A víz nem csak az egyik legfontosabb összetevője minden élő szervezetnek, hanem több tízezer élőlényfaj kizárólagos élettere. A mikroszkóp felfedezését követően döbbent rá az emberiség, hogy a felszíni víz egy-egy milliliterjében több ezer mikroorganizmus található. Fokozatosan derült ki, hogy a vízben élő és szaporodó mikroorganizmusok többsége az emberi szervezet számára nem jelent veszélyt.

Ugyanakkor az is világossá vált, hogy néhány fertőző betegség kórokozója a vízbe kerülve 2-3 hétig képes életben maradni. Ilyen kórokozók a kolerát előidéző vibrió, a hastífuszt kiváltó tífuszbaktérium vagy a vérhas kórokozójaként ismert Shigella baktérium. A vírusok közül a májgyulladást előidéző, úgynevezett "hepatitis A" vírus képes víz útján terjedni. Ezek a betegségeket előidéző mikroorganizmusok nem természetes "lakói" a víznek, hanem székletből vagy azt tartalmazó szennyvizekből kerülnek, illetve kerülhetnek a vízbe. A kolera - mint fertőző betegség - fennmaradásában nagy szerepet játszik az indiai Gangeshez, mint szent folyóhoz kapcsolódó rituálé. A gyógyulni vágyók (többek között a kolerás betegek) a folyóban fürdenek, más gyógyulni vágyók pedig közvetlenül a folyóból isznak. (A kolerára jellemző a nagymérvű, nehezen csillapítható hasmenés.) Az elmúlt 100 év során több nagy járvány is volt, amelyet ivóvíz terjesztett a világ nagyvárosaiban. A kisebb fel nem jegyzett járványok száma pedig több ezerre tehető, amelyek egy-egy falusi település közkútjáról indultak ki.

Éppen ezért, mivel az 1800-as évek végén már ismertté vált az ivóvíz fertőzőbetegség-terjesztő szerepe, a civilizált országokban törvények, jogszabályok születtek a lakosság ivóvízellátására vonatkozóan. A jogszabályok végrehajtásának gyorsasága nagyban függött az adott ország gazdasági helyzetétől.

Az ivóvíz útján terjedő járványok megakadályozását szolgálták a kutak létesítésére, védőterületére, a kút szerkezetének kialakítására vonatkozó előírások. Az előírások szigorúsága különböző attól függően, hogy egy családot vagy egy egész települést lát-e el a kút. Minden előírás, szabály lényege az, hogy megóvja a kutat az emberi és állati ürülék bemosódásától.

Jelenleg megyénk vezetékes vízellátása 100 százalékos. A vezetékes vízellátás körülményei kizárják az ivóvíz kutaknál történő szennyeződését. Ennek fenntartása nagy fegyelmet és folyamatos karbantartást követel. Különös gondosságot igényel egyes vezetékszakaszok cseréje. A beépítésre kerülő csövek tárolásuk, szállításuk során gyakran szennyeződnek többek között rágcsálók, madarak ürülékével is. Ezért szükséges az újonnan kiépített vezetékek tisztítása, fertőtlenítése és az ezt követő bakteriológiai vizsgálat.