Együnk több rostot!
A táplálkozástudományi kutatások eredményei bebizonyították, hogy a növényirost-fogyasztásnak fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban, de egyes betegségek diétás kezelésében is.
A vastagbél megbetegedései és a rostok
A táplálkozástudományi kutatások eredményei bebizonyították, hogy a növényirost-fogyasztásnak fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban, de egyes betegségek diétás kezelésében is.
Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a hús, a zsír, a finom őrlésű lisztféleségek és a cukor fogyasztása nő, ugyanakkor a növényi rostot tartalmazó élelmiszereké csökken. A kívánatos 30-50 g rost jut a szervezetbe.
Mit nevezünk növényi rostnak?
Azokat az emésztőenzimeknek ellenálló növényi sejtfalakat és sejt közötti állományt alkotó anyagokat, melynek fő összetevői a cellulóz, hemicellulóz, pektin és lignin. Az utóbbi kivételével nem hasznosuló szénhidrátoknak is nevezzük őket.
Most ezek után joggal feltehetik a kérdést: ha a szervezet nem tudja hasznosítani őket, akkor miért van szükség rá? Nos, pont ebben rejlik jelentősége. A szervezetnek ugyanis szüksége van olyan anyagokra, amelyek ballasztanyagként viselkednek, ellenállnak az emésztőenzimeknek és élettani hatásuk nélkülözhetetlen a szervezet számára.
Melyek ezek az élettani hatások?
1. Vízkötő képesség
2. Toxikus anyagok megkötése
3. Az emésztő enzimek aktivitásának csökkentése
4. A felszívódás késleltetése
5. Epesavak megkötése
6. Szérumkoleszterin-szint csökkentése
7. A széklet tömegének növelése
A pektin a koleszterinszint csökkentésében, a cellulóz és a lignin a vastagbélfunkció szabályozásában, a hemicellulóz és a pektin a zsírháztartásban játszik szerepet.
A rosthiányos táplálkozás veszélyei
1. Székrekedés
2. Divertikulózis (a vastagbélfal kiboltosulása)
3. Vastagbélpolip és -rák
4. Epekőbetegség
5. Magas vérzsírszinttel járó kórképek
6. Elhízás
7. Cukorbetegség
Korunk egyik népbetegsége a székrekedés, melynek oka a kevés növényi rostot tartalmazó étrend. Ha ugyanis nincs elég salakanyag a vastagbélben, akkor a bél mozgása lelassul. Ezen többnyire hashajtók szedésével igyekeznek javítani, holott ma már egyértelmű, hogy a székrekedés csupán gyógyszeres kezeléssel nem orvosolható. De jelenleg még egyszerűbbnek tűnik beszednünk a gyógyszert, mint megszeretnünk, megszerettetnünk a zöldségeket, gyümölcsöket, barna kenyeret.
Pedig ellustult emésztőrendszerünknek, rendetlenkedő epénknek, magasra szökő vérkoleszterin- és -cukorszintünknek ellenszere lehetne, ha hagynánk, hogy "kiseprűzze, felporszívózza" szervezetünkből azt, ami nem kell hogy bennünk maradjon.
Számos megfigyelés hozza kapcsolatba a rosthiányos táplálkozást a vastagbél daganatos betegségeivel. A több rostot fogyasztó népek köreiben ritkább a vastagbél rákos megbetegedése. Ugyanis a magasabb rosttartalmú étel rövidebb idő alatt halad át a tápcsatornán, ezért csökken a rákképző vegyületek bélfalra kifejtett hatása. Különösen fontos ez, ha a zsírfogyasztás függvényében nézzük a táplálék rosttartalmának alakulását, mivel a bélben lévő epesavak töménysége nagymértékben függ a táplálék zsírtartalmától, ez pedig jelenlegi táplálkozásunkban jóval magasabb, mint a kívánatos mennyiség.
A koleszterin és a rostok
A növényi rostok a vérszérum koleszterinszintjére is hatnak. A magas rostfogyasztás csökkenti a szérumkoleszterin-szintet.
A cukorbetegség és a rostok
Összefüggés van a cukorbetegség és a rostfogyasztás között is, amely sokszor az elhízás miatt alakul ki. A cukorból és a finomlisztből készült ételek kevés rágást igényelnek, igen gyakran felszívódnak és ezáltal elhízáshoz, vércukorszint-emelkedéshez, az inzulinelválasztás fokozódásához és kimerüléshez vagy az inzulin felhasználásának csökkenéséhez vezethetnek.
A fogszuvasodás és a rostok
A rágás hiánya sem közömbös a szervezetre. A finomélelmiszereket fogyasztó emberek körében sokkal gyakoribb a fogszuvasodás, mint azoknál, akik növényi rostban gazdag rágást igénylő ételeket fogyasztanak.
A fogyókúra és a rostok
A rostok többféleképpen akadályozzák meg a fölösleges energiafelvételt:
1. Csökkentik a vékonybél felszívófelületét, ezáltal a táplálékból kevesebb energia hasznosul.
2. A rostok laktató hatással rendelkeznek, ezáltal kevesebbet eszünk.
3. Csökkentik az emésztőenzimek hatását, ezáltal szintén lassul az energiát szolgáltató tápanyagok felszívódása.
Rostforrásaink
Rostban gazdag élelmiszerforrásként tartjuk számon a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és sütőipari termékeket. A zöldség- és főzelékfélék közül a petrezselyemgyökérnek, a sárgarépának, a karalábénak és a káposztaféléknek van magas rosttartalmuk. A gyümölcsökben leginkább a pektin fordul elő, s rosttartalmuk azért jelentős, mert viszonylag többet fogyasztunk belőlük.
Fontosabb élelmiszerek rosttartalma
(Az adatok 100 g tisztított élelmiszerre vonatkoznak g-ban)
gabonák | zöldségek 100 g/g | gyümölcsök 100 g/g | |||||||
búzakorpa | 54,0 | petrezselyemgyökér | 8,0 | málna | 9,1 | ||||
búzacsíra | 20,0 | sárgarépa | 3,7 | ribizli | 7,8 | ||||
Graham-liszt | 19,0 | zöldborsó | 7,0 | körte | 6,2 | ||||
rozskenyér | 9,8 | karalábé | 5,1 | szilva | 5,7 | ||||
Bakony barnakenyér | 10,0 | kelkáposzta | 4,5 | szőlő | 5,4 | ||||
Cracottes | 16,1 | zöldpaprika | 4,2 | meggy | 4,2 | ||||
zöldbab | 4,2 | alma | 3,7 | ||||||
paraj | 4,0 | kajszibarack | 3,6 | ||||||
káposzta | 3,4 | egres | 3,5 | ||||||
paradicsom | 2,2 | eper | 1,7 |
2002-07-18 13:28:33