Az emlődaganat gyógyítása nem fejeződik
be a műtéttel. Ez a betegség hajlamos a kiújulásra a műtéti területen és az
emlőhöz tartozó hónalji, szegycsont mögötti, kulcscsont alatti és feletti nyirokcsomókban.
E folyamat megelőzésére alkalmazzuk a sugárkezelést. A gyógyításban az ép és
daganatos sejtek eltérő sugárérzékenységét használjuk ki: a beteg sejtek elpusztulnak,
az ép sejtek "kiheverik" a sérülést
Kis, 2 centiméter átmérőjű daganat, nem áttétes hónalji nyirokcsomók esetén,
ha az emlőt egészében eltávolították, a sugárkezelésre nincs szükség. Ekkor
kicsi a kiújulás veszélye.
Emlőmegtartó műtét esetén - mivel a már felismert és eltávolított daganaton
kívül nem kimutatható, mikroszkópos méretű tumor jelen lehet -, ezek elpusztítása
érdekében feltétlenül szükség van a besugárzásra.
Sok tévhit, alaptalan félelem él a köztudatban, valamint a betegek között a
gyógyító céllal alkalmazott radioaktív sugárzással kapcsolatosan. Ilyen a kezelés
alatt fellépő, bőrvörösséggel járó gyulladásos elváltozás, melyet helytelenül
az égési sebekkel azonosítanak: "elégették a bőrét". Ennek semmi köze az égési
sebekhez. Kialakulása más módon történik, a bőrgyulladás átmeneti, az esetek
nagy részében idővel (néhány hónap alatt) nyom nélkül elmúlik vagy halványbarnára
elszíneződött bőr látható a sugárkezelt területen.
Az átmeneti és elkerülhetetlen gyulladás mértéke jelentősen csökkenthető a
bőr helyes ápolásával, minden kémiai és fizikai inger kerülésével (a kezelt
terület szappanmentes tisztítása, dezodorok, közvetlen napsugárzás, kvarcolás,
szoros ruházat viselésének kerülése). Érdekes kivételt képeznek a fehér bőrű,
szeplős, vörös hajú betegek, akiken a bőrgyulladás az átlagosnál erősebb lehet.
Fokozott bőrreakció esetén szükségessé válhat 2-3 hét kezelési szünet, de ez
a kihagyás a gyógyulást nem veszélyezteti. Fekélyek nem alakulnak ki megfelelően,
kellő szaktudással végzett beavatkozás esetén. A betegek sokszor félnek a hajhullástól.
A szőrzet vagy a haj kihullása csak akkor következik be, ha a sugárkéve ilyen
területet ér. A kezelés időtartama 5 naptári hét, 25 kezelési nap. A hét utolsó
két napján nem a pihenőnap miatt tartunk szünetet, ennek sugárbiológiai okai
vannak.
Természetesen ez a beavatkozás is jár bizonyos mellékhatásokkal. A már említetteken
kívül átmeneti fáradékonyság, gyengeség, csökkent étvágy, a fehérvérsejtek számának
időleges csökkenése alakulhat ki. A kezelés befejeztével mindezen tünetek néhány
héten belül maguktól is elmúlnak, de szükség esetén megfelelő gyógyszerekkel,
helyes életmóddal a mellékhatások megelőzhetők, illetve mérsékelhetők.
Az emlőrák gyógyításával kapcsolatban a műtéti, sugár- és gyógyszeres kezelés
mellett kevés szó esik a hormonkezelésről. A rosszindulatú daganatok mindegyike
bizonyítottan genetikai mutációk következtében alakul ki. A genetikai hibák
összegződése esetén egyes családokban azonos vagy akár eltérő fajtájú rákok
a népesség átlagához viszonyítva halmozottabban, nagyobb valószínűséggel fordulnak
elő.
A már kialakult betegség biológiai viselkedését egyéb tényezők is befolyásolják.
Az emlődaganat növekedésében, áttétképzési hajlamában régóta ismeretes a női
nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) szerepe is. Az emlőráksejtek egyharmadában
vannak jelen hormonreceptorok, egyfajta "érzékelők", amelyekhez a nemi hormonok
molekulái kapcsolódni tudnak. A receptorok jelenlétét a szövettanász orvos -
patológus - az eltávolított daganatból készített szövettani metszetekből állapítja
meg. A kapcsolat eredményeként a sejt fokozza anyagcseréjét, fehérjéket termel,
de legfőképpen nagyobb mérvű szaporodásra, így növekedésre, áttétképzésre lesz
képes.
A hormonkezelés ezt a folyamatot gátolja azzal, hogy megakadályozza a hormonmolekula
és a receptor összekapcsolódását, ezzel a sejt szaporodását. Ezt kétféle módon
érhetjük el: hamis, nem működőképes, de a kapcsolódási helyeket elfoglaló vegyületet
juttatunk a szervezetbe, így a sejtszaporodás mértéke csökken. Ez a gyógyszer
az antiösztrogén, mely hazánkban Zitazonium néven ismert. A másik módszer lényege,
hogy az agyalapi mirigy vagy a mellékvesekéreg működését blokkolva a nemi hormonok
termelődése közel nullára csökken, azaz a sejthez nem juthat szaporodásra ingerlő
anyag. Ez utóbbi eljárást nevezik "kémiai kasztrációnak".
A menopauza (a rendszeres havi vérzés elmaradása) után a nemi hormonok termelése
és mennyisége a petefészkek működésének leállása miatt erősen csökken, így ekkor
a hormon-daganatsejt kapcsolódását kell megakadályozni. Ennél fiatalabb korban
a nemi hormonok mennyisége a normális petefészekműködés miatt oly nagy, hogy
célszerűbb blokkolni, leállítani a hormonok termelését. A mellékvesekéreg működését
leállítani képes anyag tablettaként, szájon keresztül szedhető. Az agyalapi
mirigy nemihormon-képzését bénító szert havonta egy alkalommal, 28 naponként,
injekciós tűn keresztül juttatjuk a hasfal bőre alá. Ennek hatására az alkalmazás
ideje alatt a havi vérzés elmarad. Mellékhatásként testsúlynövekedés, a nemi
vágy csökkenése, hangulati labilitás, hőhullámok jelentkezhetnek.
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
