Hirdetés

Mit kell tudni az érelmeszesedésről?

Az érelmeszesedés az oxigénben dús vért szállító erek, az artériák elváltozása. Ezek az erek szállítják a vért a különböző szervekhez, szövetekhez. Például a végtagokhoz, így szűkületük esetén lábikragörcs jelentkezik. Például az agyban, melynek szűkületekor szédülés és az agyi keringés zavarainak egyéb tünete lép fel. Nem utolsósorban pedig a szívhez.

koszorúér-meszesedés, dohányzás, artériák, elváltozása, EKG-vizsgálat |

Gyógy-ír   Kisalföld

A szív vérellátását, ezáltal oxigénellátását biztosító erek a koszorúerek. Azért kapták a szemléletes koszorúér elnevezést, mert nagyrészt a szív külső felszínén, mintegy koszorúként helyezkednek el.

Hogyan alakul ki a koszorúér-meszesedés? Különböző rizikótényezők segítik a kialakulását. Ezek a már jól ismert károsító tényezők a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a vér emelkedett koleszterin- és trigliceridszintje. Ugyanakkor tény, hogy az egyes rizikótényezők érvényre jutásában jelentős szerepe van az örökletes tényezőknek is. Ez utóbbi miatt létezik az az igazságtalannak tűnő gyakorlat, hogy van, aki évtizedeken át "büntetlenül" dohányozhat, míg mások dohányzás nélkül is koszorúér-betegségtől szenvednek. Ebben az esetben, mivel a természet így alkotta meg az öröklődést, nem az "igazságunkat", sokkal inkább a helyes megoldást kell a megelőzés érdekében mindenkinek megtalálni. Persze azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy sok "nemdohányzó" éveken át passzív dohányos volt és jelenleg is az, az emberi jogok és a dohányosok szabadságának téves értelmezése miatt. Magyarán: egy rakás szerencsétlenség az, aki hagyja, hogy akár a főnöke is a környezetében, zárt térben dohányozzon, ha ő maga nem gyújt rá. Mindenki "szórakozzon" a saját egészségével. Amíg megteheti.

De mégis, konkrétan hogyan alakul ki a koszorúér-meszesedés? Úgy, hogy a verőerek falában "koleszterinfelrakódások" alakulnak ki, amit természetesen az ér belső sejtrétege is befed. A mechanizmus ennél a sejtek szintjén azért némileg bonyolultabb, de jelen esetben gyakorlatilag ennyi a lényeg: ezáltal a verőerek átmérője szűkebb lesz, s kevesebb vér folyhat át bennük egységnyi idő alatt. Ennek következtében, ha megnő a vérigény a szívben, például fizikai terhelés hatására, a beszűkült erek már nem képesek elegendő vérrel, így elegendő oxigénnel ellátni a szívizom szöveteit. Ekkor jelenik meg az a heves mellkasi fájdalom, amit szaknyelven angina pectoris szindrómának hívunk.

Az artériák "meszesedésekor" a szűkült ér kevesebb vért tud eljuttatni a szerveinkhez. Hasonlóképpen, mint egy vízköves vízcső a lakásunk falában.

Normál érkeresztmetszet Közepesen beszűkült ér

Mi az angina pectoris szindróma tünetegyüttes?

Általában és klasszikus formában a szegycsont mögött, tehát a mellkas közepén jelentkező heves szorító, markoló, nyomó jellegű fájdalom. Ez annyira kínzó lehet, hogy a beteg elgyengül, hideg veríték jelenik meg a bőrén és általában halálfélelelem kíséri. Természetesen előfordulhat mindez nem ennyire típusos formában. Lehet erős görcsös hasi fájdalom, csuklás kíséretében. Fájhat a beteg bal karja úgy, hogy "majd leszakad". A fájdalom megjelenhet a hátban, az állban is egyaránt. Sőt! Egyes esetekben, például előrehaladott cukorbetegség esetén, a koszorúér-szűkület okozta keringési zavar a beteg szívben akár fájdalom nélkül is kialakulhat.

Mit kell tenni akkor, ha mellkasi fájdalom jelenik meg?

Az ép érben történő véráram sematikus ábrázolása.

Amennyiben a panasz első alkalommal jelentkezik, tehát nincsen semmiféle vizsgálati eredményünk, leletünk, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Az első mellkasi, sőt, háti fájdalom esetén, hacsak nem nyilvánvalóan semmi köze a szívhez, EKG-vizsgálat szükséges. Mikor forduljunk orvoshoz? Azonnal. Nincs mire várni. Szakembernek kell megítélni azt, hogy adott esetben az a panasz, ami eddig még soha nem fordult elő az életünkben, vajon szíveredetű-e vagy nem. Ezzel nem szabad és nem is kell sokat vacakolni, mert tény, hogy a hirtelen szívhalál leggyakoribb oka ma is a szívinfarktus. És az is tény, hogy a betegek csaknem 100%-ánál az infarktus kialakulása előtt már voltak a bajt előre jelző panaszok, csak a beteg nem vett róluk tudomást. Nem tekintette magát lehetséges betegnek. Vagyis a szervezet jelzéseit időben észre kell venni, s azokat meg kell vitatni szakemberrel, nehogy a jelek értelmezésekor tévútra tévedjünk. Akár súlyosabb, akár enyhébb irányba. Mert egyik sem szerencsés. "Minek menjek orvoshoz, ha a fájdalom már elmúlt, hiszen az EKG akkor már nem mutat ki semmit?!" Az egyáltalán nem biztos. Ugyanakkor tény, hogy valós információt a fájdalom alatt készült EKG-vizsgálat ad. Amit persze nagy segítség, ha össze tudunk hasonlítani egy fájdalommentes állapotban készült EKG-val. S ha a beteg panasza tartósan nem áll fenn, annak valóban inkább örülni kell, de akkor sem szabad megfeledkezni arról, hogy a tünet jelentkezésének okát megkeressük. Erre találták ki a 24 órás ambuláns EKG-vizsgálatot és a terheléses EKG-vizsgálatokat. De ezekről majd legközelebb.

koszorúér-meszesedés, dohányzás, artériák, elváltozása, EKG-vizsgálat

2002-07-18 14:58:21

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop