Inni kell! Iszunk is, de nem mindegy, hogy mit és mennyit. Napjainkban a palackos ásványvíz az első számú szomjoltó. Fogyasztásának toplistáján az olaszok állnak első helyen, fejenként 133 literrel, másodikak a belgák 116 literrel, a dobogó harmadik fokát pedig a németek foglalják el 93,4 literrel. A palackba zárt víz nem feltétlenül ásványvíz. Hanem? Erről s a megfelelő folyadékfogyasztás fontosságáról írunk cikkünkben.
A Luxemburgban székelő Európai Bíróság határozata szerint a természetes ásványvíznek nem kell egészségtámogató hatást bizonyítania. Ugyanakkor Németországban, ha a címkén az áll: "Természetes ásványvíz", akkor annak táplálkozásfiziológiai hatásúnak kell lennie: minimális mennyiségű ásványi anyagot és nyomelemet kell tartalmaznia. Hazánkban az ásványvizeket hivatalosan ellenőrzik, s elvárás velük szemben, hogy legalább 1000 mg/l ásványi anyagot tartalmazzanak.
Mi van a palackban?
És most nézzük végig, milyen vizeket is rejtenek a különböző palackok!
Asztali víz: különböző vizekből -ivóvízből és ásványvízből - keverik. Engedélyezett kiegészítői: tengeri víz, konyhasóoldat, szén-dioxid.
Forrásvíz: nem kell eredeti tisztaságúnak lennie, vagyis a forrást nem kell a szennyeződésektől védeni. Egészségtámogató hatását nem kell igazolnia.
Természetes ásványvíz: literenként legalább 1 gramm természetes oldott ásványianyag- és nyomelemtartalommal rendelkezik. A vizet a forrás helyén palackozzák, a forrást a szennyeződésektől védik. Az ásványi anyagoknak és nyomelemeknek igazoltan egészségvédőnek kell lennie.
Természetes gyógyvíz: föld alatti, szennyeződésektől védett vizekből származik, palackozása helyben történik. "Gyógyvíz" megjelölés csak akkor adható, ha betegségmegelőző vagy gyógyító hatása igazolt. A gyógyvizek gyógyszertárban kaphatók.
Címketan
Az ásvány- és gyógyvizek címkéjén egyéb árulkodó információk is találhatók! Nézzük, mit is jelentenek!
Ásványianyag-tartalom : ásványi anyagait és nyomelemeit a víz a kőzetrétegekből nyeri. A címkén ezek mennyiségét tüntetik fel. A mészben gazdag területen lévő források sok hidrogénkarbonátot tartalmaznak. Kloridos víz akkor keletkezik, ha a víz természetes sóraktáron szivárgott keresztül.
Vasmentes: sok víz tartalmaz oldott vasat, ami a levegővel való érintkezéskor oxidálódik, és kicsapódik, a víz barnás színű lesz. Optikai okok miatt vonják ki a vízből a vasat.
Kénmentes: a túl sok természetes kénhidrogén rontja a víz ízét. A fogyasztók érdekében engedélyezett a kén kivonása.
Szénsav: a szénsavtartalmat a gyártók megváltoztathatják. A szénsavmentes vizek kímélik a gyomrot.
Nátriumszegény: az ilyen megjelölésű ásványvíz természetes módon nem tartalmazhat literenként 20 mg nátriumnál - kloridként - többet. Magas vérnyomásban szenvedőknek, csecsemőtápszerek készítésére javasolt.
Kérdések - válaszok
Miért isznak az idősek kevesebbet?
Az időseknél a szervezetben a szomjúság szabályozásáért felelős szenzorok "elállítódtak", ezért kevésbé érzik a folyadékhiányt, mint a fiatalok. A következmény? A fiatal szervezet a folyadékhiányra szomjúsággal reagál, és megpróbálja a hiányt ivással pótolni. Az idősebb ebből semmit sem vesz észre: nem szomjúsággal, hanem betegséggel reagál.
Milyen bajt okoz, ha keveset iszunk?
A leggyakoribb panasz a krónikus székrekedés. Ezen túl a vízhiány ortosztatikus panaszokat okoz, aminek szédülés lehet a következménye. Húgyúti fertőzésnek, hosszú távon vesekő képződésének is kedvez, ha nincs, ami a veséket alaposan átöblítse. Végezetül a vér is megszenvedi a folyadékhiányt: besűrűsödik, romlik a keringés és ezzel a sejtek anyagcseréje, regenerálódása.
Hogyan fogyasszunk el napi két liter folyadékot?
Készítsünk "ivótervet"! Eszerint például 8-10-ig 2 pohár vizet kell meginnom, az fél liter, 10-12-ig 1 pohárral, az két és fél deciliter stb.
Nagyon lényeges, hogy akkor is igyunk, ha nem vagyunk szomjasak!
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
