A szoptatás késleltetheti vagy megelőzheti az allergia kialakulását a magas kockázatú gyermekeknél
A Pediatrics című gyermekgyógyászati folyóirat januári számában megjelent tanulmány, amelynek szerzői vezető amerikai gyermekgyógyászok, összefoglalja mindazokat a kutatási eredményeket, amelyek a csecsemőtáplálás és az allergia megelőzésének összefüggéseit vizsgálják.
A tanulmány fényében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia felülvizsgálja korábbi ajánlását, miszerint az erősen allergizáló ételek bevezetésével ajánlatos várni a gyermek 1 (egyes esetekben 2 ill. 3) éves koráig. Továbbra is fenntartják azonban azt az ajánlást, hogy a csecsemőket édesanyjuk kizárólagosan szoptassa az első 4-6 hónapban (a WHO ajánlása hat hónap!).
A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:
1. Jelen pillanatban nincs bizonyíték arra, hogy a várandósság alatti diétának jelentős szerepe lenne az atópiás betegségek kialakulásának megelőzésében a csecsemőnél. Hasonlóan, a szoptatás alatti diéta nem előzi meg az atópiás betegségeket a kisbabánál - ez alól lehetséges kivétel az atópiás ekcéma, de további vizsgálatok szükségesek ezen következtetések megalapozottságának igazolásához.
2. Bizonyított, hogy az atópia szempontjából magas kockázatú csecsemőknél a legalább négy hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti az atópiás dermatitisz és a tehéntejallergia előfordulását az első 2 évben - összehasonlítva az intakt tehéntejfehérjét tartalmazó, tehéntejalapú tápszerrel tápláltakkal.
3. Bizonyított, hogy a legalább 3 hónapig tartó kizárólagos szoptatás védő hatású a nehézlégzés (aszthmatikus légzés) ellen az élet korai szakaszában. Ugyanakkor a magas kockázatú csecsemők esetében nincs meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy a kizárólagos szoptatás véd az aszthma kialakulása ellen 6 éves koron túl.
4. Mérsékelt erősségű bizonyítékok vannak arra nézve, hogy azoknál a magas kockázatú csecsemőknél, akiket nem kizárólag szoptatnak az első
4-6 hónapban (azaz az anyatej mellett tápszerkiegészítést kapnak) illetve akiket kizárólag tápszerrel táplálnak, az atópiás dermatitisz kialakulása késleltethető vagy kivédhető a korai gyermekkorban, ha részlegesen vagy erősen hidrolizált tápszert kapnak - összehasonlítva az intakt tehéntejfehérjét tartalmazó, tehéntejalapú tápszerrel tápláltakkal.
A különböző hidrolizált tápszerek összehasonlító tanulmányaiból az is kiderül, hogy az erősen hidrolizált tápszerek hatékonyabbak az atópiás megbetegedés megelőzésében. További kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy ezek a jótékony hatások kiterjednek-e a későbbi gyermekkorra ill. a serdülőkorra is. Az aminosav alapú tápszereket ezidáig nem vizsgálták az atópia megelőzés szempontjából.
5. Nincs meggyőző bizonyíték a szója alapú tápszerek allergia megelőzésre való használatával kapcsolatban.
6. Bár a szilárd táplálékok bevezetésével várni kell 4-6 hónapos korig, arra nincs meggyőző bizonyíték, hogy további késleltetés védő hatású lenne az atópiás betegség kialakulásával szemben, függetlenül attól, hogy a csecsemő tehéntejalapú tápszerrel vagy anyatejjel van táplálva.
Ez igaz azokra az ételekre is, amiket egyébként erősen allergizálónak tartanak, mint pl. a hal, tojás, földimogyoró-fehérjét tartalmazó élelmiszerek.
7. Nincsenek elégséges adatok annak alátámasztására, hogy a 4-6 hónaposnál idősebb csecsemők esetében bármilyen diéta védő hatású lenne az atópiás megbetegedéssel szemben.
8. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a csecsemőkori táplálkozás hosszútávú védő hatásait az atópiás megbetegedésekkel szemben megvizsgálják - különösen 4 évesnél idősebb gyerekek és felnőttek esetében.
9. Ez a cikk az atópiás megbetegedések megelőzésének ill. késleltetésének lehetőségeiről szól. Ha egy gyermeknél már kialakultak a tünetek, és ezek olyanok, amiket a táplálékkal elfogyasztott fehérjék okozhatnak (akár az anyatejen keresztül, akár a tápszerben, akár a kiegészítő ételekben lévő fehérjékről legyen szó), akkor szükség van arra, hogy ezeket kiiktassuk az étrendből. De ezzel a témával ez a cikk nem foglalkozik.
Ennek az áttekintésnek alaján most úgy tűnik, hogy a szilárd ételek bevezetésével kapcsolatos korábban javasolt óvatosság talán felesleges.
Mindez nem jelenti az eddig javasolt hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás felülbírálatát. Hiszen az Egészségügyi Válágszervezet javaslatának, miszerint a csecsemők kizárólagosan szopjanak életük első hat hónapjában, majd pedig – megfelelő kiegészítő táplálás mellett - folytatódjék a szoptatás kétéves korig vagy azon túl, nem csak az allergia megelőzése szempontjából van jelentősége.
A túl korán megkezdett hozzátáplálás – amellett, hogy rontja a tápanyagok felszívódását, vashiányhoz és gyakoribb fül- ill. tüdőgyulladáshoz vezethet – azzal a veszéllyel is jár, hogy az anyatej mennyisége csökkenni kezd, így a szoptatási időszak túl korai befejezését okozhatja. Márpedig ennek negatív hatásai vannak mind a kisbabára, mind az édesanyára.
Az eü. dolgozóknak igen nagy a felelőssége abban, hogy egy csecsemő ne kapjon feleslegesen tehéntej alapú tápszert (és egyéb pótlást sem)!
Sajnos nagyon gyakran előfordul, hogy a kórházban rutinszerűen adnak tápszert a jól szopó újszülöttnek, ráadásul az édesanya tudta nélkül. Később is gyakran előfordul, hogy a legkisebb probléma esetén a házi gyerekorvos nem látja el az anyát korszerú tanáccsal, hanem tápszerreceptet nyom a kezébe.
Nagyon sok múlik azon, hogy az eü. dolgozók kellő ismeretekkel rendelkezzenek!
Mindenkinek tudom ajánlani pl. a Szoptatásért Magyar Egyesület honlapját: www.szoptatasert.hu
Sinkó Melinda háziorvos rezidens, két gyermekes anyuka
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
