Az idegrendszer számos betegsége okozhat zsibbadást a felső végtagon. Ideggyulladások
általában nemcsak a kézen, hanem a lábon is okoznak zsibbadást. Elsősorban a
kesztyűnek vagy zokninak megfelelő területeken jelentkeznek, a végtagok tövénél
kevésbé. Legkifejezettebben az ujjakat, a talpat és a tenyeret érintik, sokszor
hasogató fájdalommal járnak, a lábfej és a kézfej gyengeségét is okozzák. A
kiváltó ok gyakran cukorbetegség vagy mértéktelen alkoholfogyasztás, de gyógyszerek,
immunbetegségek, fertőző folyamatok is szerepelhetnek kórokként. Vitaminok adásával,
a kiváltó ok kiiktatásával vagy kezelésével javíthatjuk ezeket az állapotokat.
A kézzsibbadás okainak másik csoportjába tartoznak a végtagokat behálózó környéki
idegrendszer szálait összenyomó tényezők. Ezek az idegszálak csontok, izmok,
szalagok által képezett "alagutakban" haladnak. Ezek után nevezik az összenyomásuk
miatt létrejövő kórképeket "alagútszindrómáknak". Ilyen a kéztői (carpalis)
alagútszindróma, mely elsősorban gépírókon, kötőkön alakul ki a kéztő tenyéri
oldalán futó ideg károsodásakor. A tenyér és az ujjak tenyéri oldali zsibbadását
a kéz gyengesége és általában erős, különösen éjszaka fokozódó karfájdalom kíséri.
A singcsonti (ulnaris) ideg alagútszindrómája kétkezi munkásokon, leggyakrabban
villanyszerelőkön figyelhető meg. A könyök belső oldalán futó ideg megszorul
egy félig csontos alagútban és állandóan dörzsölődik annak falához. Ennek hatására
néha tapintható dudor is megfigyelhető, különösen soványabb egyéneken. A tenyér
és az alkar singcsonti (kisujj felőli) oldalán okoz zsibbadást, mely állandó
jellegű. A kéz kis- és gyűrűsujjának gyengesége is kíséri, de könyöktáji fájdalmat
is okozhat. A fentieken kívül a kézen még számos jellegzetes, de ritkább alagútszindróma
ismert. Szinte mindegyiknél megfigyelhető, hogy az ideg összenyomása helyét
ujjunkkal megnyomva áramütésszerű érzés fut végig a kezünkön az ujjak irányába.
Az alagútszindrómák kezelése lehet nyugalomba helyezés, helyi szteroid-infiltráció,
esetleg az ideg műtéti feltárása és felszabadítása.
Az idegrostok a központ felé haladva kötegekké szedődnek össze (ábra), a felső
végtag idegei az úgynevezett "karfonatba". Ez a nyak és a mellkas találkozása
táján, a kulcscsont mögött fut csaknem vízszintes irányban. Karfonatsérülés
létrejöhet baleset, a kar túl erős megrántása következtében, de a környező csontos
és lágyrészképletek is nyomhatják az idegfonatot (feszes nyakizmok, alsó nyakcsigolyáról
eredő borda, tüdőcsúcsdaganat), néha a körülvevő erekkel együtt. Ilyenkor csaknem
az egész felső végtag zsibbadása jön létre változatos bénulásokkal és gyakran
erős fájdalommal. Nehéz tárgy lógó karral történő cipelése, vagy felemelt karral
történő tartós munkavégzés is fokozhatja a panaszokat. Kezelése az ideg nyomás
alól történő felszabadítása műtéti úton, ha a panaszok szükségessé teszik.
A karfonatba összeszedődő idegszálak a nyakcsigolyák közötti kis lyukakon ideggyökökké
csoportosulva jutnak be a gerincvelőbe. Nyaki csigolyabetegségek (spondylarthrosis),
porckorongsérv, csigolyasérülések a nyaki ideggyökök sérülését okozhatják ezeknél
a lyukaknál. Okozhat karzsibbadást, mely az ujjakig sugárzik lefelé, és általában
kézgyengeség, kar- és nyakfájdalom is kíséri.
Kezelése izomlazítók, fájdalomcsillapítók adása, a nyak rögzítése lehet első
lépésben úgynevezett Schanz-gallérral. A nyaki gerincre adott különböző fizikoterápiás
eljárások is segíthetnek. Bizonyos esetekben (porckorongsérv, csigolyatörés)
műtét végzése is indokolt lehet.
A központi idegrendszer megbetegedései közül a szélütés (stroke) okoz leginkább
karzsibbadást. A zsibbadás ritkán érinti csak a kart, gyakrabban az arcot és
a kart, vagy az azonos oldali mindkét végtagot. Ez a zsibbadás szinte sohasem
jár fájdalommal, de gyakran a kéz és a láb ügyetlensége, bénulása kíséri, valamint
a száj ferdesége. A jobb kar zsibbadása, gyengesége beszédzavarral is járhat.
A kórok az agyi vérkeringésben keresendő. Általában érelzáródás okozza a szélütést
(helyben létrejövő vérrög=thrombus, vagy tovasodródó rög=embolus következtében),
csak körülbelül 10 százalékban agyvérzés. Ilyenkor nagyon fontos az azonnali
orvosi segítség és a gyors kivizsgálás, mivel az agyszövet már percek alatt
is visszafordíthatatlan károsodásokat szenvedhet. Semmiképpen sem szabad senkinek
sem abba a hibába esnie, hogy panaszait elbagatellizálja, hogy ha ezek a kézzsibbadásos-bénulásos
tünetek csak néhány percig vagy óráig tartanak. Későbbi tartós és visszafordíthatatlan,
egyébként pedig megelőzhető bénulás előfutára lehet egy ilyen panasz. A kezelés
ilyenkor általában agyi keringést javító gyógyszerek adásából, és az agyat ellátó
verőér kimutatható szűkülete esetén ennek műtéti kitakarításából állhat.
A fentieknél jóval ritkábban sclerosis multiplex (az agyi idegrostok burkának
szakaszos elvesztése miatt kialakuló betegség), agydaganatok, az agy sérülései,
esetleg gyulladásai is okozhatnak kézzsibbadást. Ezek kizárása miatt is érdemes
neurológushoz fordulni.
Amint a leírtakból is látható, a kézzsibbadás a neurológiában sem tartozik
a ritka tünetek közé. Fontos a pontos diagnózis (neurológiai vizsgálat, röntgen,
agyi CT, MRI, elektromiográfia, elektroneurográfia, duplex ultrahang) alapján
megkezdett mielőbbi kezelés. A létrehozó számos betegség kimenetelében egészen
széles skálát ölel fel és kezelésük is merőben eltérő lehet.
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
