A karácsony a szeretet és az ajándékok ünnepe, főként a gyerekeknek. Kérdés
azonban, hogy melyik játékot vegyük meg, melyiknek van értelme?
Mire van valóban szükségük? Melyik az a játékszer, ami pedagógiailag megfelelő?
Hasznosak vagy éppen károsak a komputerjátékok? Dobjuk-e ki a műanyag játékokat
a gyerekszobából?
Mennyi a túl sok?
A gyerekeket játékprospektusokkal bombázzák. Az óvodában túllicitálják egymást,
ha az egyiknek új Barbija van, a másik is akar. Sok gyerekszoba olyan, mint
egy játékbolt. A rokonok és barátok elhalmozzák a kicsiket. A pszichológusok
szerint játéktengerben a gyereknek elmegy a kedve a játszástól. Mindenbe belekezdenek,
csaponganak, és képtelenek elmélyülni. A szülők segítségével meg kell tanulniuk
bánni a túlkínálattal:
válasszák ki például együtt, mire van feltétlenül szükségük
döntsék el, miről mondanak le más javára
ajándékozzanak el játékokat
azt a játékszert, amivel a gyerek már régen nem foglalkozott, pakoljuk el.
A „veszteség” elviselését segítsék a szülők, magyarázzák el, miért szükséges
időnként szelektálni a felgyűlt játékok között. Ha kell, vigasztalják, nyugtassák
meg a kedvenc meséjével a csemetét.
Milyen a jó játék?
Fontos a kiegyensúlyozottság. Ne mindig csak magányosan legózzon a gyerek,
jót tesz a szülők, más gyerekek társasága. Hogy kinek mi a jó játék, az attól
függ, milyen idős a gyerek, mi érdekli és milyen személyes fejlődési fokon áll.
A szülők és a nevelők játék közben alaposan megfigyelhetik a csemetéket: hogyan
játszanak, mennyi ideig és mivel. Inkább egyedül vagy másokkal. Észrevehetik,
hol van a gyereknek problémája, miben kell támogatni, miben túlterhelt.
Ideális esetben a gyerekszobában, amely az ízlésformálás kiváló terepe, van
fa, gyapjú és műanyag játék is, így a kicsik különböző anyagokkal ismerkedhetnek.
Szakemberek szerint nincs jelentősége, milyen anyagból készül a játék. A lényeg
az, hogy aktivitásra serkentse a csemetét.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy veszélyesek az elektronikus játékok.
Ha meg is tiltanánk a divatos játékszereket, megóvni nem tudnánk tőle a gyerekeket,
mert elmennek a barátaikhoz, és ott játszanak gameboy-t, tamagochit... Hétvégén
fél-egy órácska számítógépezés elég. Akkor válhat csak veszélyessé ez a játék,
ha a kisgyerek rabjává válik és elszigetelődik környezetétől. Fontos tehát,
hogy egyszerre többen vegyenek részt ezekben a játékokban, sok örömöt, élvezetet
leljenek benne, élményszerű kommunikációval és egymás támogatásával, és ne ez
legyen a kizárólagos foglalatosságuk.
Feltűnő, hogy sok gyerek egyáltalán nem tud egyensúlyozni, és ügyetlenül mászik.
Nehezen bánnak a ceruzával, az ollóval. Az egyoldalú mozgás következményeként
egyre inkább probléma a kéz- és lábujjak finommozgása, és ez érzékelési nehézségekhez
vezethet. Több kézműves foglalatosságot ajánlanánk, hogy sokoldalúan megtanulják
még a legapróbb izmaikat is használni. Mászni a legkisebb városi lakásban is
lehet, ha berendezése a kicsi igényeinek megfelelő.
A játék kiválasztása
Az első életévekben óriási lehetőség a szülő számára bizonyos értékek, magatartás
közvetítése, ha ő választ. A gyerek ugyanis a hozzá legközelebb álló személyt
utánozza. A szülő határozza meg, mivel játszik a gyerek, mely tulajdonságait
szeretné fejleszteni. Ha a gyerek aktív, ne traktáljuk türelemjátékokkal, hadd
tombolja ki magát például egy gumikötél segítségével, de megengedhetjük neki
azt is, hogy egy szabad falfelületet sok-sok színnel kedvére bemázoljon.
Előfordulhat, hogy nem tetszik nekünk a nagyszülők egy-egy ajándéka. A bosszúság
elkerülésére kívánságainkat beszéljük meg a rokonokkal, barátokkal még az ünnepek
vagy a születésnap előtt.
Mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek különösebb játékszer nélkül is tudnak játszani.
Az egyik óvodában kísérletképpen három hónapra elpakolták a játékokat. Csak
homok, kavicsok, fa- és cserépdarabok, termények, kislapát, kisvödör maradt.
Feltűnt, hogy az egyébként nyugodt gyerekek is szinte kivirágoztak, vezetőkké
váltak a csoportban, játékokat találtak ki. Felerősödött bennük a „mi” érzése.
A nevelőre nem is volt szükség, mert a gyerekek olyan intenzíven foglalkoztak
egymással, és a kísérlet befejeztével nem akartak minden régi játékot visszakapni.
Az értelmes játék
Milyen szempontokat vegyünk figyelembe játékvásárlásnál? Mitől értelmes egy
játék?
növeli a gyerek aktivitását
edzi a finom- és a nagymozgásokat
fejleszti a mozgás- és látás koordinációt (egyensúlyozás, futás, ugrás,
az ujjakkal különféle kézműves munkák)
elmélyíti az érzékelési és a gondolkodási folyamatokat (memóriajátékok)
tudást és ügyességet fejleszt (építő játékok)
támogatja a problémamegoldó képességet (szerepjátékok babákkal)
a játék választásánál vegyük figyelembe az életkort és a fejlettségi szintet
legyen alkotó jellegű, mert ez erősíti a gyerek önértékelését
érdemes beszerezni egy gyűjteményes kiadványt, a kinti és benti játékokról.
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
