Nátha vagy influenza?
A szakember szerint kevéssé ismert tény, hogy nemcsak az influenzát, a náthát is vírusok okozzák. E két megbetegedés kiváltásáért felelős vírusok egymástól eltérő víruscsaládok tagjai. A nátha és az influenza apró kórokozói egyaránt a légzőrendszeren át jutnak szervezetünkbe. Önálló szaporodásra nem képesek, így a nyálkahártyán megtelepedve, a gazdasejtekbe beépülve sokszorozódnak. A köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő számtalan fertőzött cseppecske útján egyik emberről a másikra terjed a fertőzés. Tüneteket még nem tapasztaló, de a vírust már hordozó egyén is terjesztheti a betegséget.
A legtöbb náthás és influenzás megbetegedés a téli hónapokban fordul elő; ez azonban nemcsak az alacsony hőmérséklettel van összefüggésben. Hideg időben gyakrabban tartózkodunk zárt, fűtött helyiségben. A központi fűtés szárítja a vírusok elleni első védelmi vonalat képező nyálkahártyákat, a ritkább szellőztetés, az összezártság pedig a fertőződés kockázatát tovább növeli.
A nátha és az influenza tünetei rövid lappangási idő után, a fertőződést követő 1-3 nap elteltével jelentkeznek. Az influenzát a náthától elkülönítő jellegzetes tünet a hirtelen kezdet, amelyet rendszerint láz és hidegrázás kísér. Nátha esetén láz nem alakul ki, bár kezdetben enyhe hőemelkedés jelentkezhet. A köhögés, az orrfolyás és az orrdugulás mindkét betegségre jellemző, a fáradtság, gyengeség, kimerültség, fejfájás és a végtagfájdalmak viszont influenzára utalhatnak. (Gyermekeknél előfordulhat, hogy az influenza csak egyetlen tünetet, hasmenést produkál.)
Mind nátha, mind influenza esetén ajánlatos sok folyadékot fogyasztani, influenza esetén ágyban maradni és a lázat csillapítani. Járványok idején hatásos lehet immunrendszerünket C-vitaminnal erősíteni. Vírusos megbetegedések kezelésére azonban az antibiotikumok nem alkalmasak, csak másodlagos fertőzések, például bakteriális eredetű tüdőgyulladás esetén ajánlott szedésük.
Az emberek többsége az influenzából 7-10 nap elteltével kigyógyul, bár a gyengeség és a kimerültség még napokig fennállhat. A náthából általában ennél hamarabb felépülünk.
Az esetek tíz százalékában szövődmény is előfordulhat, ekkor a gyógyulási folyamat lassúbb. Nátha esetén középfülgyulladás, a légcső és a hörgők baktériumos felülfertőződése, influenza esetén pedig tüdő-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás alakulhat ki.
Az influenzát védőoltással előzhetjük meg, bár a vírusok állandó átalakulásukkal az ellenük való védekezést jelentősen megnehezítik. A védőoltások annál hatásosabbak, minél nagyobb a hasonlóság a vakcinában jelen lévő és a járványt okozó törzs között.
Prof. dr. Fehér János szerint a védőoltás hatvan éven felülieknek, belső szervi megbetegedésben szenvedő gyermekeknek, cukorbetegeknek, tüdő- és szívbetegeknek, terhes kismamáknak, egészségügyi dolgozóknak különösen ajánlott.
Vírus okozta megbetegedésekről a pulzus további számaiban is olvashatnak. A témával kapcsolatos kérdéseiket, esetleges észrevételeiket várjuk a kiadó címén.
2005-01-09 18:05:34