A zágrábi orvosi kar vezetése már évekkel ezelőtt figyelmeztetett a problémára és a 2009/2010-es tanévben 240-ről 300-ra emelte a felvételi keretszámot az orvosi szakon - idézte a horvát média Davor Milicicet, a kar dékánját. A döntést a kormányzat is támogatta és a karral kötött megállapodás értelmében az illetékes minisztérium pótlólagos források biztosítására vállalt kötelezettséget.

Azóta a hallgatói összlétszám növekedett a karon, és növelték a szakirányú és a doktori képzések számát. Ugyanakkor az oktatók létszáma nem növekedett ilyen ütemben, így a zágrábi orvosi kar 30 százalékos tanerőhiánnyal küszködik, ami veszélyezteti az oktatás minőségét.

A dékán a szenátus álláspontját ismertetve felhívta a figyelmet arra is, hogy míg az Európai Unióban 1000 főre átlagosan 3,6 orvos jut, addig ez a mutató Horvátország esetében 2,5. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkaügyi hivatal 2012 év végén paradox módon több mint 400 állást kereső orvost tartott számon. Úgy vélte, hogy a horvát egészségügyi politikának kiemelten kellene foglalkozni a felvételi kvóták bővítésével és az orvosok foglalkoztatásának ügyével. Az uniós csatlakozás után várhatóan felerősödik az orvos-elvándorlás Horvátországból, ami még inkább veszélyezteti majd a horvát egészségügyi rendszert - állapította meg Milicic.

A dékán rámutatott arra is, hogy az EU - amely szintén orvoshiánnyal küzd - stratégiai kérdésként foglalkozik a problémával és az európai irányelvek megfogalmazzák a megoldás módját is. Eszerint bővíteni kell a felvételi kvótákat, meg kell tartani az egészségügyben a 65 évesnél idősebb orvosokat is, javítani kell a munkakörülményeket, növelni kell az orvosi fizetéseket és szembesíteni kell a társadalmat az orvoshiány-gonddal - derül ki helyi sajtóbeszámolókból.