A Magyar Kórházszövetség nem támogatja az egészségügyi térségi kancellária-rendszer kialakításáról készített kormány-előterjesztést, elsősorban a jelenleg is kritikus humánerőforrás helyzet és a betegellátás biztonságának veszélyeztetése miatt. A Magyar Kórházszövetség úgy véli, hogy a tervezet nem oldja meg az adósságállomány újratermelődésének problémáját és nem illeszkedik az ellátási és a közigazgatási rendszerhez. A Kórházszövetség ugyanakkor kinyilvánítja, hogy tisztában van az egészségügyi rendszer sürgető problémáival, felismeri a strukturális változtatások szükségszerűségét és támogatja az ellenőrizhetőség és az átláthatóság megteremtését.

A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) Elnöksége köszönettel veszi, hogy az Emberi Erőforrások Minisztere kérésére véleményt formálhat az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság a Kormány részére az egészségügyi térségi kancellária rendszer kialakításáról készített előterjesztéséről.

Az előterjesztésben szereplő koncepciókat a Magyar Kórházszövetség nem támogatja, mert azok a betegbiztonságot veszélyeztetik, a kitűzött célokat (kiemelten a kórházak adósságmentes működését) nem tudják megvalósítani, és az ágazat legnehezebb kérdésében, az emberi erőforrás biztosítása tekintetében a ma is kritikus helyzetet tovább ronthatják.

Az MKSZ Elnöksége felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátással, a gyógyító tevékenységgel kapcsolatos szakmai döntések közé tartozik az ellátáshoz szükséges személyi és anyagi feltételek biztosítása, amelyek nem választhatók el egymástól, és ezeket meg kell tartani az ellátás szintjén.

Az ágazatvezetés centralizált ellátás-ellenőrzési elképzeléseinek elemei közül rendkívül kockázatosnak ítéli a kórházak önálló költségvetési szervekként történő működésének felszámolását, valamint az intézmények vezetőinek megfosztását munkáltatói és gazdálkodási jogköreiktől. Az Elnökség úgy véli, hogy a kancellária-rendszerrel az ellátás felelőssége elválik az ellátástól, és egy szinttel feljebb, a kancellárokhoz kerül, így elvész a napi operatív rugalmasság, ami súlyos károkat okoz és rendkívül kritikus helyzetekhez vezet a betegellátásban. A gyógyító tevékenységgel kapcsolatos szakmai döntések szorosan összefüggnek a személyi és dologi feltételekkel, így a felelősség nem kerülhet másik szintre. A felvázolt kancellária-rendszer nem oldja meg az egészségügy humánerőforrás- és finanszírozási problémáit, hanem fokozza a bizonytalanságot.

Az MKSZ Elnöksége egy olyan új szervezeti forma bevezetését tartja lehetségesnek, amely a betegbiztonság érdekeit szem előtt tartva nem választja szét a gyógyítás felelősségét és a gyógyítással kapcsolatos döntéseket, miközben lehetővé teszi az ellátás koordinációjának korszerűsítését. Az MKSZ felhívja a figyelmet arra, hogy eddig sem az intézmények vezetői akadályozták a szakmai alapokon nyugvó munkamegosztást és az ellátás újraszervezését.

Az MKSZ Elnöksége minden olyan strukturális változást kész támogatni, amely nem veszélyezteti a jelen rendszerben kialakult felelősségi és betegbiztonsági, valamint betegellátási garanciákat. Az Elnökség meggyőződése, hogy a nagy adóssággal rendelkező kórházakba jelenleg kirendelt költségvetési felügyelők elegendő garanciát jelentenek a gazdálkodás jogszerűségének biztosítására és a szorosabb központi ellenőrzés megvalósítására.

Részletes véleményünk a következő:

A Magyar Kórházszövetség véleménye szerint a megismert konstrukciók és az előterjesztésben részletesebben megfogalmazott további elemek nem vezetnek az előterjesztés tervezetében leírt előnyökhöz, ám egyúttal súlyos veszélyekkel járnak. Legfontosabb megállapításaink a következők:

1. A gyógyítás jelenlegi intézményi szakmai felelőssége állami politikai felelősséggé válik azáltal, hogy a szakmai döntések kettéválnak és egy részük, a személyi és az anyagi feltételek biztosításával kapcsolatos döntések a kórháztól távolra, a kancelláriákhoz, így az állami fenntartóhoz kerülnek. Ez minden szakmai kritika, panasz esetén közvetlenül az állam felelősségét fogja felvetni, fokozva a politikai rizikót.

2. Az előterjesztésben megfogalmazott kancelláriarendszer nem illeszkedik a közigazgatási és egészségügyi döntéshozói struktúrákhoz, ami komoly irányítási zavarokhoz vezethet.

3. A kancelláriák 50-60 milliárd forint egészségügyi szolgáltatói költségvetésért felelős intézmények lesznek, várhatóan a nagy közpénzmozgással rendelkező adminisztratív környezetnek megfelelően lassú működéssel – l. az AEEK és a KLIKK példáját. Ez előre láthatóan veszélyeztetni fogja a gyors, nem ritkán azonnali döntéseket igénylő gyógyító tevékenység működésének hatékonyságát és a betegbiztonságot.

4. A központi, azaz, a kórházaktól távoli ellátásszervezés és gazdasági irányítás rontja a betegelégedettséget, mert a betegek személyes kötődéseit és a helyi sajátságokat kevésbé tudja figyelemmel kísérni.

5. A betegbiztonság romlik, mert az ellátás feltételeinek biztosításával kapcsolatos döntéseket egy a betegektől távoli szervezet, lassú reakcióval fogja meghozni. A jelenlegi kórházi döntéshozatal jobban ösztönöz a betegek megfelelő szakmai színvonalú ellátására, hiszen a betegszükségletek a döntést alapjaiban meghatározó tényezőként helyben jelennek meg.

6. A szétaprózott döntéshozatal veszélyekkel jár. A fenntartó hivatal (AEEK), a térségi management (TIG), a kancellária és az intézményi főigazgatóság irányítási feladatainak szétválasztása kompetenciazavarokat, a döntéshozók vetélkedéseit és ezekből adódóan működészavarokat eredményezhet. Ez ismét késésekhez, felelősség-elhárításokhoz vezethet.

7. Jelenleg a kórházak egy-egy település fontos intézményei. Amennyiben közvetlen irányításuk távolabbra, központokba kerül, megbomlik a pozitív kapcsolat a helyi társadalom és a kórházak között.

8. Az egészségügyi szakemberek, orvosok, ápolók és asszisztensek a szakmai döntésükhöz a jelenleginél távolabb kaphatnak támogatást vagy elutasítást a szükséges szakmai konzultációk nehezebb megvalósításával. Számukra a meglévő gazdasági kényszerek is nehezen vállalható vagy vállalhatatlan szakmai kompromisszumokat jelentenek, amelyek a tervek megvalósulása esetén a személyes konzultációk lehetőségeinek beszűkülése miatt elkeseredéshez és az ellenállás növekedéséhez vezethetnek.

9. Az emberi erőforrás krízist fokozhatja, ha az orvosokat és az ápolókat kapacitás-átcsoportosítás vagy működési racionalizáció címén tömegesen más munkahelyre vezénylik, ami csoportos belső és külső migrációhoz vezethet.

10. A kancellária-rendszer előkészítésének módja a kórházi szféra szakembereiben bizalmatlanságot szül. Az őszinte, széleskörű szakmai konzultáció elmaradása miatt nem várható a kórházi vezetők és munkatársak támogató hozzáállása. A növekvő elkeseredés az emberi erőforrás-krízis fokozódásához vezet.

11. A mintegy 16 ezer háttértevékenységet végző kórházi munkavállaló központosított átszervezése és kényszer szülte vezénylése bizonytalan kimenetelű, jelentős szakember-veszteséghez vezethet az alulfinanszírozott és társadalmilag rosszul megbecsült ágazatból.

12. A kancelláriák működtetése többletköltséggel fog járni. Tekintettel arra, hogy a kancellár munkatársai az alulfizetett egészségügyi személyzettől nagyobb hivatali távolságra fognak dolgozni, a közgazdász és a jogi személyzet piaci fizetései várhatóan jobban érvényesülhetnek, ami fokozott adminisztratív forráskiáramlást eredményez a közvetlen betegellátás rovására.

13. Semmilyen racionális alátámasztása nincs az anyagban annak, és reálisan nem is várható, hogy a benyújtott előterjesztés megvalósulása a leírt 10 milliárd forintos megtakarításhoz vezetne.

14. Nincs garancia arra, hogy a várhatóan elsősorban gazdasági ügyekre specializálódott szakemberekből álló, ilyen ismeretekkel és szemlélettel rendelkező vezetők által irányított kancelláriák a megfelelő intézmények az egészségügyi térségeken belüli optimális kapacitástervezés és betegút-menedzsment szempontjából. Erre a munkára egy adott térség betegellátási szokásait és a szakmai kompetenciákat részleteiben, mélyen ismerő egészségügyi szakemberek alkalmasak elsősorban. Az Ő aktivizálhatóságuk kétséges a kancellária-rendszeren belül.

15. A kórházak hosszú távú irányíthatósága veszélybe kerül, mert visszavonhatatlanul megszűnik önálló költségvetésük és menedzsmentjük. Ezért a kísérlet kudarca esetén csekély a reparáció lehetősége.

16. A bevezetés és a megvalósítás körülményeit jelentősen rontja, hogy a kancellária-rendszer meghirdetése mellett született egy kormányhatározat a háttérintézmények átalakításáról is. Ennek, különösen az OEP önállósága megszűntének veszélyeire az MKSZ szintén felhívta a figyelmet. A két változtatás együttes bevezetése várhatóan olyan adminisztratív tehertétel és irányítási veszélyhelyzet lesz, amely további negatív hatással lehet az ügyintézésekre és az egészségügy körüli, egyébként is nyugtalan közhangulatra. Egyúttal más, nagyon szükséges változtatások megkezdésének halasztásához vezet ez a hosszú időt igénylő és igen bizonytalan kimenetelű rendszer-átszervezés.

A prognosztizálható veszélyek az egészségügy emberi erőforráshelyzetének romlásához, a betegbiztonság erodálását hozhatják, és a jelenleg kórházi szintű gazdasági-betegellátási konfliktusok fenntartói, így politikai szintre helyezésének veszélyével járnak. A bevezetendő új rendszer előnyeiként értelmezhető jobb kapacitáskoordináció, a közös beszerzések serkentése és az erősebb fenntartói kontroll más úton, így elsősorban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ térségi szintjének megerősítésével, vagyis decentralizálásával és működésének professzionálisabbá tételével is megtörténhet a leírt súlyos veszélyek elkerülésével.

A Kórházszövetség Elnöksége újra kinyilvánítja szándékát és hajlandóságát a konstruktív együttműködésre új koncepciók elkészítésében és végrehajtásában, azok kidolgozásának minden szakaszában.