A Median ügynökség által a rádió számára készített felmérés szerint a 2012-ben bevezetett, majd másfél év múlva az alkotmánybíróság döntése következtében megszüntetett, kétszintű egészségügyi ellátás rendszerének újbóli bevezetését a megkérdezettek 49 százaléka támogatja, míg 51 százalék elutasítja.

Csehországban a 2011-ben elfogadott új egészségügyi törvény tette lehetővé, hogy az ellátás kétszintű legyen: alapszintű, s ahol erre lehetőség nyílt, magasabb szintű. A páciensnek joga volt választani, de a biztosítók csak az alapszintet fizették. A magasabb szintért a betegeknek fizetniük kellett. Az alkotmánybíróság eredetileg elismerte, hogy lehetséges a kétszintű ellátás, de azzal a feltétellel, hogy a magasabb szintet rendeletekben pontosan meghatározzák. Miután ez nem történt meg, a testület 2013 nyarán úgy döntött, hogy a magasabb szint lehetőségét ki kell venni a közegészségügyi törvényből.

A téma azonban politikai és társadalmi szinten továbbra is viták tárgya. Bár a jelenlegi koalíciós szerződés a kétszintű rendszer visszaállításával nem számol, a kormánykoalíciós ANO (Igen) mozgalom képviselőinek egy csoportja mégis ilyen értelmű javaslatot terjesztett az alsóház elé. A javaslat megbukott. Svatopluk Nemecek szakminiszter szerint azért, mert nem volt jól előkészítve, s a koalícióban sem volt egyeztetve a kérdés.

A felmérésből kiderült, hogy a kétszintű egészségügyi rendszertől elsősorban az idősebbek és az alacsonyabb jövedelműek félnek. Az aktív lakosság körében azonban az elképzelésnek a felmérés szerint mintegy 70 százalékos támogatottsága van. A kétszintű rendszer hívei azzal érvelnek, hogy a magasabb szint lehetőségének bevezetésével könnyebben ki lehetne szűrni a hálapénzeket az egészségügyből. Ugyanakkor mindenki egyetért azzal, hogy a rendszert nagyon szigorúan konkrét szabályok közé kellene szorítani.