A pajzsmirigy két lebenye a nyakon, a gége ún. pajzsporcai alatt, a légcső
legfelső részét közrefogva helyezkedik el, a két lebenyt elől-alul egy kis híd
köti össze. Kóros körülmények között a pajzsmirigy megnagyobbodhat, akár diffúzan,
akár göbös formában. Az alaki megnagyobbodás nem mindig jelent egyúttal működési
változást is. Járhat akár normális, akár fokozott, akár csökkent hormontermeléssel.
Ez a megnagyobbodás a betegvizsgálat során tapinthatóvá is válhat, és - a mirigy
elhelyezkedése folytán - a légcsövet nyomhatja, függőleges lefutásából kitérítheti,
illetve szűkítheti is. A pajzsmirigy nagyságának, anatómiai elváltozásainak
a pontos kiderítésére az ultrahang-, illetve az izotópvizsgálat ad lehetőséget.
Működés
A pajzsmirigy hormonjai a szervezet anyagcsere-folyamatainak, az energiaforgalomnak
és a hőszabályozásnak legfontosabb tényezői. Az anyagcserét fokozó hatásuk révén
növelik az oxigén felhasználását is. Emelkedik a zsírok és fehérjék lebontása,
a cukorraktárakból fokozzák a kiáramlást, ezáltal a vércukorszintet is emelik.
Az idegrendszer normális tevékenysége is jelenlétükhöz kötött. Fiatalkorban
elengedhetetlenül szükségesek a normális testi és szellemi fejlődéshez.
Diffúz pajzsmirigy megnagyobbodás
A hormonok jódot tartalmaznak. Az ivóvíz és táplálék útján a szervezetbe kerülő
jódból előbb egy, majd két, három és négy jódatomot tartalmazó vegyület épül
fel, és a két utóbbi az aktív hormon (trijód-tironin - T3 - és tetrajód-tironin
vagy tiroxin - T4). A pajzsmirigy működését elsősorban a hipofízisben termelődő
trophormon, a TSH szabályozza, de mint már említettük, a bevitt jód mennyisége
is befolyásolja a hormontermelést.
Fokozott hormontermelés
A túlműködés leggyakoribb oka az - autoimmun eredetű - pajzsmirigyhormon-termelés
fokozódása (hyperthyreosis). Az ok a pajzsmirigyben keresendő, nem az agyalapi
mirigy TSH termelése nő meg. (A betegséget Európában Basedow-kórnak, az
angolszász/amerikai területen Graves-kórnak nevezik.).
Exophtalmus
Hasonlóan fokozott termelésre utaló tüneteket okozhat az olyan ún. göbös pajzsmirigy-megnagyobbodás ("göbös strúma"), amikor a kialakuló körülírt elváltozás akár extrém nagy mennyiségű
hormont termel.
A betegben jelentkező tünetek - a hormonhatásnak megfelelően - igen sokrétűek:
fokozott étvágy mellett a beteg testsúlya csökken. Megmutatkoznak a szimpatikus
idegrendszer izgalmi jelei: gyors és erős szívdobogás, a szív ingerképző- és
-vezető rendszerének zavarai, verejtékezés, izgatottság, ingerlékenység, sokszor
hasmenés. A keringés sebessége nő, magas vérnyomás is jelentkezhet. A vérben
nem mindig találhatjuk meg a vércukorszint emelkedését, mert ezt kompenzálhatja
a fokozott energiaigény miatt szükséges nagyobb cukor-elégetés. Jellegzetes
tünet lehet a szemgolyók kidülledése, amely, ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá
teszi a szemet, és ez akár növelheti a női vonzerőt, de a későbbiekben már ijesztő
arckifejezést kölcsönöz a betegnek, és veszélyezteti a látást is.
Exophtalmus
Emelkedhet a testhőmérséklet, a betegek a meleget rosszul tűrik. A pszichés
nyugtalanság, érzelmi labilitás miatt sokszor a beteg környezete hívhatja fel
a a kezelőorvos figyelmét, hogy "valami nincs rendben".
Ugyanilyen tünetekkel jelentkezik akár a göbös strúma, akár az agyalapi mirigy
TSH-túltermelése következtében létrejövő hyperthyreosis is, az okok elkülönítése
a követendő kezelés meghatározása miatt szükséges. Erre szolgálnak a hormonszintek
meghatározása, az ultrahang- és izotóp-vizsgálatok.
Göbös pajzsmirigy megnagyobbodás
Csökkent hormontermelés
Tüneteiben különbözik az újszülött- csecsemő- vagy gyermekkorban jelentkező
csökkent pajzsmirigyműködés (hypothyreosis) a felnőttkoritól. A fiatalkorban
jelentkező zavarok oka lehet jódhiány vagy genetikai zavar, és jellegzetes tünete
a szellemi és testi fejlődés nagyfokú elmaradása (kretenizmus). A felnőttkori
hypothyreosis több okra vezethető vissza: - autoimmun eredetű csökkent pajzsmirigyműködés
pajzsmirigygyulladás után kialakuló hypothyreosis
ritkábban az agyalapi mirigy csökkent TSH-termelése
hyperthyreosis miatt végzett pajzsmirigyműtét után a rosszul kezelt betegekben.
A klinikai tünetek a következők lehetnek:
Mixödéma
Meglassult testi mozgás és szellemi működés, feledékenység, aluszékonyság.
A testsúlynövekedésben elsősorban a bőr alatti kötőszövetekben felhalmozódó
és ott megkötődő különleges vizenyő (mixödéma) játszik szerepet. A vérképzés
zavara miatt vérszegénység léphet fel, ez tovább ronthatja az amúgy is jelentkező
étvágytalanságot, gyengeséget. Lassul a szívműködés, a beteg fizikai terhelhetősége
csökken, a hideg hőmérsékletet nagyon rosszul tűri. Előfordult már, hogy a szellemi
tevékenység zavarai miatt a beteg elmeosztályra került!
Kretén
A felsorolt jellegzetes tünetek természetesen a betegség súlyossági fokától
függően nem mindig és nem azonos fokban jelentkeznek. Különösen nehéz az egy-egy
tünet mögött felismerni a pajzsmirigy csökkent működését az időskorban. (Könnyű
az idős ember csökkent fizikai teherbírását és meglassult szellemi tevékenységét
korával magyarázni, de biztos, hogy csak ez az ok?!)
Kezelés
A fokozott működés helyrehozására többféle lehetőségünk is kínálkozik, és a
betegség pontos okának kiderítése, a tünetek súlyossága és a beteg életkora
egyaránt mérlegelendő a kezelés megválasztásánál. A fokozott hormonkiáramlás
csökkentésére rendelkezésünkre áll a gyógyszeres gátló kezelés, a izotóppal
történő működéscsökkentés és a műtét.
Néhány szempont a választáshoz:
Az önálló működésű, gyógyszerrel nehezen befolyásolható és túlműködő göbök
esetén műtét jön szóba. Ugyanez a választás, ha a pajzsmirigy megnagyobbodása
elnyomja és/vagy beszűkíti a légcsövet és/vagy a nyelőcsövet.
Műtét mellett kell döntenünk, ha a diagnosztikus tevékenység során (például
a pajzsmirigyből vékony tűvel nyert anyag szövettani-sejttani vizsgálatával)
rosszindulatú elváltozás gyanúja merült fel. (Ez egyaránt előfordulhat a túl-
és a csökkent működésnél is.)
Idősebb korban előbb kerül szóba az izotópkezelés, amire fiatal, fogamzásképes
korban lévő nőnél nem gondolhatunk. Egyéb esetekben rendelkezésünkre állnak
azok a gyógyszerek, amelyek a pajzsmirigyhormonok termelését képesek gátolni.
A gyógyszeres kezelés hónapokig tart, és megköveteli az orvos és beteg rendszeres
és folyamatos kapcsolatát. (Ahogyan ez persze minden idült betegség kezelésénél
követelmény!)
A hypothyreosis kezelésénél is külön kell tárgyalnunk a csecsemő- és gyermekkori
betegséget. Itt a legfontosabb a megelőzés (jódhiányos területeken a megfelelő
jódpótlás akár a konyhasóban, akár egyéb módon), mert a kialakult kretenizmus
gyógyítása már nem sok sikerrel kecsegtet. Ha nem jódhiány, hanem egyéb - genetikai
- tényezők állnak a hypothyreosis hátterében, döntő a korai diagnózis, és a
megfelelő hormonpótlás (szubsztitúció).
A felnőttkori csökkent működés megállapítása után aránylag könnyű a helyzetünk,
mert gyógyszer formájában megfelelő pajzsmirigykészítmények állnak rendelkezésünkre.
Egyedül az adag meghatározása, majd a beteg rendszeres ellenőrzése a feladatunk.
Oldalak: 1
Kiss, R.; Hormonháztartásunk SubRosa Kiadó
2003-01-05 10:59:44
Metakereső
Főoldal
)
)
)
)
)
)
Levél a szerkesztőségnek 
