Hirdetés
A rektorok elkötelezettek az orvosképzés minőségének további javítása mellett
A pécsi, a debreceni, a szegedi és a budapesti Semmelweis Egyetem rektora elkötelezett minden olyan megoldás mellett, amellyel az orvosképzés a jelenleginél is jobb szintet érhet el, stratégiai terveiktől azonban jelentősen eltér az orvosképző karok kimetszésének" gondolata, illetve egy összeerőszakolt intézményi konstrukció" létrehozása.
A négy rektor által közösen jegyzett, az MTI-hez eljuttatott keddi közlemény szerint a hazai orvosképző intézmények nemzetközi reputációja a négy orvosképző hely együttes eredménye. A rektorok elkötelezettek minden olyan megoldás mellett, amellyel az orvosképzés minősége a jelenleginél is jobb szintet érhet el.
A közlemény szerint az érintett egyetemeknek jelentősen különbözik a története, intézményi kultúrája, felhalmozott tudásvagyona, amely sokszínűség egyúttal versenyképességük egyik fontos tényezője. Így például a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek, illetve orvoskarok hagyományos értékeitől, szakmai kultúrájától és stratégiai terveitől jelentősen eltér az orvosképző karok kimetszésének" gondolata és legfőképpen azon abszurd megközelítés, hogy ezek a nagy múltú intézmények provinciális képzőhelyként tervezzék jövőjüket egy összeerőszakolt intézményi konstrukcióban". Ugyanakkor a budapesti egyetem azt példázza, hogy az önálló képzőhely is sikeresen működhet
A felsőoktatási vezetők szerint kérdéses, hogy miért kellene egy ilyen szerteágazó területet egyetlen modellbe kényszeríteni, mikor számtalan külföldi példa mutatja, hogy sikeresen létezhetnek egymás mellett önálló orvosegyetemek és nagy multidiszciplináris egyetemek orvosi karai.
A rektorok hangsúlyozták: a konkrét javaslatcsomag ismerete nélkül elhamarkodott és megalapozatlan lenne véleményt alkotni. Az eddig megjelent hírekből ugyanis nem derül ki, hogy az átalakítással miként változna a finanszírozás, mi lenne a sorsa az intézmények által korábban elnyert európai uniós forrásoknak, hogyan valósulna meg a klinikai központokkal való együttműködés, a térítéses betegellátás és orvosképzés, a kutatás-fejlesztés, és legfőképpen, miként módosulna az ország orvosképzéséről kialakult igen kedvező nemzetközi megítélés.
Bármilyen javaslat elkészítése csak a következmények alapos végiggondolása és megfelelő hatástanulmányok alapján képzelhető el. A szükséges elemzések elvégzéshez az intézmények szívesen állnak a felsőoktatási államtitkárság segítségére.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy január 22-i lakossági fórumon kifejtette, álláspontja szerint önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség. A világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat - ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek -, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából. Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez az elképzelés komoly szakmai vitákat vált majd ki.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy héttel később ennek kapcsán újságíróknak úgy fogalmazott, Magyarországon ha önállóak az orvosegyetemek, egy nagy orvosegyetemre lenne szükség, egységes képzési rendszerrel, kutatási irányítással és egységes elvek alapján működő klinikai központokkal.
A közlemény szerint az érintett egyetemeknek jelentősen különbözik a története, intézményi kultúrája, felhalmozott tudásvagyona, amely sokszínűség egyúttal versenyképességük egyik fontos tényezője. Így például a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek, illetve orvoskarok hagyományos értékeitől, szakmai kultúrájától és stratégiai terveitől jelentősen eltér az orvosképző karok kimetszésének" gondolata és legfőképpen azon abszurd megközelítés, hogy ezek a nagy múltú intézmények provinciális képzőhelyként tervezzék jövőjüket egy összeerőszakolt intézményi konstrukcióban". Ugyanakkor a budapesti egyetem azt példázza, hogy az önálló képzőhely is sikeresen működhet
A felsőoktatási vezetők szerint kérdéses, hogy miért kellene egy ilyen szerteágazó területet egyetlen modellbe kényszeríteni, mikor számtalan külföldi példa mutatja, hogy sikeresen létezhetnek egymás mellett önálló orvosegyetemek és nagy multidiszciplináris egyetemek orvosi karai.
A rektorok hangsúlyozták: a konkrét javaslatcsomag ismerete nélkül elhamarkodott és megalapozatlan lenne véleményt alkotni. Az eddig megjelent hírekből ugyanis nem derül ki, hogy az átalakítással miként változna a finanszírozás, mi lenne a sorsa az intézmények által korábban elnyert európai uniós forrásoknak, hogyan valósulna meg a klinikai központokkal való együttműködés, a térítéses betegellátás és orvosképzés, a kutatás-fejlesztés, és legfőképpen, miként módosulna az ország orvosképzéséről kialakult igen kedvező nemzetközi megítélés.
Bármilyen javaslat elkészítése csak a következmények alapos végiggondolása és megfelelő hatástanulmányok alapján képzelhető el. A szükséges elemzések elvégzéshez az intézmények szívesen állnak a felsőoktatási államtitkárság segítségére.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy január 22-i lakossági fórumon kifejtette, álláspontja szerint önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség. A világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat - ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek -, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából. Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez az elképzelés komoly szakmai vitákat vált majd ki.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy héttel később ennek kapcsán újságíróknak úgy fogalmazott, Magyarországon ha önállóak az orvosegyetemek, egy nagy orvosegyetemre lenne szükség, egységes képzési rendszerrel, kutatási irányítással és egységes elvek alapján működő klinikai központokkal.
2015-02-03 23:01:27