Az ENSZ szakosított szerve 594 hasonló támadást dokumentált 2014 januárja és 2015 decembere között a világ tizenkilenc, konfliktus sújtotta országában. Ezek összesen 959 ember halálát okozták, és 1561-en sebesültek meg.

Az első alkalommal elkészített beszámolóból kiderül, hogy Szíriában érte a legtöbb támadás a kórházakat, mentőszolgálatokat, betegeket és egészségügyi dolgozókat, minek következtében 352-en haltak meg.

A polgárháború sújtotta közel-keleti országot sorrendben a palesztin területek, a Gázai övezet, Ciszjordánia, továbbá Irak, Pakisztán és Líbia követi.

A WHO felmérése szerint a támadások 62 százaléka szándékos volt és többségük az egészségügyi szolgáltatások szüneteléséhez vezetett. Az adatok alapján a támadások 53 százalékát állami erőszakszervek követték el, 30 százalékát pedig fegyveres csoportok.

"Egyre nehezebb ezekbe a térségekbe embereket küldeni, egyre nehezebb a biztonságukat, életben maradásukat garantálni" - jegyezte meg Bruce Aylward, a WHO sürgősségi programjának igazgatója egy genfi sajtótájékoztatón.

Joanne Liu, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) civil szervezet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly 75 olyan kórházat ért bombatámadás, amelyet az MSF tartott fenn vagy támogatott.

"Jementől Szíriáig, a Közép-afrikai Köztársaságtól Nigerig kirabolják, felgyújtják és bombázzák az egészségügyi létesítményeket. A betegeket ágyaikban mészárolják le. Az egészségügyi dolgozókat elrabolják, bántalmazzák vagy megölik" - mondta.

Rick Brennan, a WHO sürgősségi kockázatok kezeléséért és humanitárius válaszadásért felelős igazgatója leszögezte, a háború egyik legfontosabb szabálya, hogy nem támadják az egészségügyi intézményeket, a dolgozókat vagy a betegeket, fogyatékosokat. Ezek a támadások tehát súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot - tette hozzá.