A fagyöngy örökzöld, villás ágrendszerű növény, ami félélősködő életmódot folytat. Kisebb-nagyobb zöld bokrait főképpen a téli időszakban könnyű felismerni lombhullató fáink ágain.

A fagyöngy vékonyabb, leveles ágait októbertől decemberig, valamint márciusban és áprilisban gyűjtik. A növény glikoproteineket, viscotoxint, flavonoidokat, nyálkát és a már említett lektint és fehérjét tartalmaz. Összetevői serkentik az endorfinok, a természetes hangulatjavítók és fájdalomcsillapítók termelését és elválasztását, illetve erősítik a szervezet immunrendszerét, amelyet rákos betegek esetében a kemoterápia amúgy is legyengít.

KELTA "PATIKA"

A fagyöngy nagyon régóta tisztelt növény: Caius Plinius Secundus római természettudós jegyezte fel a keltákról: "Semmi sem szentebb számukra, mint a fagyöngy, és a fa, amelyen nő... A maguk nyelvén a fagyöngyöt "Mindent Gyógyító" nak nevezik. Ha szokásuk szerint áldozati lakomát csapnak..., egy fehér ruhát viselő pap felmászik a fára, és aranysarlóval vág le a fagyöngyből... Szent meggyőződésük, hogy a fagyöngy bogyójának kipréselt levétől termékenyek lesznek a meddő állatok, és hogy ez a lé egyben általános ellenméreg is."

A középkorban a kelések és a sebek gyógyítása volt a fagyöngy legfontosabb feladata, bár Szent Hildegard kehesség és kösz vény, Hieronymus Bock pedig például nyavalyatörés ellen is ajánlotta. Érdekes, hogy még ő is leírta a régi germán időkbe visszanyúló hiedelmet, miszerint a "boszorkányseprű" megóvja a fákat a villámcsapástól, az embereket pedig az ártó szellemektől.

A fagyöngy mai reneszánsza a húszas évekre nyúlik vissza, amikor Rudolf Steiner felismerte benne a rák lehetséges gyógyszerét: "Ahogy a fagyöngy a természet rendjét megfordítja (télen zöldell és nyáron hervad), úgy állít egy tumor a testben mindent a feje tetejére."

JAVÍTJA AZ ÉLETMINŐSÉGET

A mai kutatások alapján a fagyöngy a rákkutatás egyik nagy reménysége. Ezt nemcsak sejtosztódást gátló hatóanyagainak köszönheti, hanem annak is, hogy mai megfogalmazás szerint segít a rákos betegek életminőségének megőrzésében és javításában. Tehát nem csodaszerről van szó, hanem a kiegészítő terápiák egyik új lehetőségéről. Sok esetben hozzásegíti a betegeket ahhoz, hogy a szokásos klinikai kezelések után visszatérhessenek megszokott mindennapi életükhöz.

Sok beteg beszámolt arról is, hogy a fagyöngykészítmények nemcsak az életkedvüket adták vissza, hanem fizikailag is hatottak rájuk, mert jobban érzik magukat. A rákkutatók ezt az immunrendszer aktiválásával magyarázzák. A fagyöngylektin izgalmi állapotot okoz a szervezetben, aminek hatására fokozódik bizonyos immunsejtek termelése. A természetes ölősejtek egy része közvetlenül a kórokozókat pusztítja el, más részük pedig eltünteti az elhalt sejteket. Emellett fokozódik az interleukin1 termelődése is, ami ismét csak a fájdalomcsillapító és hangulatjavító endorfin szintjének emelkedéséhez vezet.

GYÓGYTÁR

A citosztatikus hatás mellett a fagyöngynek más előnyös tulajdonságai is vannak. Teája egyes források szerint különleges vérnyomásszabályozó hatással bír: a magas vérnyomást csökkenti, az alacsonyat emeli. Nyugtató, görcsoldó hatású, ajánlott a keringési rendszer más problémáira is, többek között érelmeszesedés, szívproblémák, ideges eredetű szívpanaszok és menstruációs zavarok kezelésére. Teáját nem forralással, hanem félnapos, hideg vízben való áztatással kell elkészíteni!

FONTOS TUDNI!

• Két púpozott teáskanálnyi szárított (szaküzletben vásárolt!) fagyöngyöt áztassunk be 1/4 l hideg vízbe. Tizenkét órányi áztatás után szűrjük le a teát, legfeljebb egy teáskanálnyi mézzel édesítsük, majd lassan kortyolva igyuk meg. A napi adag maximum kétcsészényi.
• A fagyöngy csomagolásán található adagolási útmutatót érdemes mindig szem előtt tartani, hiszen túladagolása, illetve 34 hétnél hosszabb ideig történő használata miatt a szer veszélyes lehet, májkárosodást is okozhat!
• Daganatosok számára a tea nem elegendő, mert csak nagyon kevés lektint tartalmaz. Számukra - a hazánkban még nem engedélyezett, ám Nyugaton évtizedek óta jó eredménnyel használt! - injekciós készítmények kúraszerű használata ajánlott.

A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.