katonai kórházakat és a hadsereg egészségügyi intézményeit. Az átalakítás célja 2500 ember "eltüntetése" a Magyar Honvédségből, enélkül a hadsereg túllépné a törvényben engedélyezett 45 ezres létszámot. Szabó János miniszter egy rendezvényen cáfolta a kht.-vé alakulást, noha ő látta el kézjegyével a Honvédelmi Közlönyben október 31-én megjelent - erről rendelkező - utasítást.


Legfeljebb 45 ezer főben határozza meg a Magyar Honvédség (MH), a Honvédelmi Minisztérium (HM) és valamenynyi honvédségi szervezet, háttérintézmény létszámát az érvényben lévő országgyűlési határozat. A folyamatos átszervezés alatt lévő hadseregben azonban "emberfelesleg" keletkezett: a legutóbbi reformlépések túl sok nagy létszámú, eredetileg karcsúsításra vagy megszüntetésre ítélt szervezetnek kegyelmeztek meg. A minisztérium úgy akarta orvosolni a hibát, hogy közhasznú társaságba szervezi az egészségügyi intézményeket. Ezzel ugyanis mintegy 2500 hivatásos katona és közalkalmazott - a Dózsa György úti Budapesti Sürgősségi Ellátó Központ, a Kecskeméti Repülőkórház és Repülőorvosi Központ, a Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Központ, a Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Központ és a Verőcei Betegotthon személyzete - "eltűnne" a hadseregből, hiszen munkáltatójuk a továbbiakban nem a tárca, hanem a közhasznú társaság lenne. Mivel a kórházaknak változatlanul el kellene látniuk katonai feladatokat - például a hivatásos, szerződéses, sorállományú és nyugállományban lévő katonák gyógyítását -, a HM szerződne a kht.-val. Ezenkívül az új társaság feladatai közé tartozna a fővárosi betegellátásban való részvétel, a VIP-személyek, állami vezetők egészségügyi ellátása, a katonai és civil repülőgép-vezetők orvosi ellenőrzése, illetve a NATO által megkövetelt egészségügyi feladatok ellátása. A szövetség előírása szerint ugyanis a hadseregnek békeidőben is rendelkeznie kell egy egészségügyi századdal, egy frontkórházzal és egy rehabilitációs központtal.

Szabó János honvédelmi miniszter szeptember 28-án alá is írta azt az utasítást, amely szerint 2002. április 1-jétől ezeket a feladatokat már az addigra létrehozott kht.-nak kell végeznie. A miniszteri utasítás az aláírás napján lépett érvénybe, október 31-én meg is jelent a tárca hivatalos lapjában, a Honvédelmi Közlönyben. Szabó azonban a Tárcatükör című rendezvénysorozat vendégeként a múlt héten a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen már arról beszélt, hogy nem jön létre a kht.

Értesülésünk szerint a közeljövőben a nemzetbiztonsági kabinet elé kerül az ügy, és elképzelhető, hogy mégis a honvédség rendszerében hagyják az egészségügyet, igaz, jelentősen karcsúsítva.

Szabó még a kht. felállítása mellett érvelt egy október 29-i levélben is, amelyet Juhász Ferenc MSZP-politikus kérdésére írt. A honvédelmi bizottság szocialista alelnöke szerint a koncepció különösen veszélyes, mert a katonaorvosok kikerülnének a honvédség keretéből, így szükség esetén nem lehetne őket külföldre vezényelni. A kedvezmények és többletjogok megszűnésével pedig vélhetően a civil egészségügyben helyezkednének el.

Lapunk úgy tudja, a tervezet megváltoztatásának legfontosabb oka, hogy a NATO szakértői értetlenül fogadták a katonai feladatok kihelyezését a polgári szférába. A szövetség álláspontja szerint a katonai feladatokat békeidőben is csak katonák láthatják el.


hadsereg, közhasznú társaság, kórház, jatona

2002-07-10 17:53:39

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop