Amikor szorongásos zavarokról beszélünk, a tünetek központjában érthetően a
szorongás, annak testi és lelki tünetei állnak. Ha a szenvedő betegek oldaláról
közelítjük meg őket, az alábbi kérdések szoktak felmerülni: "Nem tudom megoldani
a problémámat." "Nem tudom elvégezni a munkámat". "Ideges vagyok", "Szorít a
szívem, nem kapok elég levegőt", illetőleg ehhez hasonlók.
A szorongásos panaszok jelentkezhetnek testi tünetek formájában ("a szívemre,
a gyomromra ment az idegesség, állandóan fáj a fejem"), ám a fordítottja is
előfordul. Ekkor a páciens úgy véli, valamiféle testi betegség a forrása szorongásának.
A szorongás jelentkezhet időszakosan, rohamok
formájában, és lehet tartósan, krónikusan fennálló. Súlyosságának, tartósságának
mértéke többé-kevésbé negatív módon kihat az életminőségre, további panaszokat
okozva. Ezek közül a depressziós panaszok, és az alvászavarok emelhetők ki,
illetőleg mindezek folyományaként a munkavégző képesség romlása, szociális-társas
kapcsolatok kedvezőtlen alakulása, és az élettér beszűkülése. Pszichiátriai
értelemben a következők sorolhatók a szorongásos kórképek csoportjába.
Elsőként talán a legismertebbet emelhetnénk ki közülük: ez pedig a pánikbetegség.
Ami a szívünket fojtogatja
Pánikbetegség esetében a szorongásos panaszok - fulladás, erős szívdobogás-érzés,
remegés, izzadás, hasi panaszok, halálfélelem - váratlanul lépnek fel rohamok
formájában. Mivel ezek az ijesztő panaszok kiszámíthatatlanul jelentkeznek,
egy idő után a betegek - félve tőlük - egyre kevésbé mernek kimozdulni otthonukból,
arra csak társsal vállalkoznak, így mozgásterük jelentősen beszűkülhet.
Az úgynevezett fóbiák - bizonyos dolgoktól való félelmek - is a szorongásos
kórképek közé sorolandók. Ez a fóbia megnyilvánulhat éppen a fentiekben említett
formában (agorafóbia), jelentkezhet például szerepléskor (szociális fóbia),
vagy vonatkozhat egy meghatározott dologra (simplex fóbia - például pókra, kígyóra
kiterjedően).
A kényszerbetegségnek
nevezett kórképre jellemző, hogy az illetőnek kényszerítő erővel tolulnak gondolataiba
értelmetlennek, célszerűtlennek, én-idegennek megélt képzetek. ezeken a kényszergondolatokon
túlmenően jelentkezhetnek nálunk olyan cselekedetek, magatartások - válaszul
a kényszeresen fellépett gondolattartalmakra - melyeket kényszerítően merev
szabályok szerint kell kivitelezniük.
Szorongás egyrészt maguktól a kényszergondolatoktól, illetőleg kényszercselekedetektől,
van, másrészt akkor lép fel, ha éppen ezek kivitelezésébe akadály gördül.
Generalizált, általános szorongásos betegségről akkor beszélhetünk, ha hosszú
hónapok óta, folyamatosan fennállnak a szorongás tünetei.
Egy korábban kevéssé ismert, viszont az utóbbi időben egyre inkább a figyelem
középpontjába kerülő tünetegyüttest jelöl poszt-traumás stressz szindróma elnevezéssel
illetett kórkép. Súlyos balesetet elszenvedettek, durva lelki-fizikai bántalmazásban
részesültek, természeti katasztrófák áldozatai nyomasztó, visszatérő visszaemlékezéssel
élik át elszenvedett élményeiket, mely igen intenzív szorongással jár. Ez utóbbi
panasszal is vélhetően jóval többen küszködnek, mint amennyi felszínre kerül.
Természetesen kiemelendő, hogy fontos testi betegség meglétét kizárni, mielőtt
egyértelműen szorongásos eredetűnek vélelmeznénk a tüneteket. Ugyanakkor fontos
egy negatív testi vizsgálati eredmény után, és a szorongásos panaszok fennállásakor
az ehhez igazodó szakszerű terápia bevezetése, hiszen jól kezelhető, gyógyítható
problémáról van szó.
Metakereső
Főoldal
)
)
Levél a szerkesztőségnek 
