Hirdetés

Kórház, válságkezelés, elbocsátások

kórház, Szolnok, gazdálkodás, intézkedések, intézmény |

Népszabadság   Népszabadság

A szolnoki Hetényi Géza Kórházban augusztus közepén megszűnt a válsághelyzet, miután a megyei intézmény "ledolgozta" csaknem 300 millió forintos adósságát, így a múlt év végén kinevezett önkormányzati biztos megbízatása lejárt. Kató Gábor okleveles közgazdász, a Szolnokon munka nélkül maradt szakértő azt mondja: ő akkor elégedett, ha a munkaadó felmenti tisztségéből. Az egyik gazdasági tanácsadó kft. ügyvezető igazgatója novemberig a gyöngyösi Bugát Pál Kórház önkormányzati biztosi teendőit is ellátja. Nemrégiben pedig pályázatot nyújtott be a nehéz pénzügyi helyzetben lévő zalaegerszegi kórház gazdálkodásának stabilizálására. Miért szakosodik kórházak válságmenedzselésére egy gazdasági szakember? - kérdeztük a 41 éves Kató Gábortól.

- Kezdetben nem ezzel foglalkoztam. Gazdasági tanácsadó cégem munkatársaival a privatizáció során olyan vállalatoknál dolgoztunk, amelyek a csőd szélére kerültek. A békéscsabai önkormányzattól 1993 januárjában megkerestek, hogy vállaljuk el a helyi kórház gazdálkodásának rendbetételét. Akkor még nem biztosként, hanem tanácsadóként vettünk részt a munkában. Az év végére a helyére került az utolsó fillér is, én pedig időközben rájöttem arra: a hazai egészségügyben piaci lehetőségek vannak. Később következett hasonló feladat megoldása a váci, az ózdi, majd a fővárosi Margit kórházban. Aztán 1996-ban született egy jogszabály, s ez kincstári biztosok tevékenységét írja elő csődhelyzet esetén azon intézményekben, amelyek a kincstári gazdálkodás körébe tartoznak. Összesen hatvankilenc kincstári biztos dolgozik az országban, öten szakosodtunk az egészségügyi intézményekre.

Cérna egymillióért- Azonos vagy egészen más jellegű problémákkal kellett megküzdenie munkája során a különböző intézményekben?

- Mindenhol ugyanúgy kellett elindulni: feltártam a gazdálkodást érintő problémákat, áttekintettem a kötelezettségvállalás korábbi rendjét, megvizsgáltam a gazdálkodás fő elemeit. Választ kerestem arra, hogyan gazdálkodnak a gyógyszerekkel, az energiával, miként oldják meg a szolgáltatásokat, például a takarítást és az élelmezést. A munka másik része a bevételek feltérképezéséből állt.Ennek vizsgálata közben kiderült: a szolnoki kórház például azért kapott kevés támogatást a biztosítótól, mert hiányos volt az intézmény adminisztrációja. Nem jelentettek minden tételt, vagy hibás jelentéseket írtak. Még az elvégzett munkáért sem kapták meg a nekik járó pénzt.

- A kórházi válságkezelés közben mi volt mindenütt az a lényeges pont, ami kulcsfontosságúnak bizonyult a végső eredmény szempontjából?

- Talán az, hogy sikerült az intézmények vezetőinek gondolkodásmódját átalakítani. A korábbi, költségvetési intézményi szemlélet helyett teret nyert a piaci szemlélet. Nekem úgy kell dolgoznom, hogy a felmentésem után is meg lehessen őrizni az intézmény likviditását. Ha úgy csökkentettük volna nullára a szolnoki kórház adósságát, hogy közben kiürítjük a kasszát, akkor visszaeséssel kellene számolni. Itt azonban maradt százmillió forint a számlán.

- S mi lenne az, amit másként csinálna a jövőben?

- Ha arról az oldalról közelítem meg a kérdést, hogy lehetne-e hamarabb végezni egy-egy intézmény konszolidálásával, azt kell mondanom: általában lassúak voltunk, mert túl sok falba ütköztünk, amelyeket le kellett bontani. Voltak ellendrukkerek a kórházakban, akik nem akarták elfogadni az intézkedéseimet. Ennek szerintem az volt a háttere, hogy a régi szisztéma szerinti, ellenőrizetlen gyógyszerrendelés helyett - a főigazgató-főorvossal konzultálva - meghatároztuk, hogy mit és mennyit vásárolhatnak a kórházak.

- Az önkormányzati biztos kemény,megszorító intézkedései egyes orvosok szerint tovább csökkentették a gyógyító munka színvonalát. Több helyen például arról lehetett hallani, hogy a betegnek kellett a felépüléséhez szükséges tablettákat beszereznie a kórházi kezelése idején. Mit válaszol ezekre az észrevételekre?

- Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem: elkerülhetetlen intézkedéseink, miközben a kórház gazdálkodásának egyensúlyát helyreállították, a gyógyító munkát nem veszélyeztették. Ami a gyógyszerekre vonatkozó kérdést illeti, azt válaszolhatom: ha például egy cukorbeteg bekerült az intézménybe nyombélfekéllyel, azokat a gyógyszereket nem kapta meg, amelyeket korábbi bajára otthon is szedett. De az intézkedések nem akadályozták a gyógyítást, hanem ésszerűsítették. Amikor Szolnokon átnéztük a készleteket, a sebészeti raktárban nagy mennyiségű lejárt sterilitású sebészeti varrócérnát találtunk, egymillió forint értékben. Ki kellett ezeket dobni. Miközben az ellátás színvonala olyan, hogy ha délelőtt megrendelek valamit - legyen gyógyszer vagy kötszer -, délutánra leszállítják. Nincs értelme úgynevezett biztonsági tartalékként nagy mennyiségben rendelni és raktározni gyógyászati anyagokat és gyógyszereket.

Felbontott szerződések- A szolnoki Hetényi kórházban az ön megbízása előtt havonta tízmillió forinttal növekedett az adósság. Mi volt itt az első intézkedése?

- Az, hogy az összes pénzre rátettem a kezem. Minden forint kifizetését ellenjegyeztem, mert tudni akartam, hol a hiba. Szükség volt erre az intézkedésre azért is, mert többet költöttek, mint amennyi a kasszájukban volt. Emiatt végül nem fizették ki, amit megrendeltek. A korábbi kötelezettségvállalásokat is átvizsgáltam. Voltak olyan szerződések, amelyekkel jogi problémák adódtak. Ezeket a megállapodásokat egyszerűen felmondtuk. A bevételekről megállapítottam, hogy e tekintetben a Hetényi jelentősen elmaradt a hasonló megyei kórházaktól. A már említett adminisztrációs hiányosságok javításán túl növelni kellett a teljesítményeket is. Kívülről úgy látszik, hogy ma már gyorsan kiszórják a betegeket, de az igazság az, hogy megszüntettük a szállodát az osztályokon. Korábban ugyanis a szükségesnél jóval tovább tartották itt a betegeket. Az intézkedések nyomán az utóbbi hónapokban a bruttó bevétel megközelíti a havi 350 millió forintot, s ez 50 millióval több, mint egy éve volt.

- Szolnokon százötven, Gyöngyösön száztíz dolgozót bocsátottak el. Ki döntött az utcára kerültekről: a kórház főigazgatója, vagy ön?

- Ez a mechanizmus úgy működött, hogy először én tettem javaslatot a tulajdonos önkormányzatnak arról: mennyi lenne az intézmény optimális létszáma. Ennek alapján határozott az önkormányzat a szükséges létszámcsökkentésről. Ezután következett az intézményben az érdekegyeztetés, majd ott eldöntötték,hogy mely kórházi osztályokon kiknek a munkájára nem lesz szükség. A gyöngyösi kórházban elbocsátott száztíz ember közül sok volt például a szakképzetlen, de orvos is vált feleslegessé.

- Ön átnézte a kórházak által kötött szerződéseket. Milyen megállapításokat tett ezekkel kapcsolatban?

- A szolnoki kórházban például olyan eszközöket rendeltek meg szerződés alapján, amelyeket ebben az intézményben nem is tudnak használni. A kórház számára előnytelen szerződéseket haladéktalanul felbontattam. Hat esetben intézkedtem így Szolnokon.

- Törvényszerű volt-e, hogy egyes kórházak így eladósodjanak?

- Az a tény, hogy a százmilliós adósságokat is nullára lehetett csökkenteni anélkül, hogy a kórházak működésképtelenné váljanak, számomra azt bizonyítja: az eladósodás okait nem elsősorban a finanszírozási rendszerben kell keresni, mint inkább a túlzottan nagyvonalú, a költségek alakulására érzéketlen gazdálkodásban. Magyarországon huszonöt-harminc eladósodott kórház van. A többi százhúsz, igaz, nehézségek árán, de eltartja magát. Ha a kórházak 70-80 százalékának nincs adóssága, akkor a súlyos gondokkal küzdők esetében elsősorban gazdálkodási vagy szervezeti okokból származnak a problémák.

Folytatás pályázattal- A szolnoki kórházban az ön munkája véget ért. Hol folytatja?

- A gyöngyösi Bugát Pál Kórházban november végéig tart a megbízatásom. Százhatvanmillió forintos adósságállománnyal kellett szembenéznem, amikor önkormányzati biztos lettem. Most 29 millió forint a tartozásuk, és úgy gondolom, hogy ez a megbízatásom végére 20 milliónál kevesebb lesz. Közben a Zala Megyei Kórház átvilágítására is felkérték a cégemet. Ott mindent összevetve 600 milliós adósságot kellene felszámolni. A korábban kinevezett önkormányzati biztos lemondott, én pedig azt a posztot is megpályáztam.

kórház, Szolnok, gazdálkodás, intézkedések, intézmény

2002-07-10 12:14:41

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop