  MetakeresőMagunkrólPartnerekIM site-okOrvost keresekLinkekMediFórumEnglish |
|
|
| ||
|
|||
|
|
|
Főoldal
A nők féltett kincse: Mellpanaszok emlőrák Korunk öntudatos asszonya rendszeresen megvizsgálja melleit. Az esetek több mint 90 százalékában éppen ők azok, akik először veszik észre, ha valamilyen rendellenesség van kialakulóban. Ennek azonban van árnyoldala is, ugyanis minden parányi mellfeszülés, nyomásérzékenység vagy csomó mélységes aggodalmat, szorongást vált ki belőlük. A ráktól való páni félelem miatt pedig sokszor vonakodva keresik fel az orvost. Következő írásunkkal minden nőnek szeretnénk segíteni, így közreadjuk, hogy mely tünetek - mellfeszülés, fájdalmak, csomók - esetében mi is a teendőnk egészségünk érdekében. A női emlő tinitől a matrónakorig többször változik. A mellszövet leés felépül, ezeket a változásokat pedig a női hormonok vezénylik. Az emlő szövete zsírból, stabilizáló kötőszövetből és a mirigyállományból áll. Ez utóbbi 1520 "mirigyfácskát" jelent, amelyeknek a törzse, azaz a tejjáratok az emlőbimbóba torkollanak.
A tejmirigyeket a hormonok, nevezetesen a prolactin és az oxytocin késztetik a terhesség és a szülés után anyatej termelésére. Emellett minden menstruációs ciklusban az ösztrogén és a gesztagén hormonok fejtenek ki hatást a mellek mirigyeire. Amikor az ösztrogéntartalom növekszik, fokozódik az emlő vérbősége. A gesztagénbefolyás alatt viszont az emlőszövet folyadékot vesz fel, a mell rugalmasan kemény lesz, feszül, esetleg fájdalmassá is válhat. MELLFÁJDALOM A MENZESZ TÁJÁNMiről van szó? A menstruációs ciklus második felében feszülés és kisebbnagyobb fájdalmak lépnek fel. Ezek a vérzés megindulásával enyhülnek. Ilyenkor az emlő és a bimbó nyomásérzékeny, feszül és keményebb is, mint egyébként. Ez a tünet az úgynevezett masztodínia, az emlőfájdalom leggyakoribb formája, s általában együtt jár a többi menstruáció előtti panaszegyüttessel. Mi az oka? Az emlő túlérzékenyen reagál a ciklus második felében fellépő hormonális változásokra: ilyenkor az emlő fokozott mennyiségű vizet vesz fel. Mennyire veszélyes? Jóllehet ezek a fájdalmak kellemetlenek, de semmi esetre sem utalnak az emlő rosszindulatú elváltozásaira. Mit tehetünk? Gyakran már egy jó melltartó is enyhíti a fájdalmakat. Emellett sószegény diéta is ajánlott. Ilyenkor tartózkodjunk a kávétól és kólától is, mert ezek elősegítik a vízvisszatartást. Erős mellfeszülés esetén tanácsos háromnégy hónapon át Evitamint (3-szor 400 egységet) és ligetszépeolajat (3-szor 500 mg-nyit) szednünk. Komoly fájdalom esetén esténként tegyünk svédcseppes borogatást melleinkre. Ilyenkor jó vastagon kenjük be kebleinket körömvirágkrémmel, majd tegyünk rá svédcseppel átitatott puha kendőt, s 3040 percig hagyjuk rajta. A hatást nem azonnal, hanem hosszú távon fogjuk érzékelni! CSOMÓ A MELLEKBEN?Miről van szó? Az emlő állományának ezt a krónikus elváltozását masztopátiának nevezzük. Az asszonyok egyharmadánál fellelhető kisebb-nagyobb mértékben. Leggyakrabban a 20-50 éves korúaknál fordul elő. Az érintettek 70-80 százalékánál cisztás masztopátiáról van szó. A ciszta a mirigyjáratok között található kis folyadékfelhalmozódásokból alakulhat ki. Ezek a csomócskák a menstruációs ciklus folyamán változtatják a nagyságukat, és a periódus előtt fájdalmas duzzanatokat okoznak. Mi az oka? Valószínűleg az ösztrogén és a gesztagén közötti egyensúlyhiány okozza a masztopátiát. Ilyenkor a peteérés idejére tehető "átalakulási folyamat" zavart szenved. Mennyire veszélyes? A masztopátiáknak több mint 90 százaléka veszélytelen, minthogy a mirigyszövet sejtjei semmilyen (70 százalék), vagy igen csekély (20 százalék) elváltozást mutatnak. Mit tehetünk? A masztodíniánál fájdalomenyhítő terápia alkalmazása javasolható. Emellett az emlőrák szempontjából fokozottan veszélyeztetett hölgyeknek ajánlott rendszeresen megvizsgáltatniuk magukat (mammográfiával, ultrahanggal). Így adott esetben egy gyanús duzzanat műtéti eltávolítása is szóba jöhet. JÓINDULATÚ CSOMÓKMiről van szó? Az emlőt alkotó mindhárom szövetben képződhet tumor. A tumor szó ne rettentsen meg senkit, hiszen az orvostudomány minden sejtszaporulatot, még az ártatlan jóindulatú csomókat is, tumornak nevez. A zsírszövetből kiinduló tumor a lipóma, a kö tőszövetből eredő a fibroma, a kötő és mirigyszövet jóindulatú tumora pedig fibroadenoma. Mi az oka? A lipómától eltekintve, amely főképpen az idősebb asszonyoknál jelentkezik, a jóindulatú emlőtumorok gyakran már a pubertáskorban keletkeznek, de leginkább a 30 év alatti nőket érinti. Ennek oka az, hogy ebben a korban az emlő különösen "aktív", jelentős változásokon megy keresztül. Mennyire veszélyes? A jóindulatú emlőtumorok nem válnak rosszindulatúvá, előfordulásuk nem növeli a rák kialakulásának veszélyét! Az emlőrák csak a tejjáratokból (85 százalékban) vagy a mirigyszövetből (15%ban) keletkezik. Mit tehetünk? A tumorok nem okoznak panaszokat. Azonban, hogy biztosra menjünk, minden csomót gondosan meg kell vizsgáltatni és kétséges esetben, ha növekszik és benyomul a "normális" emlőszövetbe, ki kell operáltatni.
Miről van szó? A mellcisztát lapos, folyadékkal telt ballonként képzelhetjük el. Menstruáció előtt gyakran igen fájdalmas, akár mandarinnagyságúra is megnőhet. Mi az oka? Minden emlőben termelődik kis mennyiségű folyadék, ami azután a tejjáratokban - normális körülmények között - észrevétlenül kiválasztódik az emlőbimbón át, vagy felveszi az emlőszövet. Ha ez a folyadék egy helyen felhalmozódik, cisztát képez, gyakran az úgynevezett csomós emlővel összefüggésben. Mennyire veszélyes? A ciszták nem adnak okot aggodalomra, ultrahanggal jól kimutathatók, s így időközönkénti ellenőrzésük nem jelent problémát. Mit tehetünk? Ha a ciszták panaszt okoznak, ki kell üríteni őket. Ezt - ultrahangos kontroll mellett - egy nagyon vékony, speciális tűvel, szinte fájdalommentesen el tudják végezni az orvosok. Ha azonban a ciszta ezután többször is újból megtelne, jobb, ha műtéti úton válunk meg tőle. CSALFA EMLŐFÁJDALMAK Miről van szó? Bizonytalan fájdalmak az emlőalapon, fájdalmas, húzó érzés a melltől a hónaljárok irányába, bőrpír - ezek a tünetek olyan okokra is visszavezethetőek, amelyeknek semmi közük sincs az emlő megbetegedéséhez. Mi az oka? Például egy rosszul fekvő melltartó, sportolás utáni izomláz, megfázás utáni nyirokkeringési panaszok, mosó és mosdószer allergia mindmind fájdalmat és irritációt válthat ki a mell területén. Mennyire veszélyes? Egyáltalán nem, ha a fent említett ártalmatlan okokról van szó. Mi a tennivaló? Olyan melltartókat kell használnunk, amelyek a melleinket alátámasztják, de nem páncélként szorítják. A sportolásnál átmenetileg valamivel könnyebb edzéseket tartsunk, amíg a mellizmaink fájdalommentessé nem válnak. A bőrvörösséget például körömvirágkrémmel gyógyíthatjuk. A gyulladásba jött hónalji nyirokcsomónál ügyeljünk arra, hogy megfázásunk elmúltával újból puhává váljanak, ha ez nem történik meg, forduljunk orvoshoz. A gyulladás enyhítésére esetleg enyhe körkörös nyirokmaszszázst is végezhetünk. Először mindig a nyaki nyirokutakat és nyirokcsomókat ürítsük ki, majd gyengéden masszírozzuk át a melleket, azok környékét és a hónalj alatti nyirokképleteket. A kezelés nem okozhat fájdalmat, sőt kimondottan kellemes. Ha a bőrpír intenzív, hűtő borogatást tegyünk rá: hideg kamillateába dobjunk pár jégkockát, majd mártsunk bele egy puha kendőt, kissé nyomkodjuk ki, és helyezzük az érintett területre. Ha átmelegedett, cseréljük ki a borogatást. Használhatunk hideg túrópakolást is. KIK A VESZÉLYEZTETETTEK?Az emlődaganat minden nő rémálma, annak ellenére, hogy lényegesen kevesebben tartoznak a veszélyeztetettek közé, mint ahányan szoronganak e betegség lehetősége miatt. Tulajdonképpen ha megvizsgáljuk, hogy kik azok a nők, akiknek emlődaganatuk lett, kirajzolódik a veszélyeztetettek típusa. Sokan nem beszélnek az emlődaganatukról és a gondjaikról sem családjukkal, sem orvosukkal, vagy egy pszichológussal. Sajnos sokan nem tájékozódnak a betegségről és gyógyulásuk esélyeiről sem. Pedig ez mindenképpen fontos lenne, hiszen a betegséghez való pozitív hozzáállás jó irányba tereli a betegség lefolyásának lehetséges útját! Az utóbbi évek megfigyeléseiből egyértelművé vált, hogy a káros környezeti hatások és a felgyorsult élettempó miatt az emlődaganat rizikója már az egyre fiatalabb nőket is fenyegeti. Szerencsére a korai diagnózis kedvezően befolyásolja a gyógyulás esélyét, éppen ezért van szükség arra, hogy a hölgyek rendszeresen, minden hónapban egyszer alaposan megvizsgálják melleiket. MI TÖRTÉNHET DAGANAT ESETÉN?A melldaganatos nőkre az alábbi gyógymódok várnak a kórházakban és a klinikákon: Műtét: ilyenkor a daganatos elváltozást kiműtik az emlőből. Ha ez valami miatt nem lehetséges, gyakran az egész emlőt eltávolítják a környező nyirokcsomókkal együtt. A radikális emlőműtétek hosszú távú eredményessége igen kérdéses. Az elmúlt években ezért egyre elterjedtebb a daganat eltávolítására szorítkozó "takarékos" műtét. Sugárkezelés: ezt a gyógymódot akkor alkalmazzák, ha a rosszindulatú daganatot már eltávolították az emlőből. Ilyenkor azt a részt, ahonnan a tumort kioperálták, foton, elektronvagy gammasugárzással kezelik. Célja, hogy a beteg szervezetében esetleg még meglévő rákos sejteket elpusztítsák. Kései szövődménye - a nyirokutak hegesedése miatt - lehet a felkarok és a mellkas súlyos ödémája. Kemoterápia: ez a gyógymód az egész szervezetre hatással van. Ilyenkor intravénásan vagy tabletta formájában olyan anyagokat juttatnak a beteg szervezetébe, amelyek hatására a gyors növekedésű sejtek - sajnos nem csupán a rákosak - elpusztulnak. Ezért komoly mellékhatásokkal kell számolnunk, immunrendszeri, máj, vese, szívkárosodás, emésztési zavarok, legyengülés, fogyás, étvágytalanság. Intenzívebb kezelések után nem ritka újabb - teljesen más szövettani típusú - daganatok és áttétek keletkezése. A statisztikai adatok alapján a citosztatikumok hatása egyáltalán nem meggyőző, előfordulhat, hogy többet árt, mint amennyit segít. Az elmúlt évek vizsgálatai szerint a 23 hónapos kemoterápia ugyanolyan hatásos, mint a 6-8 hónapos. Ezért az életminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt inkább a kis adagú és rövid időtartamú terápia felel meg a modern kezelés alapelveinek. Ráadásul a klimaktérium utáni kemoterápiás kezelés hatásossága egyértelműen rosszabb a még fiatalabb korú betegeknél. Nyugaton ezért ma már rendkívül megfontoltan és csak igen takarékosan, nagyon kis adagokban alkalmaznak ("light Kemotherapie") citosztatikumokat. Remélhetőleg hamarosan hazánkban is egyre inkább teret kap ez a kritikusabb és óvatosabb szemlélet... Katéterezés: a módszer lényege, hogy egy körülbelül 1 mmes katétert vezetnek az ütőérbe, ahonnan egy még vékonyabb szálat juttatnak el a tumor vérellátó erezetébe, s ide fecskendezik be a daganatellenes szereket. Az infúziós kezelésnél kevesebb a mellékhatása. Immunterápia: ez a gyógymód a műtétet és a klasszikus kezelést követheti. Tulajdonképpen a sejtek regenerációját igyekeznek elősegíteni általa. Ilyenkor vagy különböző stimulálószereket, vagy a beteg saját, ám hatástalanított ráksejtjeit injektálják be az érintett szervezetébe, hogy ezzel immunrendszerét fokozott működésre késztessék. Természetes immunerősítő szerek: ez állhat szervkivonatot tartalmazó (lép, máj, csecsemőmirigy) vagy fagyöngyinjekciós kúrából is. A beteg bőre alá ilyenkor például fagyöngykivonatot injekcióznak, hogy a szervezet immunvédekezését fokozzák, erősítsék. Hatásos immunerősítő még néhány más a lapacho nevű délamerikai gyógynövény (lásd még az ideál ‘99. novemberi számát!) is. A hipertermia is a kiegészítő kezelések közé sorolható, előnye, hogy jól kombinálható más módszerekkel. A kezelés abból áll, hogy az érintett területet egy órán át 43,5 Cfokra melegítik. Ez a hőfok elősegíti a hibás - azaz a rákos - sejtek szétesését, és egyúttal blokkolja a sejtosztódást is. Az egésztesthipertermia során több órán át 39-41 °Cra melegítik a teljes szervezetet. Ez nemcsak helyileg hat, hanem a vérben, nyirokban keringő daganatsejteket és az áttéteket is segít elpusztítani. Hasonlóan hat a lázterápia: ilyenkor lázkeltő anyagot adnak kis adagban, lassú cseppinfúziókban folyamatos vérnyomás és hőmérsékletkontroll mellett. A módszer semmivel sem hatástalanabb az előzőnél, nő és sokkal kevesebbe is kerül, de hazánkban sajnos még sehol sem alkalmazzák. A mesterséges lázkeltés és a hipertermia önmagában is hatásos immunstimuláló módszer, azok kemoterápiával történő kombinációjára tehát a kellő hatás kifejtéséhez nincs feltétlen szükség, bár hazánkban egyelőre csak együtt használják. A lázterápia és az alacsonyabb hőmérsékletű hipertermia akár együtt is alkalmazható. MIT TEHETÜNK?Ügyeljünk a testsúlyunkra, étkezzünk minél egészségesebben, teljesértékűbben Ha kemoterápiás kezelést kapunk, okvetlen használjunk sejtvédő vitaminokat (A, E, C, niacin, Q10 ) és más antioxidánsokat (lycopin, bioflavonoidok, cink, szelén). Az immunrendszerünket támogassuk gyógynövénykészítményekkel (fagyönggyel izlandi zuzmó, sédkenderfű, legyezőfű és lapachoteával, illetve azok kivonatát tartalmazó szerekkel) - sajnos ezek többsége hazánkban nem elérhető a nehézkes és korántsem betegcentrikus engedélyezési rendszernek köszönhetően! A besugárzás és a kemoterápia után Nyugaton lép, máj, csecsemőmirigykészítményeket is (nálunk nem regisztrált szerek!) használnak. Az áttétképződést csökkentik és a trombózis kivédésében segítenek az enzimek; kúraszerűen nagy adagban célszerű használni őket (ezek sem kaphatók Magyarországon!). A májműködést támogatják és a májsejteket regenerálják a máriatövis, a füstike, az articsókaés az aloetartalmú szerek. Továbbá az arginin, metionin és az Lcisztein nevű aminosavat tartalmazó készítmények. A csontritkulás kivédésére használjunk rendszeresen és tartósan természetes kalciumot és más ásványi sókat. A májműködés és az immunrendszer erősítésére jó az ózonterápia és a véroxigenizálás (HOT). Ezt a besugárzás és az infúziós kezelés előtti és utáni napokban célszerű végezni, később pedig érdemes fenntartó kezeléseket alkalmazni. A hajhullás csökkentésére és a hajregenerálódás elősegítésére szedjünk komplex vitamin, ásványianyag és gyógynövénytartalmú szereket már a kemoterápia megkezdése előtt. A mellekben tapintható csomókat rendszeresen ellenőriztessük jó felbontású ultrahangkészülékkel, esetleg mammográfiával. A műtét után se hanyagoljuk el a rendszeres kontrollt! Végezzünk rendszeres kar, nyak, válltornát, hogy a felső testfél nyirok és vérkeringése állandóan aktív legyen. Megelőzésre és a műtét után 46 héttel kiegészítésül nagyon jó a rendszeres szaunázás, hiszen ezzel is megemeljük a testhőmérsékletet és aktiváljuk az immunrendszert. Időszakosan végezzünk méregtelenítőnapokat, vagy orvosi irányítással tisztítóregeneráló kúrát, hogy az anyagcsere és az immunrendszer terhelése csökkenjen, illetve hogy a kemoterápia során bejuttatott sejtmérgek maradványait gyorsan "kimossuk" dr. Balaicza E. - dr. Mester J. KOCKÁZATI TÉNYEZŐKAz emlőrák előfordulása gyakoribb a következő esetekben:
A kemoterápia és az ösztrogénellenes tamoxifénkezelés később jelentős mellékhatásokat eredményezhet:
A legtöbb emlőpanasz ártalmatlan, múló elváltozás, ám fontos a rendszeres kontroll. A tömött, környezetével összekapaszkodó csomók tapintásakor forduljunk azonnal orvoshoz. Ezek ugyanis daganatosak lehetnek. JÓ TUDNI!Az emlőrák 5 százaléka génkárosodás következménye, ami örökölhető is. Eddig két gént találtak, ami ezzel összefüggésbe hozható: BRCA1 és BRCA2 nevűt, ám valószínűleg több más gén is szerepet játszik még a betegség kialakulásában. Mikor érdemes elvégeztetni a génvizsgálatot? Ha
A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával. Balaicza, E.; Mester, J.; Ideál - Reforméletmód magazin Celsus Kft.
Oldalak: 1
|
|
Akciósan:
17 985 Ft.
13 990 Ft.
Akciósan:
11 835 Ft.
9 890 Ft.
Szállítás országosan 990 Ft.
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
)
)
Levél a szerkesztőségnek 
