Ma Magyarországon szinte népbetegségnek számít az orvosi szaknyelven COPD-nek nevezett krónikus obstruktív légúti megbetegedés. A szakemberek becslése alapján a lakosság közel egyharmada – túlnyomórészt a dohányosok –küzd ezzel a problémával, nagy részük azonban nem fordul orvoshoz mindaddig, míg a folyamatosan súlyosbodó tünetek elviselhetetlenné nem válnak.
Pest megyében a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet kezdeményezésére 2002-ben elindult szűrőprogram célja, hogy minél több COPD-s beteg regisztrálásra kerüljön, majd szakszerű ellátásban részesülhessen.
A betegség részleteiről, megelőzéséről, gyógyításáról, valamint a felmérések eddigi eredményeiről Dr. Weltner Amália megyei tüdőgyógyász szakfőorvost kérdeztem.
ideál: A COPD a krónikus obstruktív légúti megbetegedések gyűjtőneve. Mi jellemzi ezt a betegségcsoportot?
– A tüdőgyógyászatban egyre nagyobb figyelmet igényelő betegség lényege, hogy a hörgők összeszűkülnek, így a bennük felgyülemlett váladék nehezen tud kiürülni, ami a beteg fulladását, köhögését, kínlódását eredményezi . A betegség nagyon szoros összefüggésben van a dohányzási szokásokkal, legtöbb esetben ez a kiváltó oka. Magyarország világviszonylatban élen jár az elszívott cigaretták számát tekintve. A dohányzás mellett ritkán előfordulnak más kiváltó okok is: foglalkozás (bányász, autószerelő), illetve környezeti ártalmak (lakhely, munkahely).
A legtöbb tüdőbeteg dohányos
ideál: Hogyan lehet felmérni, hogy jelenleg hány COPD-s beteg van hazánkban?
– Rendkívül nehezen mérhető ez a szám, hiszen sok dohányos tűri el, hogy reggel, felkelés után 15-20 percig fuldoklik és köhög, s csak akkor fordul orvoshoz, amikor már leesett a lábáról és tünetei visszafordíthatatlannak tűnnek. Tehát a regisztrált páciensek számának többszöröse tényleges beteg. Intézetünk kezdeményezésére a Pest megyei tüdőgyógyászatok másfél éve belekezdtek egy felmérésbe, mely a 40 év feletti –azaz a dohányzás okozta betegségekben leginkább érintett – korosztályra koncentrál. A szűrővizsgálatok eredményei alapján már megközelítő becslést lehet adni a krónikus légúti megbetegedésben szenvedő betegek számáról. A felmérés szerint a 40 év felettiek 35%-a dohányos és a dohányosok 90%-a érintett a betegségben. Ezenkívül azt is tudjuk, hogy a fiatalabb korosztály is legalább ilyen arányban cigarettázik. Ezen adatok ismeretében a jövőre néző kilátás nem túl fényes.
ideál: Miből áll a szűrővizsgálat?
– A kötelező tüdőszűrés alkalmával kitöltünk egy kérdőívet, melyen a tünetekre vonatkozó kérdések szerepelnek, majd elvégzünk egy egyszerű légzésfunkciós vizsgálatot. Ez utóbbi abból áll, hogy a páciens vesz egy mély lélegzetet, és egy percen keresztül fújja ki a levegőt. Eközben egy gép segítségével mérhető, hogy az illető a megadott időintervallumban hány százalékát engedi ki a bent lévő levegőnek. Az egészséges tüdő ennyi idő alatt képes a beszívott levegő 80%-át kifújni, a beteg tüdő nem. A vizsgálatok eredményeit összevetve a kérdőíven szereplő információkkal kiderül, hogy a páciensnek van-e krónikus légúti megbetegedése.
Figyelemfelkeltő tünetek
ideál: Tekintettel arra, hogy jelenleg csak a Pest megyei tüdőgondozókban végzik el automatikusan a COPD-szűrést, az ország más területein élő embereknek önállóan kell kezdeményezniük az ilyen jellegű vizsgálatot. Ehhez azonban fontos tudni, melyek azok az első olyan, a krónikus légzőszervi megbetegedésre utaló jelek, melyek felett nem szabad átsiklani.
• Ha a reggeli köhögés rendszeressé válik, nem szabad hagyni, hogy ez a tünet megszokottá, természetes jelenséggé váljék!
• A gennyes, sárga, barna vagy esetleg vérerezett köpet egyértelműen betegséget jelez, nem szabad szemet hunyni felette!
• Ugyanígy figyelemre méltó, ha valaki a lépcsőzéstől egyre jobban fullad, ugyanis ennek a jelzésnek a következő fokozata már a sík terepen való fulladás és köhögés lesz.
ideál: A dohányzás okozta légzőszervi megbetegedések a 40 év felettieket érintik leginkább. Ennek nyilván az az oka, hogy ez a korosztály gyakran már több évtizede dohányzik. A dohányzás kezdetétől számítva mennyi időn belül alakulhat ki COPD-s betegség?
– Nem csak az idő, hanem az elszívott cigaretták mennyisége is sokat számít. Jelenleg is folyamatban lévő genetikai kutatások eredményei kimutatták, hogy a dohányosoknak csupán 10%-ánál nem alakul ki valamilyen légúti betegség . A túlnyomó többségnél előbb-utóbb – egyéni fogékonyságtól függően – jelentkeznek a mindennapokat egyre nehezítő tünetek.
A light cigaretta sem sokkal jobb!
ideál: A betegség elkerülésének esélye mennyiben függ össze azzal, hogy a dohányos light cigarettát szív-e vagy sem?
– A dohányáruknál a light kifejezés a nikotintartalomra vonatkozik. Ám a cigarettában a nikotinon kívül még több ezer káros anyag van. Továbbá egyes cigarettákat aromás anyagokkal ízesítenek, s emiatt még inkább függőséget okoznak. Tehát nem tudom azt mondani, hogy aki light cigarettát szív, nyugodt lehet az egészségét illetően a rákkeltő és egyéb káros anyagok vonatkozásában.
Legfontosabb a cigaretta elhagyása!
ideál: Hogyan lehet kezelni a vizsgálatok során kiszűrt COPD-s betegeket?
– Nagyon fontos, hogy a beteg minél hamarabb próbálja meg elhagyni a dohányzást, illetve megváltoztatni környezetét vagy foglalkozását annak érdekében, hogy állapota ne rosszabbodjon! Sajnos, a károsodott tüdőt teljesen nem lehet meggyógyítani. Ám a kínzó tünetek szakszerű gyógyszeres kezeléssel jelentős mértékben enyhíthetők, ha az ártalmas tényezőket sikerült kiküszöbölni.
ideál: Ha teljes gyógyulás nem várható, mégis milyen eredményt remélhet az a dohányos, akinek sikerült leszoknia a cigarettáról?
• Annak ellenére, hogy jelentős anatómiai javulás valóban nem érhető el a dohányzásról való leszokással, mégis létezik egy rendkívül fontos változás, mely sokat jelent a tünetek enyhülését és a közérzet javulását illetően. A hörgők falát csillószőrök borítják, melyek hullámzó seprőmozgást végeznek, miközben nagyon fontos funkciójuk az, hogy a kishörgőkből a nagyok felé haladva kisöpörik a sok szemetet, port, ami légzés útján bejutott a szervezetbe, így biztosítva a tüdő öntisztító mechanizmusát. A nikotin egyik káros hatása, hogy ezeket a csillószőröket megbénítja, és lehetetlenné teszi a tisztítófolyamatot. A felgyülemlett szenny váladék formájában csak nagy nehézségek (köhögés, fuldoklás) árán tud távozni. Amikor valaki elhagyja a dohányzást, bizonyos idő után – attól függően, hogy milyen régóta dohányzott és mennyit szívott naponta – a csillószőrök képesek ismét működésbe lépni. Így újra könnyebbé válik a légzés, és maga a beteg is úgy érzi, hogy megkönnyebbül.
• Egyébiránt a dohányzásnak számtalan káros hatása van, ezért annak, aki leszokik róla, csökkenhetnek az esélyei egyes megbetegedésekre. Ezek közül az egyik legfontosabb a tüdőrák. A dohányosok tizennégyszeresen veszélyeztetettebbek a tüdőrákra, mint a nemdohányozók.
• Másik rendkívül komoly, dohányzással összefüggést mutató betegség az érszűkület, mely végzetesen megtámadhatja a szívkoszorúereket, az agyi és veseereket, a végtagok ereit, ami súlyos esetben amputáláshoz vezethet, valamint a gyomornyálkahártya ereit, melyek szűkülete a nyálkahártya elhalását okozhatja. Ez utóbbival magyarázható, hogy a dohányosok általában kevésbé jól érzik az ízeket és étvágytalanabbak a nemdohányzóknál, s ez valamelyest indokolja, hogy aki elhagyja a cigarettát, felszed néhány kilót.
Bevált leszoktató módszerek
• Az Elektro-Meridian kontramódszer: a fül akupunktúrás pontjainak ingerlésével fokozza az endorfinok termelését, s ezzel csökkenti a nikotinéhséget és a dohányzás elhagyásával járó kellemetlen vegetatív tüneteket. A módszert egy olasz orvos fejlesztette ki, s ma már Európa legtöbb országában óriási sikerrel alkalmazzák, mert kevés kezelés után is látványos az eredmény, fájdalommentes.
• Tapasz: Létezik egy tapasz, mely a bőrre ragasztva nikotint juttat a szervezetbe, így megkönnyíti a cigaretta elhagyásakor jelentkező elvonási tünetek elviselését. A három hónapos kúra során alkalmazott tapaszokban egyre kevesebb a nikotintartalom, így a fokozatosság elve alapján segít leszokni a dohányzásról. Ugyanez létezik rágógumi formájában is.
• Gyógyszer: A tabletta a központi idegrendszeren keresztül fejti ki hatását. A kúra időtartama két hónap.
Legfontosabb az elhatározás
ideál: Valójában min múlik, hogy sikerül-e leszokni a dohányzásról?
– A legtöbb tüdőgondozó foglalkozik leszoktatóprogramokkal, melyek segítséget nyújtanak a cigaretta elhagyásában. Ám alapvetően az elhatározáson múlik minden, a leszoktatóprogramok csupán mankóként szolgálnak az előrehaladáshoz. Kemény elhatározás és hatalmas akaraterő szükséges a sikerhez. Ugyanakkor megfigyeltem, hogy azok szoknak le könnyebben, akiket valamiféle pszichés töltet segít. Lehet ez pozitív, mint a gyermekvárás, vagy negatív, mint egy tüdőrák a családban, valamint olyan komoly betegség, mely után megváltozik az ember értékrendje, és új értelmet kap az élete… Az ilyen lelki élmények mindenképpen segítenek az elhatározásban és a megvalósításban. Természetesen az lenne ideális, ha megpróbálnánk megelőzni a betegségek kialakulását, és igyekeznénk eleve káros szenvedélyektől mentesen élni. Ám ehhez olyan hatékony egészségvédelmi neveltetés szükséges, mely a jelenlegi körülmények között sajnos még nem valósul meg.
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
