Hirdetés

Cseresznyeízű asztmatabletta

asztma, hatóanyag, kutatócsoport, gyógyszer |

Népszabadság   Népszabadság

Az egyébként eltérő életpályát befutott író és filozófus, Marcel Proust, az USA 26. elnöke, Theodore Roosevelt vagy éppen a világhírű angol klasszikus, Charles Dickens egyvalamiben biztosan hasonlított egymásra. Mindhármuk életét az asztma keserítette meg. A legújabb felmérések szerint évről évre mind többen fordulnak asztmatikus panaszokkal orvoshoz. Egy - részben magyar - fejlesztés az eddigiektől eltérően és hatékonyan kezeli a betegséget.

A görög jelentésű asztma szó nehéz légzést jelent. Az ezzel járó betegséget Hippokratész írta le elsőként, felismerve a kór görcsös természetét. Az asztmát az epilepsziához hasonlította, kialakulását külső tényezőkkel magyarázta. A betegeket az idők során sokan sokféleképpen kezelték. A XIX. század elején például még reggelire egy kanál mustármag vagy nyers higany és cinóberfesték fogyasztását írták elő. Ezeket természetesen hamarosan felváltották a gyógyszerek. Az első rendszeresen használt gyógyszer az adrenalin volt, amely a légutak simaizomzatának ellazulását idézte elő. Később a teofillin nevű hatóanyag került előtérbe.

A harmincas években két kutató, Feldberg és Kellaway a kobraméregnek a tengerimalac simaizmára gyakorolt hatását kutatta. Munkájuk során egy simaizom-összehúzódásért felelős anyagot azonosítottak, amely azonban eltért a gyulladásos reakciókért felelős akkor ismert másik anyagtól, a hisztamintól. Ennek az anyagnak tovább tartott a hatása, a gond csak az volt, hogy nem tudták meghatározni az SRS-A-nak elkeresztelt ingerületátvivő szerkezetét. 1979-ben azonban megtört a jég. Három egymástól független kutatócsoport felfedte az allergiás sokkot okozó anyagnak, az SRS-A-nak a struktúráját. Kiderült, hogy ez három, úgynevezett leukotriénmolekulából áll össze. (Bengt I. Samuelsson két kollégájával együtt 1982-ben orvosi Nobel-díjat kapott ezért a felfedezésért.)

A leukotriének felfedezése utánmegkezdődött biológiai tulajdonságaik feltérképezése. Emellett olyan anyagokat kerestek, amelyek megakadályozzák a krónikus asztmásoknál a gyulladást keltő és a hörgőszűkületet okozó leukotriének működését. A kínzó tünetekért felelős molekulákat elsőként egy kanadai gyógyszerkutató intézet munkatársai szintetizálták. A montreali intézetben dolgozó Vadas Erzsébet a nyolcvanas évektől a kutatások aktív résztvevője volt, az ő nevéhez fűződik az új generációs asztmagyógyszer, a napi egyszeri adagolású leukotrién-antagonista kifejlesztése. Az ELTE-n végzett vegyész saját bevallása szerint nagyon nehezen jutott el a végül montelukaszt-nátrium névre keresztelt hatóanyaghoz. "Számos kudarc, szakmai összetűzés után - még az is felvetődött, hogy a kutatócsoport testületileg megválik az intézettől - állítottuk elő a szert" - emlékezett a budapesti bemutatón a magyar származású kutatónő. A fehér füst 1991-ben szállt fel, a klinikaikísérletek 1992 második felében kezdődtek el, és végül 1997-ben készült el a gyógyszer. A hetven országban törzskönyvezett anyagot több mint egymillió betegen próbálták ki. A kutatók legnagyobb meglepetésére semmiféle káros mellékhatást nem tapasztaltak. Vadas Erzsébet tudomása szerint ez az első olyan hatóanyag, amelyet egyaránt szedhet gyerek és felnőtt is.

A leukotrién-antagonista működésének lényege, hogy a légutakban található ingerfelvevő idegvégződéseknél leköti a leukotrién receptorokat, így a káros molekulák nem fejthetik ki hatásukat. A hatóanyagnak köszönhetően csökken a légúti ödémásodás, a tüdőszövetek nyáktermelése és a hörgőszűkület, illetve megáll a gyulladást okozó sejtek beáramlása. A montelukaszt-nátrium révén az asztmás tünetek ritkábban és enyhébb formában jelentkeznek, ráadásul az asztmás rohamok között eltelt idő is kitolódik. Külön előnye, hogy a tablettát naponta csak egyszer, lefekvés előtt kell bevenni, így a betegek jobban be tudják tartani az alkalmazási előírást. A gyerekek egyébként cseresznyeízű rágótablettában kapják az anyagot.

A szernek köszönhetően a betegek állapota általánosan javul, így kevesebbszer kell alkalmazni az inhalációs készüléket. Ez azért fontos, mivel ezek nagy részének szteroid a hatóanyaga, és hosszabb távon egészségkárosító mellékhatások léphetnek fel - különösen a gyerekek számára jelenthetnek egészségügyi kockázatot. Vadas Erzsébet kiemelte, hogy a hatóanyag az úgynevezett terheléses asztma kezelésében is nagyon hatékony, így a felnőttek és a gyerekek a korábbinál lényegesen kisebb kockázattal sportolhatnak. Ugyancsak előny, hogy az aszpirinérzékeny asztmások is szedhetik a szert. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy az anyag - az asztmaellenes készítmények közül elsőként - 1998-ban elnyerte a gyógyszeripar Nobel-díjának tekintett angliai Galenus-díjat.

asztma, hatóanyag, kutatócsoport, gyógyszer

2002-07-10 14:41:25

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop