Ami feltétlenül szükséges: babaszappan, popsikenőcs, hintőpor, alkohol, gyógyszertári, tisztított napraforgóolajból készített babaolaj (elég kevés, jól körülhatárolt esetben van csak szükség a babaolajra), vattás pálcika, orrszívó, kisolló.

A babakelengyére nem térek ki, ezt ki-ki pénztárcájának megfelelően vegye meg, de a műszálas holmikat érdemes kerülni.

Hogyan és mikor tegyük tisztába a babát?

 Manapság egyre többen használnak egyszer használatos papírpelenkákat. Ezek nagyon praktikusak, de előfordulhat, hogya baba bőre előbb vagy utóbb nem bírja valamelyik fajtát: ilyenkor érdemes változtatni.

A textilpelenkáknál sarkalatos kérdés a mosás. Ne használjanak bioaktív, enzimtartalmú mosószert! Ezt egyébként célszerű betartani az egyéb ruhaneműk mosásánál is. Öblítőt se tegyenek a mosógépbe, mert miután az benne marad a textíliában, allergiás kiütést okozhat az arra hajlamos csecsemőknél, és kiszáríthatja a bőrét is. Nem érdemes kockáztatni! A pelenkákat feltétlenül főzőmosással mossák, s ilyen esetben a vasalás nem szükségszerű, legfeljebb szépérzéküket elégíthetik ki vele.

A babát szoptatás előtt célszerű tisztába tenni, mert fontos, hogy minél kevesebb ideig izgassa a bőrét a piszkos pelenka. Tisztába tétel közben fel is ébred és várhatóan élénkebben fog szopni. Nagyon gyakran előfordul, hogy már szopás közben is vagy rögtön utána kakil. Ilyen esetben újra tisztába kell tenni!

Mikor kell krémezni a baba popsiját?

 Az átlagos baba bőrét pelenkázáskor csak akkor kell krémezni, ha előzőleg a zsír- és savköpenyt lemostuk. A kakis popsit mindig mossuk le szappannal, folyó víz alatt! Szárazra törlés után pedig vékonyan krémezzük be! A túl sok és vastag krémezés megakadályozza a bőr szellőzését, és az amúgy is állandó dunsztban lévő bőrön a nedvességet kedvelő gombák meg tudnak telepedni, és elszaporodnak. Amikor csak pisis a pelenka, nem kell feltétlenül lemosni és krémezni a bőrt, ekkor elegendő általában a hintőporozás.

Milyen krémet használjunk?

 Ki kell tapasztalni, melyiknek a használata mellett van a legkevesebb probléma a baba bőrével.

Milyen hőfokú vízben és mikor fürdessük a babát?

 A víz akkor a legkellemesebb a kicsi számára, ha közel testhőmérsékletű. (Igen rossz még a hőmérséklet változásaihoz való alkalmazkodásuk.) Általában a kórházakban hajnalban szoktak fürdetni. Ezt otthon nem fontos követni. A szülők számára legalkalmasabb időponthoz lehet igazítani a fürdetést. A leggyakoribb megoldás az esti időpont, hiszen ekkor általában az édesapa is otthon van már, és ez jó alkalom arra, hogy a papák is foglalkozzanak a gyermekükkel.~

Jó megoldásnak látszik az utolsó szoptatás előtti fürdetés, ami ugyan az első időkben a kései időpont miatt kényelmetlen, de később, amikor már az utolsó etetés előbb történik, nem olyan fárasztó. Ezt főleg akkor javaslom, ha éjszaka rosszul alszik a baba, mert úgy látszik, hogy a fürdés egy kicsit elálmosítja őket.

Ami viszont feltétlenül fontos: lehet változtatni a födetés időpontján, ha az a sejtésük, hogy az új időpont jobb lesz. Ne naponta váltogassák azonban, hanem ha nem vált be az elképzelésük, csak egykét nap után áll ának vissza a régebbi rendszerre! Próbáljanak ebben is következetesek lenni!

A környezet hőmérséklete fürdetéskor 2-3 fokkal legyen magasabb, mint az addigi hőmérséklet (ami általában 22-23°C), de ha 25-26 foknál melegebb van már fürdetés előtt is a szobában, akkor nem kell tovább emelni a hőmérsékletet.

Mivel fürdessünk?

 A saját gyakorlatomból az a tapasztalatom, hogy a bőrrel akkor van a legkevesebb bajunk, ha nem sokat "vacakolunk" vele. Ezért az átlagos esetben a babaszappan a legmegfelelőbb erre a célra. Sajnos a habfürdők allergiás kiütéseket okozhatnak, sokszor csak több hónapos, problémamentes használat után. A haját is nyugodtan meg lehet mosni minden nap babaszappannal, erre, amíg csak szopik vagy a táplálékának zöme anyatej, szükség is van. Ne tévesszen meg senkit az újszülött hámló bőre, ezt babatejezni, olajozni azért, hogy hamarabb jöjjön rendbe, hiú ábránd, mert legfeljebb csak elodázni lehet az elhalt bőr leválását - sőt az olajozással állandósítani lehet a bőr szárazságát. Erre hadd meséljek el egy számomra igen emlékezetes és tanulságos történetet!

Kezdő gyermekorvos koromban a csecsemőosztályon főorvosi nagyvizit volt. Az egyik száraz bőrű csecsemőnél azt javasolta a főorvos, hogy olajozzák be a bőrét. Én mint tudatlan kezdő orvos, kíváncsian vártam a főorvos távozása után a nővérek általam még sohasem látott olajozási műveletét. Teltek az órák, de nyoma sem volt a bőr olajozásának. Tapintatosan megkérdeztem a főnővért, hogy nem kellene-e a kiadott utasítást végrehajtani. Netán elfelejtették? Isten ments beolajozni - mondta -, mert még szárazabb lesz a bőre. Két nap múlva a főorvos elégedetten látta "kezelése" eredményét, mert a baba bőre szépen rendbejött magától. (Lehet, hogy hasonló okok miatt kerül be minden csecsemőápolási kiadványba a testhajlatok fürdés előtti olajozása?)

És valóban tapasztalom azóta is, hogy a bőr fölösleges túlzsírozása a bőr kiszáradásához vezet, a bőrben lévő faggyúmirigyek működése leáll vagy jelentősen csökken. Ezt egyébként a kozmetikusok ki is használják a zsíros bőr kezelésekor.

Gyakran jönnek olyan babával hozzám, akinek például a füle mögött száraz, hámló, gyulladt terület van. Az előzmények kikérdezése után mindig kiderül, hogy az édesanya olajozta, és mivel egyre szárazabb lett a bőr, még gyakrabban és rendszeresebben használta az olajat. Egyszerűen az olajozás elhagyásával maguktól rendbe jöttek ezek az elváltozások. Csak súlyosabb esetben, egy-két alkalommal kellett speciális kenőccsel a gyógyulást segíteni, meggyorsítani. Ezért a leghelyesebb, ha fürdetésnél a testhajlatokat szappanos vízzel lemossuk, jól leöblítjük, majd a szárazra törlés után kicsit behintőporozzuk. Lányoknál a kis- és nagyajak közötti részt is vizes vattával lehet a legjobban kitisztítani.

A köldök kezelése

 Az újszülött köldökcsonkja általában pár napos otthonlét után esik le. Addig úgy kell fürdetni, hogy ne érje víz a köldököt, és érdemes valamilyen fertőtlenítő sebhintőporral beszórni csakúgy, mint a leesés után, amíg néhány nap alatt be nem hámosodik. Előfordul, főleg hason fekvő újszülöttnél, hogy a köldök bevérzik. Ez 1-2 hetes korig normális jelenség, s mivel remélhetőleg mindig tiszta, a főzőmosás következtében gyakorlatilag steril pelenkával, illetve ugyancsak tiszta papírpelenkával érintkezik, külön kezelést nem is igényel. Néha tovább - 10-14 napos életkor után is - nedvedzik a köldök, ilyenkor forduljanak gyermekorvoshoz.

A fül- és az orrtisztítás

 Az üzletben kaphatók pálcikára csavart vatták. Ezek használhatók, de csak a látható helyeken!A fülkagyló tisztítására alkalmasak, de a hallójáratba már nem szabad benyúlni, mert meg lehet sérteni a dobhártyát, s többnyire az esetleges ott lévő fülzsín is csak beljebb lökhetjük. Hasonló a helyzet az orral is. Ami könnyen elérhető, látható helyen van, azt el lehet távolítani, de benyúlni az orrjáratba szintén veszélyes! Ezek a szabályok a későbbi életkorban is betartandók! Ha beszáradt váladékot látnak, amit nem tudnak eltávolítani, akkor egy-két csepp kamillateával vagy forralt vízzel fel lehet lazítani, s utána már könnyen eltávolítható. A leghatékonyabb orrtisztítás a sírás és a tüsszentés. Ez utóbbihoz nem kell sok, elég lehet levetkőztetni, fénybe nézetni a babát. Ez nem baj, nem jelent betegséget, hanem egy természetes jelenség. Náthánál is inkább az a probléma, hogy nem tüsszent már az újszülött, csak gyűlik a váladék az orrában.

A füllyukasztásról

 Szomorú tény, de bizony nagyon sok édesanya leggyakoribb, szinte legfontosabb kérdése a füllyukasztás javasolt időpontjára vonatkozik, amikor először látom az újszülött lányt (újabban már fiút is).

Nekünk, orvosoknak van egy igen alapvető szabályunk: Nil nocere! Ami magyarul azt jelenti, hogy: Ne árts! Mit takar ez a kifejezés? Minden orvosi beavatkozás előtt mérlegelni kell, hogy a beavatkozás kockázata, veszélye, fájdalma, arányban áll-e az eredménnyel, a céllal. E miatt nem adunk feleslegesen injekciót például, ha csak egy csepp esély is van arra, hogy szájon át is beadható a gyógyszer.

Ezért és az alább felsorolt okok miatt mindenkit igyekszem lebeszélni a fülfúrásról.

Nem hiszem, hogy jogom van - mint szülőnek - a természetes külsőn változtatnom, a még nem nagykorú, saját sorsában döntést hozni nem tudó ember beleegyezése nélkül. Ezen kívül még veszélyeknek is kiteszem: szinte mindennapos, hogy begyullad a fülcimpa - ezért utóbb gyógyszerrel kell kezelni. A másik igen nagy veszély, hogy a kiesett fülbevalót lenyelheti, félrenyelheti a baba. Sajnos láttam ilyen ékszereket az igazságügyi kórbonctan gyűjteményében, amelyeket olyan babákban találtak, akiknél ez okozta a halált.

Mindent összevetve úgy vélem, hogy a tisztesség azt kívánja, hogy addig, amíg nagykorú nem lesz a gyermek, amikor már maga jogosult dönteni saját testéről, sorsáról, ne fúrassuk ki a fülét. Addigra valószínűleg nem is lesz már divat a fülbevaló, s így valószínűbb, hogy meg lesz még a becses keresztelői ajándék is, mert nem vesztette el a gyermek.

A körömvágás

 Nagyon gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy szabad-e az újszülött körmét vágni, hiszen a körmeivel összekarmolja magát. Szabad, sőt az előbbi elkerülése miatt kell is. De nagyon óvatosan, inkább gyakrabban, keveset szabad csak levágni a körömből. Az ehhez használatos - legjobb a bőrvágó olló ollót használat előtt mindig le kell törölni alkoholos vattával.

Azért is jó levágni a körmöt, mert az igen vékony köröm könnyen be tud nőni a bőrbe, s ilyenkor gyulladást, fertőzést okozhat.

Egyéb felmerülő kérdések

Lát-e az újszülött?

 Nagyon sokszor teszik fel ezt a kérdést az anyukák. Egészen pontos tudásunk erről nincs, de különböző megfigyelések alapján úgy látszik, hogy látnak, de nem olyan élesen, mint később, amikor finom részleteket is meg tudnak már különböztetni. Kísérletet végeztek, mert azt vették észre, hogy viszonylag korán, 1-2 hetes korban is próbálják már követni a hozzá beszélő édesanya arcát. Léggömbre festettek szemet, szájat, orrot és a szegény becsapott újszülöttek azt is megpróbálták tekintetükkel követni.

Baj-e, hogy egyik-másik szeme "elkalandozik"?

 Ebben a korban még biztosan nem. Ugyanis ilyenkor még nem alakult ki a térlátás, felváltva nézhet egyik vagy másik szemével. Ez még nem kancsalság. Nagyon fontos viszont, hogy időben tisztázzuk, hogy mindkét szemével lát-e. Erről néhány hetes korban már meg lehet győződni úgy, hogy előbb az egyik szemét takarjuk le, majd a másikat, és megfigyeljük, hogy mindkét szemével követi-e arcunkat.

Szólhat-e a rádió az újszülött szobájában?

 Mivel a hallás fejleszthető képesség, nem ártalmas. Feltétlenül hasznosabb, mintha teljes csöndben lenne állandóan.

Az édesanya beszédét, énekét azonban nem helyettesítheti, hiszen igen nagy szerepe van a beszéd kialakulásában az édesanya gyermekével való foglalkozásának.

Nem véletlen az "anyanyelv" kifejezés. Sőt Kodály Zoltán azt mondta, hogy van zenei anyanyelv is. Ez igaznak is látszik, tehát ha a jó hallású anyukák sokat énekelnek babáiknak, valószínűleg ők is jó hallásúak lesznek, mivel ez is fejleszthető képesség.

Szabad-e tévét nézni az újszülöttel (csecsemővel) közös szobában?

 Gyakori panasz, hogy nagyon nyugtalan a baba esténként, ami elég megszokott amúgy is. Sokszor ez a nyugtalanság mintha fokozódna, ha tévé működik az újszülött mellett. Igen, ez lehetséges, mert a tévékészülék egy 20 000 hertz feletti rezgésszámú ún. ultrahangot bocsát ki, melyet - mivel az életkor előrehaladásával a magasabb frekvenciák hallása egyre romlik mi, felnőttek már nem hallunk, de a csecsemő bizony igen. Akkor látszólag van megoldás, a fülhallgató? Sajnos nem! Ez a hang nem a hangszóróból jön, hanem a készülék nagyfrekvenciás egységéből, ezért a készülék teljes lehalkításával, a hangszóró kikapcsolásával, fülhallgató alkalmazásával is ugyanolyan erővel hallatszik a baba számára ez az idegesítő sípoló hang, mely még a szomszéd szobában, csukott ajtó mellett is zavarhatja.

Pólyázzuk-e az újszülöttet?

 Néhány éve még magam is azt javasoltam, hogy lehetőleg ne legyen az újszülött otthon már pólyában, hogy szabadabban tudjon mozogni. A tapasztalatom viszont azt mutatja, hogy sok esetben, főleg éjszaka és a hasfájós babák esetében, nyugodtabbak az újszülöttek a pólyában. Nagyobb biztonságban érzik magukat.

Általános megfigyelés, hogy a baba a kiságy valamelyik sarkába kúszik, s ott megnyugszik. Ennek feltehetően az az oka, hogynagyobb biztonságban érzi magát, ha minél nagyobb testfelületén érzi valami szilárdabbnak, melegebbnek a jelenlétét. Valószínű, hogy ez volt a ringatáson kívül az egyik előnye a bölcsőnek, ami jóval kisebb, mint a ma elterjedt, többéves korig használható gyermekágyak. Nekem is volt olyan saját újszülöttem, akit kénytelenek voltunk éjszakára, bölcső híján, a mély babakocsiba tenni, ahol a kisebb terepen hamarabb "be tudta fészkelni" magát. Persze akkor még hevesen elleneztem a pólyát, főleg otthon.

Ezért ma az az álláspontom, hogy ha jól érzi magát a baba angolpólyában vagy hálózsákban, akkor inkább abban tartsuk, de semmilyen szabályt vagy szokást ne tekintsünk a saját gyermekünkre nézve abszolút igazságnak, már csak azért se, mert Ő úgyis más, mint a többi.

Hason vagy háton alváshoz szoktassuk-e a babát?

 Napjaink egyik szakmai problémája is ez. Az elmúlt időszakban olyan közlemények láttak napvilágot, amelyek szerint az ún. hirtelen csecsemőhahíl gyakoribb hason fekvő babáknál. Igaz, hogy ezt statisztikailag megalapozott adatokkal nem tudják alátámasztani. Nézetem és tapasztalataim szerint több előnye van a hason fekvéshez való szoktatásnak, mint hátránya. A legfontosabb, hogy bukás esetén kicsorog a szájából a tej, nem nyeli félre. Ortopéd szakorvosok igazolják, hogy a hason fekvő babák csípője terpesztettebb helyzetben van, ami előnyös a csípő fejlődésére, mozgásfejlődésük általában gyorsabb, gerincoszlopuk normális görbületei jobban ki tudnak alakulni. Már az egy-két napos egészséges újszülött is fel tudja emelni a fejét, át tudja fordítani egyik oldalról a másikra, anélkül, hogy megfulladna. Egy egészen gyakorlati előny: a hason fekvő baba nem tudja lerúgni magáról a takarót. Saját tapasztalataim azt mutatják, hogy sokkal ritkább későbbi korban az arcüreggyulladás a hason fekvőknél. Sokszor saját maguk jönnek rá, hogy célszerű időnként hason feküdniük, ugyanis legalább ilyenkor az arcüreg nyílása az üreg legalsó pontjára kerül és ki tud ürülni valamennyi váladék. (Ez a betegség egyébként emberi, két lábon járásunk- "civilizációs ártalmunk" - következménye. Az emlős állatok zöme négykézláb jár, így nem is szokott arcüreggyulladásuk lenni.)

Még egy bizonyíték erre: a függőleges gyűjtőerek, a vénák azért, hogy a felfelé áramló vér könnyebben jusson el a szívhez, ún. billentyűket tartalmaznak, hogy az egyszer már odáig eljutott vér ne essen vissza, amikor a szív szfvóhatása periodikusan - a pulzusnak megfelelően - lecsökken. Mi indokolja az igen célszerű természetben az ember bordaközi vénáinak a billentyűit? A négy lábon járó állatoknak erre szükségük van. Lehet, hogy a törzsfejlődés során, több száz ezer év alatt el fog korcsosulni ez a haszontalan berendezés az emberben, de egyelőre - lehet, hogy sokak számára megalázónak tűnő - származásunk, közös eredetünk bizonyítékának látszik.

Mikor sétáljunk a babával?

 Kellő fokozatosság után - naponta meg lehet duplázni az első levegőztetés 5-10 perces idejét - lehetőleg a két etetés közötti időt töltsük levegőn a babával. Esőben, szélviharban, ködös időben, kánikulában a déli órákban nem jó kimenni a csecsemővel. Kifejezetten tilos viszont 5°C alatti hőmérsékleten sétálni menni, mert az arcukon fagyások keletkezhetnek! Erre persze a mi éghajlati viszonyaink között viszonylag ritkán van példa, hisz ha nagyon hideg van, rendszerint tiszta, napos az idő, és ilyenkor dél körül azért magasabb a hőmérséklet ennél az értéknél. Néhány éve azonban sajnos voltak olyan napok, amikor dél körül is -5°C alatt volta hőmérséklet. Láttam is akkor több enyhe fagyási sérülést, főleg olyan babáknál, ahol a nagyobb testvért óvodába, bölcsődébe kísérte az édesanya a csecsemővel. Ilyen esetekben - gondolom - jobb lett volna a nagyobbnak is otthon maradni. Kicsit óvatosabbnak kell lenni, ha a szél fúj. Ilyenkor 1-2 fokkal magasabb hőmérsékleten is fagyási sérülés léphet fel.

Szép időben is vigyázni kell arra, hogy a levegőztetéshez való szoktatás fokozatosan történjen. Az ibolyántúli sugárzás - még ha nem is süti direkt a nap a babát, árnyékban is - az érzékeny bőrét hamar megkapja. Ezért ilyenkor is fontos a fenti idők betartása. A későbbi életkorban is ügyelni kell arra, hogy ne égjen le hirtelen a gyermek bőre. Különösen az első melegebb tavaszi napsütéses napok veszélyesek ebből a szempontból, amikor még nincs nagy meleg, ezért észre sem veszik, hogy a napnak már van ereje. Nyáron a déli órák ezért és a nagy meleg miatt alkalmatlanok a sétáltatásra.

Legalább egy vékony vászonsapkát mindig adjanak a kisbabára, amikor sétálni viszik! Csak nagyon meleg, fülledt kánikulában, amikor szinte áll a levegő, és csak teljes árnyékban tekintsenek el ettől!

Napos időben nagyobb gyerekeknél is fontos egy fehér vászonsapka azért, hogy ne kapjon

Nagyon rossz időben gyakoribb szellőztetéssel lehet és kell is pótolni a sétát!