Az egészségügyieket és az önkormányzatokat tömörítő szövetségek, szervezetek igazságtalannak tartják a kormány kórházak konszolidációjáról szóló döntését. A főváros önkormányzata egyetlen kórházát sem hagyja csődbe menni. A szakminiszter arra törekszik, hogy méltányos megoldást találjon a tártárcákkal és ágazati szervezetekkel együtt.

A kormányt minden bizonnyal politikai szempontok vezérelték, amikor a központi adósságrendezés köréből kirekesztette az önkormányzati tulajdonban működő kórházakat - állítja Szolnoki Andrea, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes. Azzal, hogy az ország száznál több önkormányzati kórházát és tulajdonosaikat magára hagyta a bajban, a gazdasági összeomlás határára sodort jó néhány intézményt. A fővárosi önkormányzat garanciát vállal arra, hogy egyetlen tulajdonában lévő kórházat sem hagy csődbe menni.

A keszthelyi önkormányzat már döntött arról, hogy biztost nevez ki a város kórházához, mivel az intézmény harminc napnál régebben lejárt tartozásai meghaladták a húszmillió forintot. Dr. Szabó Imre, Keszthely polgármestere elmondta: a biztosnak január közepéig kell összeállítania azt a tervet, amelynek alapján négy-nyolc hónap alatt rendezhetik a kórház adósságait. A kórház főigazgató főorvosa elmondta: mivel az adósság növekedésében a legfontosabb tétel a tizenharmadik havi fizetésekre felvett hitel volt, ezért a kórház nem hibáztatható eladósodásáért.

A szigetvári kórháznak 150 millió forintos tartozása van, amelynek 60 százaléka kifizetetlen gyógyszerszámla, a 13. havi bérekre és az ügyeleti díjakra 33millió forint hitelelőleget vettek fel - mondta dr. Verasztó Hermin orvos igazgató. Elképzelhetetlennek tartja, hogy a szaktárca és a kormány ne lássa be: a kórház önhibáján kívül jutott ebbe a helyzetbe, hiszen az ügyeleti díjak, illetve a 13. havi bér kifizetéséről jogszabály rendelkezett ugyan, ám forrást senki sem nyújtott rá. A szigetvári kórház szolgáltatásait a térség 58 ezer polgára veszi igénybe, fenntartása mégis a 11 ezer lakosú város terhe.

Az egészségügyi dolgozók bérét, az ügyeleti díjat és a közalkalmazottak 13. havi fizetését a társadalombiztosítás költségvetéséből fizetik. A kórház tulajdonosának - legyen bár az önkormányzat vagy a minisztérium - csak a fenntartás a feladata: az épületek karbantartása, a műszerek beszerzése, cseréje. Éppen ezért igazságtalan, diszkriminatív és jogellenes az, hogy olyan kötelezettségekért kell az önkormányzatoknak helytállniuk, melyek nem tartoznak a felelősségük körébe - áll a Magyar Kórházszövetség és a Gazdasági Vezetők Egyesülete közös állásfoglalásában. A szervezetek felkérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a döntését, különben felborulhat az egészségügyi ellátás folyamatossága. Az állásfoglaláshoz csatlakozott a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége is.

- A kormány csak önmagát segítette meg azzal, hogy a minisztériumok intézményeinél vállalta a tartozások kifizetését, ez azonban nem ágazati konszolidáció - mondta Gulyás Judit. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke közölte: az adósságtörlesztés gondjával magára hagyottönkormányzati intézeteknél még a jövő évi bérfejlesztés is veszélybe került, mert a megfélemlített és felelőssé tett kórházvezetőségek kénytelenek lesznek először a gyógyszer-, az élelmiszer- és rezsiszámlákat kifizetni.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke, dr. Kupcsulik Péter lapunknak elmondta, a kamarának mindegy, hogy honnan származik az a pénz, amelyből az egészségügyi dolgozók jogos, ám elmaradt juttatásait kifizetik, a lényeg, hogy megkapják ezt a pénzt.

A kormány tisztában van azzal, hogy a megörökölt tarthatatlan helyzet rendezése során valamennyi törvényes fizetési kötelezettségnek eleget kell tenni - áll az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatási központjának lapunkhoz eljuttatott dokumentumában. A szaktárca fontos eredménynek tekinti a kormány döntését, és arra törekszik, hogy a problémát mielőbb megnyugtatóan és méltányosan rendezze. A tárca ennek érdekében - a Pénzügyminisztériummal és a többi érintett tárcával együtt - folytatni kívánja azt az együttműködést, amelyet a helyzet feltárása érdekében megkezdett az érintett ágazati szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel.

A következő év költségvetése már tartalmazza a 13. havi illetmény és a túlmunkadíj fedezetét, ily módon a kormány arra törekszik, hogy cezúrát húzzon az örökölt és a vállalt feladatok között - tette hozzá a fenti nyilatkozathoz Borókai Gábor szóvivő. Elmondta, az önkormányzatoknak is szembe kell nézniük ezzel az örökséggel, de a helyzet feltárásához a kormány szakértői csapatok segítségét is felajánlja.