A hidrogénbomba ezerszer pusztítóbb az atombombánál

A hidrogénbomba, más néven szuperbomba, legalább ezerszer akkora pusztításra képes, mint az atombomba - amelyet az Egyesült Államok vetett be Japán ellen a második világháború utolsó napjaiban -, és a szerdai állítólagos észak-koreai kísérleti robbantásnak köszönhetően újra a világ figyelmének előterébe került.

Észak-Korea korábban három kísérleti robbantást hajtott végre atomfegyverekkel, amelyek nagyjából a Hirosimára és Nagaszakira ledobott, összesen több mint 200 ezer ember életét kioltó bombáknak megfelelő hatóerejűek voltak. Phenjan szerdán jelentette be, hogy felrobbantotta első hidrogénbombáját, és bár a szeizmológiai adatok alátámasztottak egy nagyobb robbantást, annak típusát egyelőre lehetetlen megmondani.

Míg az atombombák működési elve - az atomreaktorokéhoz hasonlóan - a maghasadáson alapul, addig a hidrogénbomba vagy termonukleáris bomba az atomi részecskék egyesülését (magfúzió) használja ki. A csillagokban ugyancsak ilyen módon keletkezik energia.

"Gondoljunk csak arra, hogy mi történik a Napban" - példálózik Takahara Takao, a tokiói Meidzsi Gakuin Egyetem nemzetközi politikával foglalkozó oktatója. A hidrogénbomba technológiája sokkal kifinomultabb, és ha egyszer valakinek a birtokába kerül ez a tudás, hatalmas fenyegetést jelent a világra nézve. Akár egy interkontinentális rakétát is fel lehet szerelni vele.

Ez utóbbi tény fényében Észak-Korea burkoltan az Egyesült Államokat fenyegette bejelentésével - véli Szuzuki Tacudzsiro, a Nagaszaki Egyetem egyik kutatóintézetének professzora.

Ugyanakkor a hidrogénbomba előállításához mélyebb ismeretek és nagyobb mértani pontosság szükségeltetik, mint az atombombáéhoz, hiszen a felszabaduló energia is sokkal nagyobb - mutat rá Szuzuki. A hidrogénbomba is elkészíthető olyan kis méretben, hogy nukleáris robbanófejként felszerelhető legyen interkontinentális rakétákra.

A hidrogénbomba természetesen megtalálható a legkomolyabb nukleáris képességekkel rendelkező öt állam - az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína - fegyvertárában. A szuperbomba létrehozásán más országok is munkálkodhatnak, és az is előfordulhat, hogy egyesek titokban már szert is tettek a technológiára, annak ellenére, hogy egyetemes érdek az ilyen veszélyes fegyverek szállításának megakadályozása.

A termonukleáris bombát eddig sohasem vetették be, az első sikeres kísérleti robbantásokat az Egyesült Államok hajtotta végre az ötvenes években Ivy Mike és Castle Bravo névre keresztelt bombáival, majd a szovjetek következtek a sorban.

Az eddigi legnagyobb hatóerejű, 15 megatonna energiahozamú Castle Bravót víz alatt robbantották fel 1954. március elsején, és nemcsak három korallszirtet tarolt le, illetve 55 ezer Celsius-fokra hevítette a hőmérsékletet az óceán fölött, de a robbanás a 200 kilométerre fekvő Marshall-szigeteket is megrengette. A hét kilométer átmérőjű tűzgolyó 73 méter mély krátert vágott a zátonyon, a gombafelhő 100 kilométer magasra szállt és a radioaktív hamuból Ausztráliának és Japánnak is jutott. Emellett egy a kísérletről mit sem sejtő japán halászhajó legénysége akut sugárbetegséget kapott, mivel a robbantás közelében hajóztak.

A fentiek elkerülése érdekében az 1960-as évek óta a kísérleti robbantásokat föld alatt hajtják végre.

Terumi Tanaka, az atom- és hidrogénbomba áldozatainak szervezeteit tömörítő japán szövetség, a Nyihon Hidankjo vezetője az atomfegyverek betiltásáért folyó küzdelemnek szentelte életét, és megrökönyödve értesült az észak-koreai kísérleti robbantásról.

"Ez szertefoszlatja minden eddigi reményünket. Fel vagyok háborodva" - mondta.
| hidrogénbomba, sugárzás, radioaktív
2016-01-06 21:37:14


Viharos szélre, hóra és hidegre is készülni kell az első decemberi hétvégén

Erős, több helyen viharos széllel kezdődik az első decemberi hétvége. Eleinte hózápor is várható, aztán száraz és napsütéses lesz az időjárás. A szél mérsékl...


Több mint félmillió embert öltek meg a szélsőséges időjárási jelenségek 1996 óta

Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós (850 billió forintos) kárt okoztak világszerte az olyan szélsőséges időjárási jelensé...


ENSZ: kétmilliárd gyerek mérgező levegőt lélegzik

Kétmilliárd gyerek szerte a világon nap mint nap mérgező levegőt lélegzik, ami miatt súlyos egészségügyi kockázatnak van kitéve - derül ki az ENSZ gyermekalapja, az U...


A klímaváltozás és a betegségek terjedése

A globális felmelegedés olyan területekre is elvisz egyes betegségeket, ahol korábban alig fordultak elő - írták a Journal of the American Academy of Dermatology című fol...


Vasárnap kezdődik a téli időszámítás

Október 30-án, vasárnap éjjel 3 órakor kell visszaállítani az órákat 2 órára, ekkor veszi kezdetét a téli időszámítás. Az átállás érinti a MÁV és a Budapesti...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^