Fáradt lesz, fáj a feje vagy görcsöl a hasa egy szelet finom sütitől vagy egy tálka egészségesnek hitt müzlitől? Időnként fura kiütések, ízületi panaszok jelentkeznek egy csésze kávétól vagy valamelyik citrusfélétől? Lehet, hogy még az összefüggést fel sem fedezte, s nem tudja, mitől érzi magát rosszul bizonyos időszakokban, mert még nem hívta fel senki a figyelmét rá, hogy ennek oka bizony még a legfinomabb étel vagy sokat reklámozott gyümölcslé is lehet.
Korábbi számainkban már többször is ejtettünk szót az egyre halmozódó élelmiszer-allergiáról, a hisztamin-túlérzékenység okairól és esetleges kezelési lehetőségeikről. Most elsősorban arra szeretnénk fókuszálni, hogy mely adalékanyagok és miért okozhatnak problémát az arra érzékenyeknél. S persze hogy mindez milyen fura tüneteket provokálhat.
Mivel a szervezetet a fokozódó testi és lelki stressz mellett egyre nagyobb mértékben éri a környezetből vegyianyag-terhelés is, gyakran képtelen már az élelmiszerekben található újabb és újabb adalékokhoz is igazodni.
Az élelmiszeripar egyre bonyolultabb technológiáinak köszönhetően testünk épsége óriási veszélyben van, hiszen szinte minden, amit megeszünk-megiszunk, bejut a bélnyálkahártyán keresztül a vérbe és a szövetekbe is, a sejtek, szervek működését pedig nagyon hamar és könnyen károsítják a számukra idegen és feldolgozhatatlan anyagok. Az agysejtek tevékenysége nagymértékben függ az elfogyasztott étel összetételétől és minőségétől, s így a központi irányítás, a mindent összehangoló idegi szabályozás nagyon hamar kibillenhet megszokott ritmusából, emiatt a pedig felborul az egyes szervek működése, vagyis beindul egy bonyolult, sokszor nehezen feltérképezhető láncreakció.
Miről ismerhető fel?
A táplálék-túlérzékenység tünetei igen szerteágazóak, ezért még jól képzett szakemberek számára sem azonnal azonosíthatók. Nemritkán különféle kiválasztószervi zavar formájában jelennek meg (például bőrkiütések, vesepanaszok, májfunkciós eltérések.), ami nem véletlen, hiszen a szövetek ezúton próbálnak megszabadulni a feleslegben felhalmozott s őket terhelő vegyi anyagoktól. Tehát ez az automatikus salaktalanítási folyamat arra próbálja ráirányítani az érintettek és a szakemberek figyelmét, hogy a szövetekben túlzott mértékben rakódott le mindenféle kóros anyag. Ilyenkor csak a tüneti terápiától nem lehet tartós eredményt várni, sőt, egyes esetekben akár hosszú távon többet árthat, mint amennyit könnyít a beteg állapotán.
Nem ritka, hogy a rejtett táplálék-túlérzékenység tünetei nem is az étel elfogyasztása után, jelentkeznek - sőt, ekkor gyakran átmenetileg enyhülnek is -, hanem csak 2-5 nap múlva okoznak mindenféle panaszt. A kórkép legtöbbször évek alatt, csak igen kis lépésekben alakul ki, s eközben a beteg egyre nagyobb mennyiségben kívánja vagy eszi ösztönösen a későn jelentkező tüneteket kiváltó élelmiszert (pl. csokit, cukorkát, sütit, chipset.). Többen szinte függőségbe kerülnek a kártékony ételtől, s állandóan tartanak belőle maguknál kisebb adagot, hogy átmenetileg ezzel "javítsanak" állapotukon.
Árulkodó jelek
Bőrtünetek
Viszketés : gyakran a genitáliák és a végbél tájékán is
Ekcéma, ekcémára emlékeztető nedvező és viszkető foltok (neurodermitisz)
Kiütés: erősen viszkető, rendszeresen fellépő
Emésztési panaszok
Afták és fekélyek a szájüregben
Puffadás, teltségérzet , émelygés és hányinger
Crohn-betegség, fekélyes bélgyulladás
Székrekedés és/vagy hasmenés különösebb ok nélkül
Colitis ulcerosa és irritábilis bélszindróma (érzékeny bélrendszer)
Keringési tünetek
Heves szívdobogás és/vagy magas vérnyomás étkezés után
Nagyon alacsony vérnyomás és/vagy alacsony pulzusszám (nagyfokú levertség, esetleg ájulás) étkezés után
Mellkasi szorító fájdalom evés után - EKG-eltérés nélkül!
Légzési panaszok
Orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás
Fulladás, nehézlégzés
Ízületi panaszok
Izomfájdalmak - különösen étkezés után fokozódó
Ízületi fájdalmak - kopásos vagy gyulladásos tünetek nélkül
idegrendszeri panaszok
Fülcsengés
Erős fájdalmak, migrén, krónikus fejfájás - különösen étkezés után
Koncentrációs zavarok
Alvászavarok
Pszichés panaszok
Ingerlékenység, labilis hangulat
Hiperaktivitás
Szorongás
Lehangoltság, depresszió
Hogyan jön létre?
A káros anyagok behatolási helyén - bélnyálkahártya, hörgők, bőr - olyan speciális immunsejtek (hízósejtek) találhatók, melyek allergiás tünetet előidéző anyagokat (hisztamint, prosztaglandint, leukotriént) raktároznak el. Ha ezek a sejtek az allergizálóanyag hatására esnek szét, akkor jóval nagyobb mennyiségben szabadulnak ki belőlük a felsorolt vegyületek, mintha csak spontán bomlanának le. Ettől:
megváltozik a nyálkahártyák áteresztőképessége - így még több idegen anyag (köztük allergén is) képes bejutni, a szövetek ödémásak lesznek
fokozódik a nyáktermelés, a könnykiválasztás - orrfolyás, hasmenés, könnyezés, nyáktermelődés a hörgőkben.
a sima- és harántcsíkolt izmok görcsösen összehúzódnak - bélgörcsök, köhögési rohamok, fulladás, izomfájdalmak, vérnyomás-emelkedés
értágulat - vérnyomásesés, ájulás
viszketés, gyulladás
megváltozik a fehérvérsejtek funkciója - gyengül az ellenálló képesség
beidegzési és más idegrendszeri zavarok keletkeznek.
A kialakuló panaszok súlyosságát fokozhatja, ha az élelmiszermag is tartalmaz jelentősebb mennyiségű hisztamint, vagy keletkezik belőle a bélrendszerben az ott található baktériumok vagy erjedési folyamatok során. Ezért sokat segíthetne az érintetteknek, ha legalább ráírnák a gyártók az élelmiszerek csomagolására azok hisztamintartalmát. 5 mg-nál nagyobb adagot senkinek sem tanácsos étkezésenként fogyasztania, mert még viszonylag egészséges felnőtteknél is kialakulhatnak a fent leírt tünetek ennél nagyobb mennyiség bejutása esetén.
Megtévesztő laborértékek
Túlérzékenységi reakciók esetén többnyire az IgG- és az IgE-immunglobulinok (míg valódi allergiáknál csak az IgE!) mennyisége emelkedik meg. Az utóbbi elsősorban a gyomor-bélrendszeri és a légúti nyálkahártya érintettsége esetén növekszik meg, ám az sem ritka, hogy szintje teljesen normális, és mégis tipikus túlérzékenységi tünetekben szenved a beteg.
A túlérzékenység kimutatása nem könnyű, a következő lehetőségek állnak még a szakemberek rendelkezésére:
rotációs és elhagyásos diéta szoros megfigyeléssel és naplóvezetéssel
A vizsgálatokat érdemes kiterjeszteni a hiányzó vitaminok, ásványok és enzimek meghatározására (sajnos, ez hazánkban elég nehezen megoldható!)
Továbbá nem árt tudni, hogy az emésztőrendszeri nyálkahártya milyen állapotban van (ehhez érdemes legalább fájdalommentes 3D hasi ulrahangot végeztetni), mert annak irritáltsága jelentősen rontja az allergiára vagy túlérzékenységre való hajlamot.
Érdemes felmérni a normál baktériumflórát, annak zavara ugyanis fokozza a hisztaminérzékenységet.
Sokat segíthet a sav-bázis háztartás állapotának megítélése (pl. BETA-teszttel) is, mert a túlzottan savi irányú eltolódás növeli az allergia kialakulási kockázatát.
A felsorolt vizsgálatok eredményei akár hónapról hónapra változhatnak - attól függően, hogy az érintett hogyan él, mennyit tett egészsége rendezéséért, vagy mennyire rontotta helytelen életmódjával tovább a helyzetet, milyen gyógyszereket szed, s milyen betegségek, stresszhatás érték.
Túlérzékenyítő, allergizáló élelmiszerek
Tej : tejcukor, tejfehérje
Tojás : sárgája, fehérje
Gabonák : búza, rozs, árpa, tönköly, zab, kukorica, rizs, hajdina, szezám - főleg a bennük található gliandin
Fűszerek : bors, paprika, fokhagyma, cukor, méz, só, keleti fűszerek
Élvezeti szerek : kóla, szénsavas üdítők, dobozos gyümölcslevek, feketekávé, fekete tea, kakaó, csokoládé, marcipán, minden alkoholféle (főleg a sör, a vörösborok és a tömény szeszek)
Egyéb : nátriumfluorid, szalicilsav, citromsav, gumiarábicum, kobaltnitrát, szulfaguanidin, nikkelszulfát
Javasolt kezelési módok
Sajátvér-kezelés : ilyenkor a vénából levett kis mennyiségű vért vagy önmagában, vagy valamilyen előzetes kezelés után (oxigenizálás, ózonizálás, UV-C besugárzás), illetve különféle homeopátiás szerekkel kombináltan adja vissza megadott intervallumokban az orvos. Gyerekeknél a vénából vagy ujjbegyből levett vért homeopátiás hígítások után különféle erősségben és ritmusban kell szedni.
baktériumflóra - rendezés: a ma már hazánkban is kapható probiotikus készítmények megfelelő ideig és adagban történő fogyasztása elősegíti a túlérzékenységi tünetek enyhülését. A tartós hatás érdekében azonban érdemes betartani a kúra precíz és többlépcsős menetét, amit az erre képzett szakemberek megadnak.
vitamin - és ásványianyag-pótlás: kúraszerűen, nagy adagban adott vitaminokkal és ásványokkal könnyebb stabilizálni az immunfolyamatokat. Legfontosabb anyagok: béta-karotin, C-vitamin, E-vitamin, B-vitamincsoport, Ca, Mg, Zn, Se.
homeopátiás kezelés : leghatékonyabb az alkati kezelés, ám sokat segíthetnek azok az átmenetileg alkalmazott komplex szerek is, melyek elsősorban a nyirokrendszert tehermentesítik, és az anyagcserét, a kiválasztást aktiválják.
Akupunktúra : a kezelés hatására kiegyensúlyozottabbá válik az energiakeringés, és a túlingerelt zónák megnyugszanak, az energiahiányosak pedig újra feltöltődnek. A pontkombinációkat mindig az orvos állítja össze, az aktuális állapotnak megfelelően. Szerencsére ma már azoknak is elérhető ez a módszer, akik félnek a tűszúrástól, mert fájdalommentes kezelés is lehetséges a hatékonyság csökkenése nélkül.
A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
