A zsír a fehérje és a szénhidrátok mellett szervezetünk legfontosabb építőelemei közé tartozik. A zsírok/olajok kérdése azonban kétélű dolog. Különbséget kell tennünk a zsírok/olajok között. Míg az egyik fajta zsír kimondottan hizlal, és anyagcserezavarokat okoz, érelmeszesedést, szívinfarktust, szervelzsírosodást, máj- és epefunkciós zavarokat, reumát, ízületi megbetegedéseket, s akár daganatképződést is kiválthat, addig a másik típusú megakadályozza ugyanezen betegségek kialakulását, illetve segíthet meggyógyítani a már meglévő betegségeket.

A zsírok kémiája

A zsír és zsír közötti hatalmas különbségek nyilvánvalóvá válásához kiránduljunk egy kicsit a kémia birodalmába!

A zsírok glicerinből állnak, ezeknek három águk van. Minden ághoz kapcsolódik egy zsírsavlánc, ezért is nevezik őket triglicerideknek. Míg a glicerinmolekula minden zsírban és olajban egyforma, addig a hozzá kapcsolódó zsírsavak eltérőek lehetnek, s így meghatározzák az adott termék tulajdonságait. A vaj esetében a lánc 4 szemből, kókuszzsír és pálmamagolaj esetében 14, illetve 16 szemből áll.

Különösen fontos szerepet játszik a zsírsavban megkötött szén és hidrogén menynyisége, mert ez határozza meg a zsíranyagcsere aktivitását szervezetünkben.

A szénatomok telítettségétől függően telített, egyszerűen és többszörösen telítetlen zsírsavakról beszélünk.

A telített zsírsavak - vajban, faggyúban, zsírban, kókuszzsírban - reakciószegények és sűrítik a vért, ezért kevéssé hasznosak anyagcsere-folyamataink szempontjából. Csak kis mennyiségben ajánlott fogyasztani őket!

Az egyszerűen telítetlen zsírsavak - olívaolaj, mogyoróolaj - kedvező hatással vannak szervezetünkre, a többszörösen telítetlenek pedig már gyógyhatással is rendelkeznek. Szervezetünk életfunkcióihoz elengedhetetlenül szükségesek, ezért is nevezik őket esszenciális zsírsavaknak. Hidegen sajtolt növényi olajok formájában kell ellátni velük szervezetünket.

Zsír- és fehérje-anyagcsere

Dr. Johanna Budwig elsőként ismerte fel a zsíranyagcsere alapvető törvényeit, és rájött arra is, hogy az esszenciális zsírsavak hiánya, illetve a nagy mennyiségben jelen lévő telített zsírsavak rengeteg zavart okoznak az emberi szervezetben. Vizsgálatai közben bukkant rá a lenolajra, amely nagyon gazdag háromszorosan telítetlen zsírsavakban, ezáltal különösen nagy hatóerővel rendelkezik.

Felfedezte, hogy a telítetlen zsírsavak, amelyek elektromosan negatív töltéssel rendelkeznek, elsősorban a túróban található pozitív töltésű, kéntartalmú fehérjemolekulákat vonzzák. Ezekkel vegyülnek, és ezáltal vízben oldódóvá válnak. Ily módon olyan értékes lipoproteinek keletkeznek, amelyek irányítják a teljes víz-, enzim- és hormonháztartást, serkentik a mirigyrendszer „egészséges” váladéktermelését, és vízben oldhatóságuknak köszönhetően képesek behatolni a finom vérkapillárisokba.

Létfontosságú sejtlégzés

Telítetlen zsírsavak nélkül még elegendő mennyiségű oxigén jelenlétében is megfulladnánk, hiszen ezek a zsírsavak jelentős szerepet játszanak sejtjeink légzésében. Levegő és táplálék nélkül nem élhetünk, de telítetlen zsírsavak nélkül sem!

Az egészséges zsírok hiánya különösen szívünket terheli meg, hiszen ugyanazt a mennyiségű vért kétszer-háromszor is át kell keringetnie a szervezetünkön, míg szöveteink elegendő oxigénhez jutnak.

Csak a biooxidáció segítségével mehetnek végbe szervezetünkben zavartalanul a legfontosabb égési - elsősorban zsírégetési - folyamatok. Ugyanakkor a telített zsírsavak elégetése telítetlenek nélkül lehetetlen.

LÉNYEGES! Hiányuk esetén lerakódások keletkezhetnek ereinkben, szerveinkben, szöveteinkben, ideális telephelyet kialakítva a szervezetünkbe kerülő mérgeknek, idegen anyagoknak és káros mikroorganizmusoknak. A környezetünkből, táplálékainkból és a gyógyszerekből származó mérgek, vegyi anyagok és nehézfémek is ezekben a zsírrétegekben raktározódnak el.

Amit magunk is megtehetünk...

Tulajdonképpen meglepő, hogy egy ilyen egyszerű módszerrel, mint amilyen a fehérjék és az esszenciális zsírsavak összjátékán alapuló túró-lenolaj-kúra, fékezhető a sejtek elfajulása.

JÓ HÍR! Tudatos táplálkozással hozzájárulhatunk szervezetünk biológiai-dinamikai egyensúlyához! Ennek érdekében törekedjünk arra, hogy elkerüljük a finomított zsírokat!

A margarinok, a sütéshez használt zsírok és a salátaöntetek előállításuk során elveszítik legértékesebb alkotóelemüket, az esszenciális zsírsavakat, ezért az emberi szervezet számára teljességgel értéktelenné válnak. Miután a fogyasztók egyre inkább elutasítják ezt a fajta előállítási formát, a gyártók áttértek a hidegpréselésre.

HASZNOS TUDNI! Az oldószerek maradékát grátisz élvezhetjük az olcsó, hidegen sajtolt olajokban!

Ha olajat vásárolunk, feltétlenül ügyeljünk arra, hogy előállításának hőmérséklete ne haladja meg a 40 Celsius-fokot, s hogy a termék ne tartalmazzon semmilyen kémiai segédanyagot! Miután ezt elég nehéz ellenőrizni, a legjobb, ha a termékeket gyógynövényboltokban, reformélelmiszereket forgalmazó üzletekben vásároljuk meg!

Fő a kíméletes bánásmód!

Már az ókori egyiptomiak is „folyékony aranynak” nevezték a hidegen sajtolt olajokat, és mind a gyógyászatban, mind a szépségápolásban szívesen alkalmazták őket. Mivel a hidegen sajtolt olajok érzékenyek az oxigénre és a fényre, ezért sötét üvegben tároljuk! Az igen aktív lenolaj különösen gyorsan megavasodik, ha fény és oxigén éri, ezért a kinyitott üveg tartalmát egy héten belül használjuk el! Lehetőleg mindig csak kis kiszereléseket vásároljunk, és tartsuk az üveget a hűtőszekrényben!

Ha lehetséges, ne hevítsük az olajakat 40 °C fok fölé, a már kész ételt ízesítsük vele! Csak így lehetünk biztosak abban, hogy értékes alkotóelemei nem károsodnak, s az olaj senkinek sem lesz kárára. A zsírok hevítésekor ugyanis - grillezés, sütés, frittírozás során - szénhidrogén keletkezik, ami hasonlóan káros, mint a dohányzáskor belélegzett füst. Különösen rossz hatású a hevített zsírok és a keményítő összekapcsolódása, ezért igyekezzük kerülni az olyan ételeket, amelyek túlnyomó többségükben lisztből és zsírból állnak! Ilyen például: a fánk, a palacsinta, a zsírban sült sütemények, a sült krumpli, a hasábburgonya, a chips.

Parazitózis

Az amerikai biofizikus, Dr. Hulda Clark szerint a környezeti mérgek és a nehézfémek ideális táptalajt képeznek a nagyobb paraziták, a giliszták és a piócák számára is, ugyanis zavartalan növekedést tesznek lehetővé számukra a szervekben és a szövetekben.

Recept az egészséghez

Vegyünk személyenként 2 evőkanál őrölt lenmagot, másfél evőkanál lenolajat és 50 g sovány túrót, majd keverjük jól össze! Fogyaszthatjuk önmagában, vagy mézzel és gyümölcsökkel, de meghinthetjük olajos magvakkal is, esetleg fűszerezett túróként is tálalhatjuk. Számos variációban beépíthetjük mindennapi táplálkozásunkba.

(folytatjuk)

Mercz Mária