D-vitamin: vitamin vagy hormon?
Vitaminoknak nevezzük azokat a szerves vegyületeket, amik szervezetünk működéséhez elengedhetetlenül szükségesek, azonban előállításukra szervezetünk nem képes. Így általában növényi vagy állati eredetű táplálékkal jutunk a vitaminokhoz.
Gyógy-ír Kisalföld | Horváth, K.
A D-vitamin "kilóg" a vitaminok sorából: egyrészt, mert szervezetünk is képes szintetizálni, másrészt mert a szervezetben való átalakulása, hatásmódja a hormonokéhoz hasonló módon megy végbe. Mit kell tudnunk a D-vitaminról?
A bőrünkben előállított, vagy táplálékkal felvett vitamin a májban, majd a vesében aktív formává alakul. Az átalakulás-aktiválódás sebessége bonyolult szabályozás alatt áll, ugyanakkor a "kész" D-vitamin maga is szabályozó szerepet tölt be, többek között a parathormon keletkezésében.
Az aktív D-vitamin a csontokban, vesében, belekben fejti kihatását. Fokozza a csontképződést, és az újonnan keletkezett csontmátrix kalcifikációját. A csontok növekednek és megerősödnek.
Téli hónapokban vagy tartós szobai tartózkodás esetén, azaz ha kevés UV-sugárzás ér bennünket - a szervezetben képződő D-vitamin nem fedezi a szükségletet. Ha táplálékkal vagy vitaminkészítménnyel kiegészítve sem jut szervezetünkbe elegendő, gyermekekben angolkór (rachitisz), felnőttekben csontlágyulás alakul ki. Az angolkór a 17.században kezdett elterjedni Európa északi országaiban, a szegénynéprétegek gyermekeinél. A D-vitamin hiányt a kevés napfény, egyoldalú táplálkozás okozta. A csontfejlődés zavara következtében jellegzetes deformitások alakulnak ki: kocka alakú fej, görbevégtagok, hajlott hát. A felnőttkori csontlágyulás ugyancsak deformitásokkal, gyakori csonttöréssel jár. Az izomzat működése is károsodott, esetenként súlyos mozgáskorlátozottság alakul ki.
Hála az évtizedek óta folytatott, szervezett rachitisz-profilaxisnak, ma már gyermekkorban igen ritka a D-vitaminhiány. Annál gyakoribb az idős emberek körében, akik keveset tartózkodnak a szabadban, táplálkozásuk is sokszor egyoldalú, hiányos. Ebben a korban a csontritkulással együtt fordul elő a csontlágyulás - osteoporomaláciának hívják ezt a betegséget -, s ez gyakori oka az időskorban elszenvedett csonttöréseknek, így a combnyaktörésnek is.
Egyértelmű, hogy a D-vitaminhiányt D-vitaminnal gyógyítsuk. Azonban szükségük van-e D-vitamin-készítmények szedésére egészséges embereknek?
Megfelelően táplálkozó egészséges felnőtteknél, ha UV-sugárzás is éri szervezetüket (és miért ne érné?) nemmel kell válaszolnunk. Más a helyzet olyan állapotokban, amikor nő a szükséglet: így csecsemők, serdülők, terhesek esetén. A gyermekorvos, védőnő, nőgyógyász ilyenkor előírja a javasolt dózist, ami általában pár száz nemzetközi egység naponta. Újabban csontritkulás gyógyítására, illetve megelőzésére is ajánlják a D-vitamint, és gyárilag előállított aktív formáit. Ilyenkor a kezelés nagyobb adagokkal történik. A D-vitamin azonban kétélű fegyver. Túladagolása igen súlyos következményekkel járhat. A vitamin túladagolása következtében magas kálcium és foszforszint lép fel, ami a szervek" elmeszesedéséhez", vesekövességhez vezethet. Fontos ezért, hogy semmiképpen ne lépjük túl az orvos által előírt adagot. Nem szabad párhuzamosan szedni D-vitamin-tartalmú vitaminkészítményeket sem. Ha csontlágyulás vagy csontritkulás miatt D-vitamint szedünk, rendszeresen ellenőrizni kell a kálciumszintet vérünkben és vizeletünkben is.
2002-07-18 13:00:59