A családban a legidősebb gyerekek általában magasabb I.Q pontszámot érnek el, mint testvéreik, egy olyan nagy tanulmány szerint, amely véget vethet az I.Q. és születési sorrend közti kapcsolatról szóló, több mint félszázados tudományos vitának.
Az I.Q.- pontszámban az átlagos különbség csekély volt — három ponttal magasabb az első gyereknél, mint a legközelebbi testvérénél, de jelentős, mondták a kutatók. Szerintük az eredmények világossá tették, hogy a különbséget családi körülmények miatt van, és nem biológiai tényezőknek tulajdonítható.
A kutatók már régóta bebizonyították, hogy az elsőszülöttek általában kötelességtudóbbak és óvatosabbak testvéreiknél, és néhány előző tanulmány jelentős I.Q. különbségeket talált. Sokak szerint azonban ezek a jelentések döntöttél el a kérdést, mert nem vették számításba az egyes családok közötti hatalmas különbségeket a neveltetésben
Három pont egy I.Q. teszten nem hangzik soknak, de a szakértők szerint ez néhány embernél meghatározhatja, milyen iskolába veszik fel. Bár a vizsgálatot férfiakon végezték, a kutatók szerint az eredmények majdnem biztosan nőknél is érvényesek. A kaliforniai Berkeley Egyetem egyik pszichológusa szerint a tanulmány az utolsó 70 év egyik legfontosabb eredménye.
A születési sorrend hatásait közismerten nehéz tanulmányozni, és néhányan még mindig kételkednek.
A vizsgálat során norvég epidemiológusok 241.310 18 és 19 év közötti fiatalember I.Q. pontszám adatait elemezték a hadsereg adatait felhasználva, vizsgálva a születési sorrendet és az egészségi állapotot. A kutatók azt találták, hogy az elsőszülött gyerekek átlag 103.2-es IQ pontszámot értek el, mely 3 százalékkal magasabb volt, mint a másodiknak született gyerekeknél (100.3), és 4 százalék magasabb a harmadik gyerekként születetteknél. (99.0) A különbség változott családok szerint és megmutatkozott a legtöbb családban, de nem mindegyiknél.
A tudósok ezután megvizsgálták I.Q. pontszámokat 63 951 testvérpárnál, és ugyanazt az eredményt találták. A családok körülményekben fennálló különbségek nem magyarázták meg az idősebb testvérek magasabb pontszámát.
Miután a nemnek csekély hatása van az I.Q. pontszámokra, az eredmények majdnem biztos, hogy a nőkre is vonatkoznak, mondta Dr. Petter Kristensen, az Oslói Egyetem epidemiológusa, a Science tanulmány első szerzője.
A kutatók számos olyan fiatalembert is megvizsgáltak, aki legidősebb lett, miután testvére meghalt, annak eldöntésére, hogy a különbség biológiai tényezőknek tulajdonítható-e. Az ő pontszámaik átlaga ugyanaz volt, mint a biológiai elsőszülötteknek. Ez elég bizonyíték arra, hogy a biológiai magyarázat nem igaz, mondta Dr. Kristensen.
A társadalomtudósok több elméletet is felállítottak annak magyarázatára, hogy a születési sorrend miképpen hat az intelligencia pontszámokra. Az elsőszülöttekre szüleik teljes figyelmüket fordítják csecsemőkorukban, és még ha a figyelem később egyenlően megoszlik is a testvérek között, ez azt jelenti, hogy az elsőnek született gyermek idővel halmozottan több figyelmet kap a felnőttektől, ami elméletileg gazdagítja a szókészletét és érvelő képességét.
Mindez azonban nem magyarázza meg azt a tényt, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyerekeknél a később született testvérek magasabb pontszámot érnek el, mint a legidősebb. A kutatók szerint egy újabb kisgyerek születése gyorsan megfordíthatja azt az előnyt, melyet az idősebb testvér kapott a szüleitől. De vajon az idősebbek hogyan lopakodnak vissza az élre?
Az egyik lehetőség az, hogy az idősebb testvér, mint a kisebbik oktató megszervezi és megszilárdítja ismeteteiket, és ez jobban kedvez a tanárnak, mint a diáknak.
Egy másik lehetséges magyarázat az, ahogy a testvérek megtalálják a helyüket a családban. Néhány tanulmány szerint az idősebb és a fiatalabb testvérek is az elsőszülöttet többnyire fegyelmezett, felelős, magas célok elérésére törekvőnek írják le. A tanulmányok azt állítják, és a szülők tapasztalatból tudják, hogy a fiatalabb testvérek azért, hogy megkülönböztessék magukat, gyakran fejlesztenek más készségeket a pop zene, sport, vagy a színjátszás területén, kialakítanak maguknak olyan alternatív utakat, hogy legtöbb hasznot húzzák a környezetből,de ne versenyezzenek közvetlenül a legidősebbel. Olyan érdeklődési kört alakítanak ki és olyan tudást szereznek, amit az I.Q. tesztek nem mérnek.
Lehet, hogy ez a fajta kísérletezés megmagyarázza azt is, hogy a fiatalabb testvérek gyakran kalandosabb életet élnek, mint bátyjuk vagy nővérük, egzotikus helyekre utaznak, veszélyes sportokat űznek. Az elsőszülötteknél gyakran kevésbé konvencionálisak.
A tudomány legkihívóbb és legbefolyásosabb alakjai közül néhányan egy (vagy kettő vagy három vagy négy) idősebb testvér árnyékában töltötte a gyermekkorát. Charles Darwin, A fajok eredetének szerzője, ötödik volt hat gyerek között.
Nicolaus Copernicus, a lengyel születésű csillagász, aki meghatározta, hogy a Nap, és nem a Föld a bolygórendszer központja, négy gyermek közül a legfiatalabbként nőtt fel. A matematikus és filozófus René Descartes, három közül a legkisebb volt, és kulcsszerepet játszott abban a tudományos forradalomban, ami a 16. században kezdődött. Az elsőszülöttek több tudományos Nobel díjat nyertek, mint fiatalabb testvéreik, de inkább az aktuális ismeretek továbbfejlesztéséért, mint felborításáért kapták.
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
