Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta: 2012-ben a kórházi várólistán szereplő betegek száma 70 ezer volt, a listacsökkentési programnak köszönhetően számuk 2015 novemberére 35 125-re, 2017. januárra pedig 27 959-re csökkent.

Az államtitkár ismertette azt is: 2012 óta 12 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére, ehhez jön az idei évre biztosított további 5 milliárd forintos forrás. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint egy korszak lezárult, a továbbiakban már csak finomhangolásokra van szükség, a várólisták egy része hektikus, fenntartói oldalról szükséges továbblépni az egyedi esetekben.

Beszámolt arról is, hogy 180 ezer az éves műtéti szám, ami azt jelenti, hogy a kapacitások hatszor akkorák, mint amennyien a várólistán szerepelnek.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója hangsúlyozta: csökkent a várólistások száma, de a várható várakozási idő is csökkent, például szürkehályogműtétre a korábbi 600 nap helyett 90 napot, csípőprotézis-műtétre 658 nap helyett 311-et, térdprotézisműtétre pedig 906 helyett 371 napot kell várni.

Hozzátette: a tényleges várakozás még ennél is kevesebb, a várható várakozási idővel ellentétben például csípőprotézis- műtétre 137 napot vártak, térprotézisműtétre 181 napot, szürkehályogműtétre 51-et.

Ónodi-Szűcs Zoltán arról is beszélt, hogy az OECD-adatok alapján Európában ötödik helyen szerepel Magyarország a kórházi várólisták tekintetében. Ismertette: egyes műtétek esetében még dobogós is Magyarország, míg öt évvel ezelőtt, a várólista-csökkentési programot megelőzően ez nem volt így.

Az államtitkár jövőbeni feladatnak nevezte a járóbeteg-ellátás várakozási idejének mérséklését, ismertetése szerint a műtéti várólistákhoz hasonlóan forrásbevonással, kontrolláltan javítanának a helyzeten. Ezt azonban komplikáltabbnak nevezte a kórházi listákhoz képest, mint mondta, első lépésként a közös előjegyzési napló fejlesztésére fordítanak az e-health rendszerben.