A kormányfő szerint az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag, gazdaságilag fontos eredményeket érhetnek el, amelyek hasznosulhatnak majd például a magyar ipar egyik húzóágazatában, a gyógyszergyártásban.

Európa minden bizonnyal az agykutatás évtizede elé néz, Magyarországnak pedig minden oka megvan ara, hogy ebben fontos szerepet játsszon, ugyanis képes olyan eredmények elérésére, amelyek "a nagy pénzeket mozgató", nagy általános kutatásokat végző országoknak is értékesek lesznek - mondta Orbán Viktor.

Kiemelte azt is, hogy változtatni kell a magyar szellemtörténetnek azon a "fájdalmas toposzán", amely szerint a magyar kutatók, tudósok ötleteiből, felismeréseiből alig hasznosult valami Magyarországon, a magyar gazdaságban. A kormányfő reméli, hogy a 12 milliárd forintos kormánytámogatással induló Nemzeti Agykutatási Program olyan tudományszervezési projekt lesz, amelynek szellemi termékei itthon is hasznosulnak.

Sürgette egyúttal "okos embereink" kiáramlásának megállítását, mert - mint fogalmazott - "nem elszigetelődni akarunk a világtól", de a cél az, hogy ez egy "kétirányú utca" legyen.

Orbán Viktor egyúttal arra biztatta az agykutatási program vezetőit, hogy mivel "nincs a világtól elszigetelt világszínvonalú magyar tudomány", külföldi előadókat és kutatókat is vonjanak be munkájukba. "Magyarország teljes jogú tagként kapcsolódjon be a nemzetközi tudományosságba!" - hangsúlyozta.

A miniszterelnök beszédében arról is szólt: az elmúlt három-négy évben leginkább gazdasági kérdésekről szólt a politika, ugyanakkor az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzése - amely Magyarországot "messze az EU-s átlag fölé helyezte a legfontosabb gazdasági mutatók területén" - azt vetíti előre, hogy a válság elleni küzdelem mellett "beférkőznek" a politika világába olyan témák is, mint a tudomány, a kultúra.

A Nemzeti Agykutatási Program elnökének, Freund Tamásnak és csapatának "jó utazást kívánok a koponyák körül" - zárta szavait Orbán Viktor.