A fukusimai atomerőmű-baleset 5 éve volt

Öt éve, 2011. március 11-én soha nem mért erősségű földrengés és az azt követő cunami következtében megsérült a fukusimai atomerőmű. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összefoglalója:

Fukusima, atomerőmű, sugárzás, cunami | MTI Hírek13 | MTI
A Japán történetében legmagasabb mért, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés 2011. március 11-én következett be Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál, Szendai várostól nem messze. A rengést cunami követte, 10 méteres hullámokkal. A földmozgásban, majd az azt követő szökőárban - az akkori összesítések szerint - csaknem 16 ezer ember halt meg, több mint 6 ezer megsérült és több ezren eltűntek. (Más források szerint a 19 ezret is elérte az áldozatok száma).

Az anyagi kár is hatalmas volt, utak és vasutak, épületek mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki, gátak szakadtak át. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, 1,4 millió háztartás víz nélkül. A következő hónapban több száz erős utórengés rázta meg Japánt, ötnek az ereje meghaladta a hetest, hetvenkettőé a hatost, további négyszázhúszé az ötöst.

A katasztrófa során megrongálódott a Tokiótól 240 km-re északra található fukusimai atomerőmű. A földrengés, majd szökőár miatt megszűnt az erőmű áramellátása, s emiatt - a hűtőrendszerek leállása nyomán - katasztrofális helyzet alakult ki a létesítményben, hat reaktor közül három reaktorblokkban hidrogénrobbanás történt, három reaktorban pedig teljes zónaolvadás. Négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott.

Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságig beszennyezték a környezetet. A baleset során 37 ember fizikai sérülést szenvedett, két embert pedig radioaktív égési sérülés gyanújával szállítottak kórházba. Az erőmű 80 kilométeres körzetéből kitelepítették a lakosságot, mintegy 170 ezer embert. A Greenpeace szerint az atombaleset elérte a nukleáris és radiológiai eseményeket rangsoroló (INES-) skála legmagasabb, hetes fokozatát.

A nukleáris baleset az egész világon átgondolásra késztette a kormányokat az atomerőművek biztonságát illetően. A földrengés óriási károkat okozott a szigetországban: a világ eddigi legköltségesebb természeti katasztrófája által okozott károk a japán hatóságok számítása szerint több mint 308 milliárd dollárra rúgtak, a helyreállítási munkálatok költségét pedig 184 milliárd dollárra becsülték.

Hivatalos adatok szerint senki sem halt meg a sugárzás miatt közvetlenül a fukusimai katasztrófa után, amely az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség volt. 2015. október 20-án a japán kormány első ízben ismerte be, hogy radioaktív sugárzás okozta a fukusimai atomerőmű egyik dolgozójának vérrákját. Szakértők szerint a Fukusima-1 atomerőmű több dolgozójánál is kialakulhatott a sugárzás miatt daganatos megbetegedés, de a hatóságok ezt vonakodtak elismerni.

A válság tetőpontján - kényszerűségből - megemelték a megengedett sugárdózist, amelynek a munkások ki voltak téve a munkálatok idején. 2014 februárjában kiderült, hogy a Tokiói Elektromos Szolgáltató Társaság (TEPCO) 2013 szeptembere óta eltitkolta a talajvízben folyamatosan magas sugárzást mutató mérések eredményeit a japán nukleáris ügynökség elől.

2011. szeptember 6-án az ipari miniszter bejelentette, hogy az ország fokozatosan lemond az atomenergiáról, megkezdték az atomerőművek kikapcsolását. 2012 márciusában leállt a világ legnagyobb atomerőműve, a Kasivazaki-Kariva is. Júniusban azonban áramhiány keletkezett az országban, ezért az 50 leállított atomreaktor közül kettőt újraindítottak.

Bár a japán kormány minden befolyását igyekszik latba vetni az atomerőművek újraindítása érdekében, öt évvel a fukusimai baleset után egyetlen reaktor sem üzemel a szigetországban. A hatóságok négy blokk újraindítását már engedélyezték, az aggódó lakosok és az engesztelhetetlen aktivisták azonban bírósághoz fordultak az ügyben.

Abe Sindzó miniszterelnök 2012-es hatalomra jutása óta az atomreaktorok újraindítása mellett kardoskodik, azzal érvelve, hogy a gazdasági szükségszerűség ezt kívánja. A szigetország ugyanis a 2011-es baleset előtt áramigényének nagyjából 30 százalékát fedezte atomenergiával, s azóta javarészt a földgáz- és kőolajimport növelésével kénytelen pótolni a hiányzó kapacitásokat, ami a nyersanyagok világpiaci árának esése ellenére is hatalmas összegeket emészt fel.

| Fukusima, atomerőmű, sugárzás, cunami
2016-03-11 17:20:59


Sok napsütésre, de fagypont körüli hidegre is készülni kell a hétvégén

A hétvégén sok napsütés mellett csak helyenként lehet záporeső. Napközben 20 Celsius-fok körül alakulnak a maximumok, de a leghidegebb órákban már fagypont körüli ...


Áder: a klímaváltozás következményeként számos egészségügyi problémával is szembe kell nézni

A klímaváltozás következményeként számos gazdasági, társadalmi, azon belül egészségügyi problémával kell a világnak szembe nézni - erről Áder János beszélt hé...


A jövő héten ősziesebbre fordul az idő

A sok napsütés mellett már egyre borúsabbra fordul az időjárás. A hét közepén esedékes őszi napéjegyenlőség jelzi az ősz kezdetét, s ennek nyomán egyre hűvösebb...


Ártalmas a háztartási por

Káros - közöttük rákkeltő - anyagok egész sorát tartalmazza a háztartások többségében található por az Egyesült Államokban - derült ki egy szerdán közzétett ta...


Átmeneti hidegfront után még az ősz első napjaiban is meleg lesz

Egy hidegfront következtében záporokkal, zivatarokkal kezdődik a hét, de a hét második felében ismét visszatér a meleg, száraz idő. Még az ősz első napjaiban is töb...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^