A három táplálkozási koncepciót – teljes értékű táplálkozás, teljes érték táplálkozás és teljes érték táplálék – mint könnyen összecserélhető fogalmak, újra és újra zavart okoznak. Pedig világosan elhatárolhatók egymástól.
A teljes értékű táplálkozás a Német Táplálkozási Egyesület tápanyagajánlásain alapul. Táplálkozásélettani alapelvek, kíméletes elkészítés és egy minél kisebb feldolgozottsági fok állnak előtérben. A teljes értékű táplálkozás a legújabb tudományos ismereteken alapul.
A Leitzmann professzor és munkatársai nevéhez fűződő (Giessen) teljes érték táplálkozás még egy lépéssel tovább megy és nem csak egy egészségmegőrző táplálkozást ajánl, hanem ezzel együtt az élelmiszerek értékeléséhez technológiai (kisebb feldolgozottsági fok), társadalmi (társadalmilag könnyen elfogadható) és ökológiai (alternatív mezőgazdaság) szempontokat is bevon. Így az élelmiszerek kiválasztásában eltérőek a javaslatok.
A teljes érték táplálkozás alapszabálya: „A táplálék a lehető legtermészetesebb legyen” és a 19. század elején Werner Kollath nevéhez fűződik. Minél frissebb és minél kevésbé feldolgozott = természetes, egy étel, annál teljesebb értékű. A teljes érték táplálkozás is a legújabb tudományos ismeretken alapul.
A teljes érték táplálék elnevezés Dr. Otto Bruker orvos ajánlataira és gyógykezelési javaslataira vonatkozik. A Bruker féle teljes érték táplálékban azok az ételek a legfontosabbak, amelyek a lehető legtermészetesebbek. Az ételek bármiféle kezelése, mint pl. a melegítés vagy ipari feldolgozás, nem elfogadottak.
A legnagyobb probléma valamennyi táplálkozási koncepciónál (és ennél is) az általános igényeken alapul. Nem tudják figyelembe venni az egyes emberek személyes szükségleteit, minden ajánlás kizárólag tudományos alapokon nyugszik. Az ilyen módszerek alkalmazásának tapasztalatai megmutatták már a korlátokat. Ezért mindenkitől elvárható, hogy a táplálkozási koncepciók általános tapasztalatait a saját egyéniségével és ízlésével összhangba hozza.
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
