A központi idegrendszerben (agyban és agyhártyában) előforduló gyulladásos
elváltozásokat meningoencephalitisnek nevezzük. Amikor dominálóan az agyhártyák
gyulladásának tüneteit észleljük meningitis serosáról, ha pedig az agyvelőben
van a gyulladás fő helye, encephalitis a diagnózis. Valójában azonban ha változó
mértékben is, minden központi idegrendszeri gyulladásnál érintve van az egész,
burokkal körülvett agy.
Meningitis serosa
Minden élő agens hatására kialakulhat központi idegrendszeri gyulladás. Ezen
kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, protozoonok, gombák, a vírusok, kórokozók
szerepe a legjelentősebb. A gyulladásos rakció lehet gennyes, amikor a liquorban
(agyvízben) gennysejtek jelennek meg, illetve szaporodnak fel, néha sűrű, zavaros
liquort okozva. A gyulladásos agyvízben a baktériumok is kimutathatók, illetve
az ellenük képződött ellenanyagok, ezért fontos, hogy a beteg mielőbb olyan
helyre kerüljön, ahol gyors liquordiagnosztikára van lehetőség. Ugyanis a mai
modern labortechnikával (gyorsteszt) fél órán belül már pozitív leletet kapunk.
A serosus (savós) mentingitis esetén víztiszta az agyvíz, úgynevezett mononucleális
(egymagvú) sejtek, lymphocyták szaporodnak fel, megnövekszik a liquor mennyisége
is, ami agyűri nyomásfokozódást okoz.
A serosus meningitisek egyik leggyakoribb lehetséges kórokozójaként a vírusok
közül az enterovírusokat tartjuk számon, de a kullancsvírus, influenza, mumpsz,
bárányhimlő, kanyaró, rubeóla vírusai is kiválthatnak savós agyhártyagyulladást.
A kórokozók a vérárammal kerülnek az agyhártyákra, ha főképpen az agyhártyákat
érinti a gyulladás, viszonylag enyhe betegségtünetek jönnek létre, rövid ideig
tartanak, görcsök, eszméletzavar nem alakul ki, néha annyira enyhék a tünetek,
hogy csak más okból végzett gerinccsapolásnál derül ki a betegség.
Milyen tünetek vannak savós agyhártyagyulladásnál?
Körülbelül 4-6 napos lappangási idő után általános tünet a fejfájás, láz, hányás,
rossz közérzet, majd gyakran két hullámban jelentkező láz esetén, néhány nap
múlva, a második lázhullámban jelennek meg az úgynevezett meningeális jelek,
tarkókötöttség, fokozódó fejfájás, kóros reflexek, tudatzavar.
Enyhe gyulladásnál 4-5 nap alatt gyógyulás következik be. A kezelésnél is figyelembe
kell venni a betegség enyhe lefolyását, ezért csak tüneti kezelést alkalmazunk,
lázcsillapítást, folyadék-, elektrolitpótlást, agynyomáscsökkentőket. Viszont
ha olyan kórokozóról van szó, ahol rendelkezésünkre áll a kórokozóra ható antimikróbás
szer, akkor feltétlenül adni kell, mint a Lyme-kórnál, herpes infectiónál stb.
A
meningitis
serosa előfordulhat sporadikusan, egy-egy megbetegedéssel ölthet azonban járványos
méreteket is. Jelenleg járványosan zajló savós agyhártyagyulladás van Romániában.
Ez év júniusa óta halmozódik a megbetegedések száma, központja az ország moldovai
területe, de már az egész ország területéről jeleznek betegeket. Több mint ötezer
esetről tudósítottak a hivatalos szervek. A betegek döntő többsége 6-16 év között
van. Ezen járvány kórokozói is úgynevezett enterovírusok, több fajtájukat sikerült
kimutatni a betegek vizsgálati anyagából, székletükből. A vírusok szájon át
kerülnek a szervezetbe, a vékonybélben szaporodnak, igen változatos kórképeket
is létrehozhatnak, többek között a savós agyhártyagyulladást.
Lehet a fertőzöttek között sok tünetmentes vírushordozó, akik a székletükkel
ürítik a vírust. Ezen vírusürítők játsszák a főszerepet a járvány terjesztésében,
általuk nagy távolságokra juthat el a kórokozó. Jelen romániai járványnál is
ez a helyzet, ugyanis közös terjesztőtényezőt, mint fertőzött víz vagy élelmiszer,
ez ideig nem találtak.
A betegség megelőzésére, a járvány megfékezésére a legjelentősebb a higiénés
szempontok betartása. Legfontosabb a gyakori, hatékony kézmosás, megfelelő minőségű
víz és élelmiszer fogyasztása, fürdésnél vigyázni kell, nehogy a szájba kerülő
vizet lenyeljük. Tudni kell, hogy a vírusürítés egy hónapig is eltarthat, immungyenge
embereknél pedig hónapokon keresztül. Hazánkban ez ideig nem észlelték a serosus
meningitisek megszaporodását.
Évente 200 körül van a bejelentett betegek száma, ugyanis a betegség ki- és
bejelentése is kötelező. A betegeket el kell különíteni és kezelésük fertőzőosztályon
kell hogy történjen a heveny tünetek lezajlásáig. A beteg váladékait és a bevitt
fertőző tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell. Minden járvány kapcsán megnő
az érdeklődés és egyúttal a félelem is az aktuálisan szereplő fertőző betegség
iránt. Így van ez napjainkban is a Romániában zajló járvánnyal kapcsolatban.
Hiszen a turizmus, a határok szabad átjárhatósága, a távolságok gyors megtétele
mind-mind kedves egy járvány szétterjedésének.
Hazánk járványügyi helyzete jó, és ha a Romániába utazók lelkiismeretesen betartják
a higiénés szabályokat, nem fenyegeti őket komoly fertőzésveszély. Informálódni
kell azonban a járványügyi szakemberektől az úti cél helyén, vagy utazásunk
során nyilvánosságra került fertőzésekről, hogy hatékonyabb legyen védekezésünk.
Metakereső
Főoldal
)
)
Levél a szerkesztőségnek 
