Hirdetés
A stressz korai jelei, stresszkezelés
A stressz elől nincs menekvés. Még a kéthetes vakációnk alatt is elképzelhető, hogy egyszer csak kiborulunk a koktél árától, vagy halálra idegesít a strandon mellettünk horkoló napfürdőző.
Bár a stressz elkerülhetetlen velejárója életünknek, van rá módszer, hogy felkészítsük szervezetünket, és megtanuljuk észrevenni a stressz figyelmeztető jeleit, például az alvászavarokat, a fejfájást vagy az ingerültséget.
Ha felismertük, hogyan reagál szervezetünk a stresszre, azt is begyakorolhatjuk, hogyan „kapjuk el”, még az elején. A test és lélek kutatói szerint egyszerű technikákkal – mint a néhány perces meditáció vagy a mozgás – meg lehet előzni a tünetek súlyosbodását, sőt, már a kialakulását is.
A relaxációs technikáknak az a céljuk, hogy a stressz következményeivel ellentétesen ható választ váltson ki, például lassuljon a pulzus és a légzés, valamint csökkenjen a vérnyomás. Íme néhány kérdés és válasz a stressz legáltalánosabb jeleiről, és az enyhítésének módjairól.
Mi a stressz?
A stressz olyan körülmény, amely viselkedésbeli alkalmazkodást kíván. Így tehát minden változás stresszel jár. Ha stressz ér minket, kialakul az ún. „harcolj vagy menekülj” reakció. Ilyenkor adrenalint választ ki a mellékvese, felgyorsul az anyagcsere, a pulzus, emelkedik a vérnyomás és szapora lesz a légzés.
A stresszreakció nélkül kihalt volna az emberi faj. Modern társadalmunkban azonban akkor is bekapcsol, amikor nincs rá szükség.
Így tehát ugyanezek a hormonok egy sor különböző betegséget okozhatnak, szorongást, depressziót és magas vérnyomást, súlyosabb esetben szívrendellenességet, infarktust vagy álmatlanságot. Súlyosbítják a PMS-tüneteit, hatással vannak a peteérésre és a meddőségre is.
Tudják-e az emberek, mikor vannak stresszhelyzetben?
Számos jel figyelmeztet erre. Vannak fizikai, viselkedésbeli, érzelmi, kognitív és lelki tünetek. A fizikai tünetek közé tartozik a fejfájás, az emésztési zavarok, a gyomorfájás, a tenyér izzadása, az alvászavarok, a derékfájás, a merev nyak és váll, a szapora szívverés és a fáradtság.
A viselkedésbeli tünetek a túlzott dohányzás, a kényszeres rágógumizás, parancsolgatás, mások kritizálása, az éjszakai fogcsikorgatás, túlzott alkoholfogyasztás vagy túlevés.
Az érzelmi tünetek a sírás, az idegesség, az unatkozás, az érzékenység, a képtelenség a változtatásra, a düh, az oktalan szomorúság és az ingerlékenység.
A kognitív tünetek közé sorolhatjuk a világos gondolkodás nehézségét, a feledékenységet, a kreativitás hiányát, az emlékezetvesztést, valamint a humorérzék elvesztését.
A spirituális tünetek a cinizmus, a kétségek, a mártírkodás és a tanácstalanság. Kapcsolatainkban a stressz okozhatja, hogy képtelenek vagyunk kijönni másokkal, hamar feldühödünk, görcsösek leszünk vagy csökken a libidó.
Hogyan lehet megkülönböztetni a stressz tüneteit a betegségektől?
Mindenkinek más-más szervét támadhatja meg a stressz. Vannak, akik szorongással válaszolnak, másoknak a gyomra fáj, megint másoknak a feje. Vannak, akiknek a meglevő betegsége, például a migrénje jelentkezik vagy súlyosbodik stressz hatására.
Kérdezzük meg magunktól, hogy az éppen tapasztalt tünetet vagy érzést a stressz váltja-e ki vagy az súlyosbítja-e. Ha egy bizonyos tünet különösen aggaszt bennünket, keressük fel az orvost, hogy kiderüljön, hogy nem valamilyen betegség okozza-e.
Mit lehet tenni a stressz enyhítése érdekében?
Nincs egyetlen gyógyszer vagy műtét, amellyel a stressz gyógyítható lenne. Így nem tehetünk mást, mint lehetőség szerint változtatni a stresszes helyzeten. Míg a stresszreakció automatikus, a relaxációs válaszhoz két lépés szükséges. Az egyik az ismétlés. Ez lehet egy szó, egy hang, egy ima, egy mondat, akár egy ismétlődő mozdulatsor is.
A második lépés, hogy ha az ismétlés közben más gondolatok is előjönnek, ne vegyünk róluk tudomást, hanem térjünk vissza az ismétléshez. Naponta egy vagy két alkalommal, 10-20 percig gyakoroljuk ezt a technikát. Üljünk nyugodtan, és válasszuk ki a nekünk megfelelő ismétlendő valamit.
Ez lehet egy ima, lehet az „Om”-hang kiejtése, akár egy olyan szó is, mint a „szeretet”, „béke” vagy az, hogy „nyugi”. Ezen kívül végezhetünk jógagyakorlatokat, taj-csit, vagy kocoghatunk. Jó ismétlő tevékenységek még a kötés és a horgolás.
Ha az ilyen fajta ismétlésekkel megszakítjuk a gondolatmenetünket, nyugodtabbak leszünk, és jobban meg tudunk birkózni a stresszel. Ez a technika 24 órára védő hatást is biztosít, de ehhez rendszeresen kell végezni.
Hogyan hat a relaxációs válasz a szervezetre?
Szó szerint megváltozik bizonyos hormonok, mint az adrenalin, noradrenalin és a kortizon szintje, valamint bizonyos agyi folyamatok is. Ettől nyugszunk meg. Mindez tudományosan bizonyított.
A stressz csökkentése csökkenti a megbetegedés kockázatát is?
Kimutatták, hogy egyes szívinfarktusok közvetlen kapcsolatban vannak a stresszel. A stressz káros következményeinek elhárításával meg lehet előzni ezt, bár ez még bővebb tanulmányozásra szorul. Azt tudjuk, hogy az álmatlanságot, a magas vérnyomást, a PMS-t, a fogamzóképesség stresszel összefüggő tüneteit, a klimaxos hőhullámokat és a stresszre erősödő fájdalmakat hatásosan lehet kezelni a stressz enyhítésével.
Hogyan kezelhető a stressz?
Az egészség és a jó közérzet egy háromlábú székhez hasonlít. Az egyik láb jelképezi a gyógyszereket, a második a műtéti eljárásokat, ezek a modern orvostudomány lényeges elemei. A stresszt és annak káros hatásait azonban nem gyógyítják. Ezért van szükség a harmadik lábra, és ez az önmagunkkal való törődés. Ide tartozik a relaxációs válasz, a táplálkozás és a testmozgás, és a beteg hitrendszere. Fontos tudni, hogy számtalan technikát alkalmazhatunk a stressz káros következményeinek kiküszöbölése érdekében.
2009-10-13 14:54:16