Hirdetés

Szeméttermelő reklám

Szinte nincs is olyan területe az életünknek, amelyre ne gyakorolna hatást a piac, illetve a piackutatás, a piacszervezés és a forgalmazás, egyszóval: a marketing. Már a demokráciák is marketingdemokráciák, melyekben nem érvényesül a nép, az állampolgárok akarata, s a jogegyenlőség is csorbát szenved…

környezettudatosság, marketing |

Ideál - Reforméletmód magazin 0200 ;19(6):86-87   Celsus Kft. | Váczi, G.

Látszólag talán minden rendben van, hiszen az országokat demokratikusan választott küldöttek vezetik, ám az ő jelölésük, megválasztásuk sem több egy marketingtevékenység betetőzésénél.

Cikkükben a társadalom kóranalízisével foglalkozunk, s megpróbálunk rávilágítani a gócokra, melyek gátolják a társadalom s egyben mindnyájunk egészséges testi-lelki-szellemi életét.

A pók hálójában

Marketingszempontból társadalmunk három fő csoportra tagolódik:
- a termelőkre
- a kereskedőkre
- a fogyasztókra.

A köztük lévő kapcsolatot a pénz teremti meg; a fogyasztó a pénzéért árut szeretne vásárolni, a kereskedő pedig szeretné a termelőtől felvásárolt, vagy az önmaga előállította árut - szellemi terméket is - pénzre váltani. Általában a piacon találkoznak, mely szükségszerűen olyan hely, ahová a vevő vásárlási szándékkal megy, s elvárja, hogy ott megvehesse azt, amire szüksége van, míg az eladó abban bízik, hogy talál vevőt a portékájára.

Vannak olyan alapvető fogyasztási cikkek, termékek, melyeket rendszeresen, vissza-visszatérően keresnek a fogyasztók: ezek alkotják a piac állandó kínálatát - alapélelmiszerek -, s vannak olyanok, melyekre a kereskedőnek fel kell hívni a figyelmet, meg kell kívántatni a fogyasztóval. A marketing segítségével a kereskedő vagy a termelő, illetve a gyártó vevőt találhat a termékére, az értékesíteni kívánt dologra.

Ám igazán sikeres marketingtevékenységet csak multinacionális cégek tudnak folytatni, tőkéjüknek, személytelenségüknek és kapcsolatrendszerüknek köszönhetően. A megnyert fogyasztó egy pillanatig úgy érezheti, neki mindig is szüksége volt arra a dologra, amelyet kínálnak neki. Aztán, ha megvette, kiderülhet, hogy az számára felesleges, semmit sem tud vele kezdeni. Nem viheti vissza, legfeljebb kidobhatja a kukába.

Elgondolkodtató! A fogyasztói társadalom szeméthegyei a sikeres marketingtevékenységről árulkodnak - szinte hihetetlen, hogy ügyes piacpolitikával, reklámmal mennyi vackot, értéktelen dolgot lehet eladni! Ha jobban belegondolunk, ezek a szeméthegyek az emberiség üresjáratáról és fejlődésképtelenségéről is árulkodnak - itt tartunk most. Milliókat kényszerítenek arra, hogy értékes életidejüket azzal töltsék, hogy a Föld fogyatkozó nyersanyagaiból haszontalan dolgokat teremtsenek, s ezeket értékesítsék. A marketingtevékenységek a fogyasztó mentális egészségét is felborítják, hiszen megfosztják a józan észtől, kiapadhatatlan vágyat ébresztenek benne, s szinte kényszerítik a felesleges költekezésre, a vásárlásra.

Persze a vevő tényleg kap valamit: átmeneti nyugalmat, kielégülést, boldogságot. Megvehette, amit annyira meg akart venni. A marketingdemokráciákban a klasszikus kereskedőket már szinte teljesen kiszorítják a piacról a multinacionális kereskedők, hiszen ezek képesek arra, hogy önmagukban, konkurenciamentesen alkossanak egy egész piacot. A szuper vagy hipermarketben a vevő mindenféle áruhoz hozzájut, mindeközben magával a kereskedővel nem köt üzletet, azzal nincs is személyes, emberi kontaktusa. A termelő a szupermarket részére termel, mert önállóan, egyedül nem tudja eladni a termékét. A pók hálójában vagyunk! Csak úgy szabadulhatunk, ha meglátjuk, mikor, mivel és hogyan próbálnak meg bennünket manipulálni, persze ehhez előbb meg kell ismernünk magát a hálószövő pókot is.

Figyelnek minket

A marketingdemokráciát kiszolgáló, fenntartó intézmények közül a leghatásosabbak a közvélemény-kutató cégek. Ezek lényegében fúzióban tevékenykednek a multinacionális sajtóval, feltérképezik a fogyasztók gondolatait, véleményét, szokásait, hogy ennek függvényében megbízóik megalkothassák marketingstratégiájukat, a tömegek marketingjét, manipulálását. Az internetes fórumok, véleménycserét futtató honlapok értékelése is segít a megfelelő, nyerő stratégia kidolgozásában, a „demokratikus” háló szövésében. Ráadásul „egymás közt”, a csetelők, a véleményüknek hangot adók őszintébbek is, mint amikor közvélemény-kutató kérdezi őket telefonon vagy személyesen, ezért az internetes információk valósabb képet nyújtanak az emberekről.

Ugyanekkor a közvélemény-kutatókkal szembeni elutasításunk is értékelhető információ, ez alapján is feltérképezhetővé válunk, a telefonkagyló lecsapása is egyfajta véleményt tükröz.

A közvélemény-kutatók mellett mások is gyűjtenek információkat rólunk, például az internetes keresők adatainak elemzői és az egyes internetes, telefonos szolgáltatók. Bármit beírunk például az Origo vagy a Google keresőjébe, az elemzők máris megfelelő információkhoz jutnak arról, mi foglalkoztat bennünket. A sűrűn látogatott honlapjaink, előfizetett újságjaink és számítógépes levelezéseink a legpontosabb képet adják arról, mit gondolunk a világról.

A pártérdekeket szolgáló nemzetbiztonsági szervezetek bárkiről bármilyen egyéb információkat is begyűjthetnek; embereik felkereshetik a ház közös képviselőjét, vagy akár a szomszédunkat is.

A közvélemény-kutatók, nemzetbiztonsági ügynökök, internetezés-szokáselemzőkön és e-mail-értékelők mellett a marketingdemokráciák fontos támaszai az adóhatósági szervek is. Általában azonban a megfigyelések célja nem az egyes emberek teljes kivesézése, hanem a társadalom hangulatának, állapotának feltérképezése a „Nagy Üzlet” védelme érdekében.

Marketing, mindenhol

A marketingdemokráciában a törvényalkotó politikusok is részei a multinacionális cégek marketingstratégiájának, hiszen ezek a törvényeikkel, adókedvezményeikkel segíthetik őket abban, hogy uralhassák a piacot. Mindezért létezik a politika tömegmarketingje is, ahol a multinacionális cégek sajtójuk segítségével politikusokat, pártokat juttatnak hatalomba, hoznak döntési, törvényalkotó helyzetbe, mindeközben más politikusokat lejáratnak, ellehetetlenítenek…

A rendszer gyenge pontja

Mint minden, emberek által kitalált és üzemeltetett rendszernek, a marketingdemokráciának is vannak gyenge pontjai. Az áru és információterheltség miatt értéktelenné válik maga az áru és az információ, egy idő után zsugorodni kezd a piac, s már csak tényleg az ötven néven futó, de egy kézben összpontosuló cégpolitikai szervezet uralja s zsebeli be az emberek pénzét. A társadalmat a pénz mellett az információ áramlása tartja életben.

A szuverén, a pénz és a gyártott információra immúnis személyiségek látszatra buktatói lehetnének a rendszernek, csakhogy ők nem alkotóelemek, nincs szerepük és helyük az információban, ezért nem befolyásolhatják a gépezet működését. A buktató máshol rejtőzik.

A rendszer a szociológiailag, pszichológiailag feltérképezett emberiség tulajdonságaira épít; tudja, az egyes emberek nem mernek lázadni, s milliós tömegek pedig egy marketingdemokráciában, ahol mindenkinek van mit vesztenie, nem fognak összegyűlni, nem fogják elsöpörni ezt a „demokráciát”. A Római Birodalom csillaga a barbárok miatt áldozott le. Ma már nincsenek barbárok, csak megfélemlített vagy manipulált tömegek.

Figyelem! Ám a fogyasztói igények csökkenése, a vásárlás alapélelmiszerekre korlátozódása, az információk, a gyártott hírek bojkottja a marketingdemokrácia végét eredményezheti. Ha elfogynak a közös javak, s a világ újrafelosztása befejeződik, már kezdetét veheti az új, talán igazabb világ.

Váczi Gábor

környezettudatosság, marketing

2007-06-19 07:35:30

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop