Velünk született dolog-e a csokoládé iránti vágy? Miért szereti sok
ember jobban a zsíros ételeket, mint az egészséges sárgarépát? Miért hagynak
sokakat hidegen az annyit hangoztatott táplálkozási tanácsok?
Túl sokat eszünk, túl zsíros és ballasztanyagokban szegény ételeket fogyasztunk.
Habár mutatkoznak pozitív tendenciák a zöldség, a gyümölcs és a hal fogyasztása
irányába, még mindig nem vagyunk eléggé önmegtartóztatóak a fehérjét, a zsírt
és a koleszterint illetően.
Ennek oka pedig nem lehet a felvilágosítás hiánya: táplálkozásszakértők és
orvosok egész serege próbálja évtizedek óta rávenni az embereket az egészségesebb
táplálkozásra. A siker igen csekély.
Mi határozza meg étkezési szokásainkat? Miért alakult ki sokaknál a zsíros
ételek előszeretete? Miért imádják a gyerekek a csokoládét, és miért utasítják
el a spenótot? Miért van az, hogy egyesek szeretik a zellert, mások pedig már
a szagától rosszul vannak? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni egy már
25 éve létező tudományág, a táplálkozáspszichológia.
Ösztönös táplálkozás = egészséges táplálkozás?
Sokan úgy vélekednek, hogy bizonyos ételek előszeretete a legjobb útmutató,
mert a természet tudja, mi a jó. Vagyis a mottó eszerint úgy hangzik: "Ha banánt
kívánok, szervezetemnek valószínűleg pontosan olyan tápanyagokra van szüksége,
amilyeneket a banán tartalmaz." Egy Clevelandben 1926-ban folytatott kísérlet
megerősíteni látszik ezt a véleményt. Dr. Clara Davis 15 olyan, hat és tizenegy
hónap közötti kisbabát választott ki tesztjéhez, akik éppen túl voltak az elválasztáson.
A kísérlet során több hónapon át saját maguk választhatták ki táplálékukat.
Minden alkalommal nagy mennyiségű. frissen elkészített állati és növényi eredetű
élelmiszert tálaltak fel nekik: többek között tejet, gyümölcsöket, zöldségeket,
marhahúst, borjút és halat. Mindig azt kapták enni, amire mutattak. A kutatók
mindent pontosan feljegyeztek, kiszámolták az elfogyasztott élelmiszerek tápértékét,
és követték a gyermekek fejlődését. Az eredmény egyértelmű volt: a kicsik
által kiválasztott étrend optimális volt a növekedés, a súlygyarapodás, a csont-
és izomfejlődés, az egészség és a jó közérzet szempontjából - a babák
nagyszerűen fejlődtek.
Alexandra W. Logue pszichológusprofesszor szerint viszont elgondolkodtató,
hogy a legédesebb, amit a kisbabáknak felkínáltak, a tej és a gyümölcs volt,
és ezeket különösen gyakran választották. Bizonyított tény, hogy az édesség
szeretete velünk született, és csak az idő múlásával hagy alább. Nem tudjuk,
mi lett volna a pontos eredmény, ha a kicsiknek csokoládét és kekszet is felkínáltak
volna. Ezek az édességek azonban feltehetőleg meglehetősen népszerűek lettek
volna.
Fontos az étel kiváltotta inger
Van még egy ok, amely megkérdőjelezi, hogy valóban hagyatkozhatunk-e egyedül
az étvágyunkra, ha egészségesen akarunk táplálkozni: gyermekkorunkban - különösen
6 és 12 éves kor között - az határozza meg az ételek iránti előszeretet és
elutasítás kialakulását, hogy milyen ételeket tesznek elénk. Nagyon lényeges,
hogy milyen ingerek érnek minket: számít a megfigyelés, az ízlelés és az utánzás
élménye. Tanulmányok kimutatták, hogy például azok a gyerekek, akiknek
édesanyja nem szereti az almát, gyakran szintén ugyanúgy éreznek. Ennek
oka az is lehet, hogy az ilyen családokban egyszerűen ritkán kerül alma az
asztalra, és a gyerekek ezért nem szoknak hozzá az ízéhez.
A táplálkozáspszichológusok azt is tudják, hogy az ételekkel kapcsolatban
kialakult érzéseknek szintén nagy szerepük van. Ha a csokoládét jutalmazásként
adják egy gyereknek, a jövőben még jobban fog neki ízleni . Ha a gyorsétteremhez
jó hangulatú baráti összejövetelek kapcsolódnak, a hamburgert még ízletesebbnek
fogjuk érezni.
Az ösztönökhöz és a családi étkezési szokásokhoz felnőttkorban tudatos döntések
jönnek hozzá. Prof. Dr. Volker Pudel, a göttingeni egyetem táplálkozáspszichológiai
csoportjának vezetője és Prof. Dr. Joachim Westenhöfer "Táplálkozáspszichológia" című
könyvükben az élelmiszer-választás húsz lehetséges okát sorolják fel, egy Németországban
1989-ben végzett tanulmány pedig azt vizsgálta, melyek a legfontosabb motiválótényezők
az egyén számára. Pudel és Westenhöfer az étkezési szokások szerint négy
típus t különböztet meg:
Az árfüggő táplálkozó (a megkérdezettek 20%-a): számára
a legfontosabb az élelmiszerek íze, ára, eltarthatósága és kinézete. A zsírtartalom
és a kalóriák kevésbé érdeklik.
A természetesség híve (30%): nagy hangsúlyt fektet az egészséges
táplálkozásra, a magas vitamintartalomra, a friss és természetes állapotában
meghagyott élelmiszerekre. Lényegtelennek tartja az eltarthatóságot, az elkészítési
költségeket és a csomagolást.
A modern gourmet (25%): első helyre teszi az ízt és az étvágygerjesztő
kinézetet, de nagy szerepet játszik nála a vitamin- és a zsírtartalom is. Az
elkészítési költségek, a csomagolás és a természetesség lényegtelenek.
Az egészséges táplálkozás híve (25%): a lényeg, hogy az étel
egészséges és zsírszegény legyen. A legfőbb követelmény az alacsony zsírtartalom
és a vitamingazdagság. Az íz, az ár és a csomagolás lényegtelenek.
Az egészséges táplálkozás megtanulható
Könnyen elsajátíthatjuk az egészséges táplálkozást, ha megfogadjuk a táplálkozáspszichológusok
következőkben leírt néhány tanácsát:
Egy héten keresztül jegyezzünk fel mindent, amit elfogyasztottunk ,
és utána nézzük meg, mit kellene, vagy min akarunk változtatni!
Ne tűzzünk ki magunk elé megvalósíthatatlan célokat! Az elején olyan
változtatásokat tervezzünk be, amelyeket viszonylag könnyen be is tudunk tartani!
Ha például kevésbé esik nehezünkre reggelire a zsíros szalámi helyett sovány
sajtot fogyasztani, a salátát viszont el sem tudjuk képzelni olaj nélkül, akkor
változtassuk meg a reggelinket!
Legyenek konkrét elképzeléseink! Ha például szeretnénk, hogy több
zöldséget, gabonafélét és tejterméket tartalmazzon az étrendünk, készítsünk
egy listát, és minden ilyen jellegű élelmiszer mellé húzzunk egy vonalat, amikor
aznap olyant fogyasztottunk! Ha estére pl. tizenkét vonalat gyűjtöttünk össze,
akkor a célt megvalósítottuk.
Maradjunk rugalmasak, és ne legyünk túl szigorúak: ha a nassolásunkat
akarjuk leküzdeni, előbb elérjük a célunkat, ha például úgy tervezzük, hogy
az elkövetkező héten egy tábla csokoládét fogyasztunk el összesen. Ha mindenféle
édességet megtiltunk magunknak, vagy napi egy darabot engedélyezünk, nagy a
veszélye, hogy átlépjük a határokat, és egyszerűen minden szabályt figyelmen
kívül hagyunk.
Bocsássuk meg magunknak a kis hibákat, és próbáljuk kijavítani,
amit elrontottunk! Ha például a desszertnél egy kicsit elengedtük magunkat,
tegyünk a következő kenyérre szalámi helyett uborkát!
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
